Európai Uniópolitikaszakirodalom

Az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentése szerint csökkentek az EU régiói közötti területi és társadalmi egyenlőtlenségek

Szerző: 2022. február 13.No Comments

„A Bizottság által közzétett 8. kohéziós jelentés azt mutatja, hogy a kohéziós politikának köszönhetően csökkentek az EU régiói közötti területi és társadalmi egyenlőtlenségek. A kohéziós finanszírozásnak köszönhetően a kevésbé fejlett régiók egy főre jutó GDP-je 2023-ra várhatóan akár 5%-kal is nőhet. Ugyanezen beruházásoknak köszönhetően 3,5%-kal csökkent a régiók legfejlettebb 10%-a és a régiók legkevésbé fejlett 10%-a közötti különbség.

A jelentésből az is kiderül, hogy a gazdasági lassulások és az utóbbi idők legsúlyosabb egészségügyi válsága közepette, rugalmasságának köszönhetően a kohéziós politika rendkívül szükséges és nagyon gyors támogatást nyújtott a tagállamoknak, valamint a regionális és helyi hatóságoknak.

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó új kohéziós politikai programok, melyeket a NextGenerationEU csomag pénzügyi háttere is erősít, tovább folytatják majd a régiók és a polgárok javát szolgáló beruházásokat.

További főbb megállapítások

  • A kohéziós politika egyre fontosabb beruházási forrássá válik. A 2007–2013-as programozási időszak és a 2014–2020-as programozási időszak között 34%-ról 52%-ra nőtt a kohéziós finanszírozás aránya az összes közberuházásban.
  • 2001 óta Kelet-Európa kevésbé fejlett régiói egyre inkább zárkóznak fel az EU többi részéhez. Ugyanakkor számos közepes jövedelmű és kevésbé fejlett régiót – különösen az EU déli és délnyugati részén – sújt gazdasági stagnálás vagy hanyatlás.
  • A tagállamok közötti konvergencia megvalósulásának üteme felgyorsult, de a gyorsan növekvő tagállamokon belül nőttek a belső regionális egyenlőtlenségek.
  • A foglalkoztatás növekszik, de a regionális különbségek továbbra is nagyobbak, mint 2008 előtt.
  • A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma 2012 és 2019 között 17 millióval csökkent.
  • A kutatás-fejlesztésbe történő beruházások hiánya és a legkevésbé fejlett régiók innovációs ökoszisztémáinak gyengeségei miatt nőtt a regionális innovációs szakadék Európában.
  • Az EU népessége elöregedik, és az elkövetkező években csökkenni fog. 2020-ban az EU lakosságának 34%-a élt elnéptelenedő régióban. Ez az arány az előrejelzés szerint 2040-re eléri az 51%-ot.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos így fogalmazott: „A 8. kohéziós jelentés egyértelműen rámutat arra, hogy a kohéziós politika fontos szerepet játszik az uniós országok és régiók közötti konvergencia előmozdításában és az egyenlőtlenségek csökkentésében. Azon területek feltérképezésével, amelyeken a tagállamoknak és régióknak többet kell tenniük, és hatékonyabban kell fellépniük, a jelentés lehetővé teszi számunkra, hogy a múltból tanulva felkészültebben nézzünk szembe a jövő kihívásaival. Fel kell gyorsítanunk a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai programok elfogadását és végrehajtását, hogy ezáltal továbbra is támogathassuk a régiókat a világjárványból való kilábalásban, teljes mértékben kiaknázhassuk a zöld és digitális Európára való átállás előnyeit, és biztosíthassuk a hosszú távú növekedést.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos hozzátette: „A világjárvány növelte az egyenlőtlenségek kockázatát az EU-ban, és a kohéziós politika az egyik legfontosabb eszközünk e tendencia leküzdéséhez és az emberekbe való befektetéshez. Segít abban, hogy teljesítsük azt a célkitűzést, hogy erős, befogadó és méltányos szociális Európát építsünk ki. Büszke vagyok arra, hogy az uniós forrásoknak köszönhetően a hátrányos helyzetű gyermekek könyveket és számítógépeket kapnak; a fiataloknak tanulószerződéses gyakorlati képzést kínálnak a munkaerőpiacra való belépésük megkönnyítése érdekében; a kiszolgáltatott helyzetben lévők pedig meleg ételhez és ellátáshoz férnek hozzá.”

