„Az Európai Bizottság az elmúlt két évben számos jogi eszközt készített elő, amelyek a digitális Európa online jogbiztonságát és elvi kereteit hivatottak garantálni a jövőben, az egységes digitális piac felé vezető úton. A technológia fejlődését követő új uniós megközelítések nyomán 2022 februárjára két újabb bizottsági előterjesztés jelent meg, az új szabványosítási stratégia, valamint az első digitális jogokról és irányelvekről szóló nyilatkozat, amelyek hozzájárulnak majd Európa globális szerepvállaláshoz.
A szabványok az EU egységes piacának és versenyképességének alapját jelentik, így az új szabványosítási stratégia célja az EU globális versenyképességének megerősítése, a reziliens, zöld és digitális gazdaság előmozdítása, valamint a demokratikus értékek érvényre juttatása a technológiai alkalmazásokban. Míg Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök azt hangsúlyozta, hogy szabványokon alapul a mesterséges intelligenciát használó eszközökben az adatvédelem biztosítása, illetve, hogy azok hozzájárulnak az innovációs beruházások értéknöveléséhez is, addig Thierry Breton, belső piacért felelős biztos szerint a szabványok stratégiai jelentőséggel bírnak. A stratégia szerint a (1) szabványosítási igények előrejelzésével évente felülvizsgált prioritásokat kell meghatározni, amelyre egy új fórumot (szabványokkal foglalkozó uniós kiválósági központ) alakítana ki a Bizottság, bevezetve a szabványosítási főtisztviselői tisztségét. (2) A Bizottság javaslatot tesz a 2012-ben kialakított szabványosításról szóló rendelet módosítására, szem előtt tartva, hogy a kkv-k és a civil társadalom minél inkább érvényesülhessen a szabványügyi döntéshozatalban. (3) A Bizottság új mechanizmust kíván létrehozni a szabványügyi információcserére és a tagállami szabványügyi testületekkel való együttműködésre, Európa globális szabványügyi szerepének növelése érdekében az Unió támogatni fogja az Afrikában és a szomszédságpolitikában részt vevő országokban folytatott szabványosítási tevékenységeket. (4) Az innovatív európai finanszírozású kutatási projekteket is bevonná a Bizottság a szabványosítási igények előrejelzésében, bevezetve egy „szabványosítási ösztönzőt” a Horizont Európa programba, hogy tesztelje a kutatási eredmények relevanciáját e téren. 2022 közepéig várhatóan elkészül egy szabványosítási gyakorlati kódex kutatók számára, amitől azt remélik, hogy hozzájárul az Európai Kutatási Térségben (EKT) a szabványosítás és a kutatás/innováció közötti kapcsolat megerősítéséhez, ezen túl (5) a Bizottság az európai kutatók képzése által szeretné növelni a szabványokkal kapcsolatos tudatosságot a tudományos körökben.
2021. március 9-én a Bizottság Digitális iránytű: a digitális évtized megvalósításának európai módja című közleményében felvázolta az Európa 2030-ig megvalósítandó digitális átalakulására vonatkozó jövőképét, majd 2021 szeptemberében a digitális évtizedhez vezető út című közleményével bevezetett egy irányítási keretet a digitális célok elérésére. Annak érdekében, hogy a technológiai fejlődésben rejlő új lehetőségek az európai értékek érvényesülése mellett bontakozzanak ki, a Bizottság 2022. január 26-án megalkotta a digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozattervezetet, mintegy hivatkozási alapként a digitális átalakulás európai formájára. A nyilatkozattervezet kidolgozását a 2021 szeptemberében és októberében végzett Eurobarométer tematikus felmérés alapozta meg, amely szerint az uniós polgárok nagy többsége hasznosnak tartja, hogy az Európai Unió meghatározza és előmozdítsa a digitális átalakulást biztosító európai jogokat és elveket. A nyilatkozat azért is fontos, mert elfogadását követően azzal képviseli majd globális szinten az Európai Unió a digitális átalakulásra vonatkozó megközelítését, így az unión kívüli digitális jogokkal és elvekkel kapcsolatos tárgyalások alapjául szolgál majd. A vezérelv meggyökerezni látszik az európai gondolkodásban, miszerint a digitális térben ugyanazon jogok és kötelezettségek illetnek meg, mint az offline térben, így a polgárok védelmének is egyező mértékűnek kell lennie a személyes és az online térben.
A nyilatkozattervezet a digitális átalakuláshoz kapcsolódó alapvető jogokra és elvekre terjed ki – úgy, mint (1) az emberek és jogaik középpontba helyezése (könnyen érthető információkkal, a személyes adatok felhasználása és megosztása feletti ellenőrzéssel), (2) a szolidaritás és az inkluzivitás támogatása, (3) a választás szabadságának biztosítása az online térben (lecsatlakozási lehetőséggel a munkaidő után), (4) a digitális nyilvános térben való részvétel elősegítése (megfizethető és gyors digitális konnektivitással, a közszolgáltatásokhoz való digitális hozzáféréssel), (5) az egyének biztonságának, védelmének és szerepvállalásának fokozása (digitálisan képzett tanárokkal, biztonságos digitális környezet megteremtésével a gyermekek számára), valamint a (6) digitális jövő fenntarthatóságának előmozdítása.
A nyilatkozattervezet parlamenti és tanácsi jóváhagyását 2022 nyarára tervezi a Bizottság, a tavalyi nagyszabású deklarációk után fennáll a gyanú, hogy az ezzel kapcsolatos bejelentésre a francia tanácsi elnökség által június 21–22-én tervezett Digitális Közgyűlésen kerül sor, ahogy ez a nyilatkozattervezet egyik alapját képező, a portugál elnökség ideje alatt, 2021. június 2–3 között Lisszabonban szervezett Digitális Közgyűlésen elfogadott a digitális demokrácia irányairól szóló lisszaboni nyilatkozat esetében történt.”
Forrás:
Az EU mint globális digitális elvvezér?; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu; Öt perc Európa blog; 2022. február 7.
