„Az Equinox Consulting Kft. partnerekén szakértőink elkészítették a A szélessávfejlesztések és azok használatának értékeléséről szóló elemzést, melynek célja a 2014-2020-as programozási időszakban, az európai uniós forrásokból megvalósuló, szélessáv-fejlesztési beruházások pénzügyi és szakmai előrehaladásának áttekintése, az eredményeinek értékelése, továbbá a 2021-2027 időszak tervezésének támogatása, következtetések levonása, javaslatok megfogalmazása.
Az értékelés keretében vizsgáltuk, hogy az alkalmazott támogatási eszközök közül melyek szolgálták leghatékonyabban a releváns stratégiai célok megvalósulását. Emellett értékeltük a támogatások pénzügyi és szakmai előrehaladását és eredményeit, a vissza nem térítendő, visszatérítendő, valamint kombinált pénzügyi eszközök hatékonyságát, és a területi szempontokat. Az értékelés során külön vizsgáltuk a koronavírus-járvány fejlesztések előrehaladására gyakorolt hatását. Az értékelés során javaslatokat is megfogalmaztunk.
Megállapítható, hogy az vizsgált felhívások esetében érdemi abszorpciós kockázatról nem beszélhetünk, így kijelenthetjük, hogy a lakossági és üzleti igényhelyek 100%-os lefedettségével kapcsolatos fejlesztéspolitikai cél várhatóan közel teljes mértékben megvalósul 2023 végéig. A projektek időbeli csúszását egyrészt a szűk tervezői és kivitelezői kapacitások, a közös oszlopsor használatából fakadó tervezési nehézségek, a címlistában jelentkező pontatlanságok, valamin az időbeli csúszások folyományaként az egyes kezdeményezetteknél fellépő likviditási hiány okozta. A fejlesztések ezáltal olyan keresletet generáltak a magyar távközlési piacon, amelyre a szektor a projektek indulásakor nem volt felkészülve.
Az állami/önkormányzati, valamint oktatási intézmények hálózatfejlesztései az ország teljes területét lefedték, ugyanakkor az ezen intézményekben elérhető átlagos sávszélességre vonatkozó indikátor a nagy szórás miatt korlátozottan alkalmas a fejlesztések hatásainak bemutatására, ebből kifolyólag a különböző típusú intézményekben az igényelt sávszélesség nagyban különbözhet.
A szélessávfejlesztések megvalósítását támogató hitelprogram forrásait csak nagyon alacsony arányban vették igénybe a kedvezményezettek, a kifizetések gyakran elhúzódtak. Ez azt jelentheti, hogy a konstrukció feltételei nem voltak elég kedvezőek a kedvezményezettek számára, valamint az MFB folyamatba történő közbeiktatásával megnőttek az adminisztrációs terhek.
A vizsgált konstrukciók esetében a legtöbb forrás arányaiban azokra a területekre jutott, ahol a legalacsonyabb volt a szélessávú lefedettség aránya, valamint ahol a legnagyobb volt a lefedendő igényhelyek száma. Ebből az következik, hogy a szélessávfejlesztésekre fordított források allokációja megfelelő volt.
Szakértőink javasolják, hogy folytatódjanak a szélessávfejlesztések a következő fejlesztési időszakban is, azonban erősebb területi és célcsoportok szerinti differenciálás szükséges. Szintén fontos, hogy a projektek megvalósítási idejét 36 hónapra bővítsék, illetve egyszerűsítsék a közös oszlopsorral kapcsolatos szabályokat. A szakértők szükségesnek tartják az informatikai közbeszerzések rendszerének újragondolását, a közbeszerzést lebonyolító szervezet fejlesztését, illetve az eljárások költségeinek csökkentését. Emellett szakértőink javasolják a visszatérítendő támogatások szükségességének vizsgálatát, a benyújtás módjának egyszerűsítését, a hitelösszegek folyósítását még a beruházások megkezdése előtt.”
Forrás:
Elkészült a szélessávfejlesztések és azok használatának értékelése című jelentés; HÉTFA Kutatóintézet Kft.; 2022. február 10.
Szélessávfejlesztések és azok használatának értékelése. Értékelési jelentés (PDF)