A kohéziós politika az uniós régiók előtt álló fő kihívásokkal foglalkozik

A kohéziós politika számos uniós régió és polgár számára hozott változást. Segítette őket abban, hogy beruházzanak a fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb, hosszú távú előnyökkel járó növekedésbe. Támogatta a fizikai és digitális infrastruktúrát, az oktatást és képzést, a kkv-kat, valamint a zöld átállást.

A közelmúltban a kohéziós politika abban is segítette az uniós régiókat, hogy megbirkózzanak a koronavírus-világjárvány jelentette kihívással és annak következményeivel. A 2020 tavaszán elindított két támogatási csomag (a CRII és a CRII+) azonnali likviditást biztosított, rugalmasabbá tette a kiadásokat, 100%-ra növelte a társfinanszírozási arányt és kiterjesztette az EU Szolidaritási Alapjának hatályát.

A NextGenerationEU eszköz részeként a REACT-EU további 50,6 milliárd eurót biztosított a világjárvány utáni helyreállítás támogatására, lehetővé téve a régiók és városok számára, hogy a 2021 és 2027 közötti programozási időszak előkészítése során is folytathassák a növekedésbe való beruházást. Emellett biztosította az égetően szükséges biztonsági hálót a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek számára, akiknek a helyzete a világjárvány következtében még bizonytalanabbá vált.

A következő években a kohéziós politika továbbra is elő fogja mozdítani a méltányos és fenntartható fejlődést az EU valamennyi régiójában, miközben támogatni fogja a zöld és digitális átállást mégpedig a következőkkel:

  • a fejlesztés átfogó és célzott megközelítése, a finanszírozás, az irányítás, a következetesség és a nemzeti szakpolitikákkal való szinergiák egysége révén;
  • helyi alapú, többszintű és partnerségen alapuló politikák, a legsérülékenyebb területekre szabott támogatásokkal;
  • a felmerülő és váratlan kihívásokhoz való folyamatos alkalmazkodás.

Következő lépések

A 8. kohéziós jelentés alapot biztosít a közelgő kohéziós fórum (2022. március 17–18.) vitáihoz. A fórumon az uniós intézmények, az összes tagállam nemzeti, regionális és helyi hatóságai, a szociális és gazdasági partnerek, a nem kormányzati szervezetek és a tudományos körök képviselői vesznek részt. A fórumon megvitatják, miként biztosíthatja a kohéziós politika, hogy egyetlen régió se maradjon le a folyamatban lévő strukturális változások közepette, és hogy minden régió élvezhesse a zöld és digitális átállás előnyeit.

Háttér-információk

A Bizottság háromévente jelentést tesz közzé az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójáról, amelyben bemutatja az előrehaladást és az EU-nak a regionális fejlődés motorjaként betöltött szerepét. A jelentés az EU-n belüli kohézió alakulását számos mutató alapján elemzi, mint például a jólét, a foglalkoztatás, az oktatási szintek, valamint az akadálymentesség és a kormányzás.

Tények és adatok alapján a jelentés pillanatképet ad az uniós régiók fejlettségéről és az előttük álló kihívásokról. A jelentés felméri, hogy csökkentek-e a régiók közötti egyenlőtlenségek, valamint megvizsgálja, hogy mely régiók állnak az élen és melyeknek kell felzárkóznia az innováció, a foglalkoztatás vagy például az intézményi kapacitás terén. Arra is rámutat, hogy a régiók hol tartanak a zöld és digitális átállásban, és melyeknek van szüksége további támogatásra. A régiók kiegyensúlyozott és fenntartható hosszú távú növekedését célzó uniós szakpolitikák és beruházások számára irányadó, ha világosabb képet kapunk arról, hogy mit sikerült elérni, és mit kell még tenni a 2021 és 2027 közötti programozási időszakban.

További információk

Közlemény a 8. kohéziós jelentésről: kohézió Európában 2050-ig

A 8. kohéziós jelentés (összes dokumentum és térkép)

Kérdések és válaszok a 8. kohéziós jelentésről

Tájékoztató a 8. kohéziós jelentésről

Az EU Kohéziós Alapjának nyíltadat-platformja

Forrás:
Az új kohéziós jelentés rávilágít, hogy az uniós támogatásnak köszönhetően csökkennek az uniós régiók közötti különbségek; Európai Bizottság; 2022. február 9.