„Miért kell foglalkoznunk a textíliák kérdésével?
A textíliák – legyen szó ruházati cikkekről, bútorszövetekről, orvosi és védőfelszerelések részét képező vagy épületekben és járművekben visszaköszönő textiltermékekről – átszövik mindennapi életünket. Az élelmiszerek, a lakások és a mobilitás után a textilfelhasználás Európában a negyedik helyen áll a környezetre és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások tekintetében. A harmadik a legnagyobb vízfogyasztó és a legtöbb földterületet igénylő ágazatok sorában, az elsődleges nyersanyagok felhasználását és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást illetően pedig az ötödik.
Egy európai polgár évente átlagosan 11 kg textíliát selejtez le. A világon minden másodpercben egy teherautónyi mennyiségű textília kerül hulladékként lerakásra vagy elégetésre. Globális szinten a textilgyártás csaknem megkétszereződött 2000 és 2015 között, a ruházati cikkek és a lábbelik vásárlása pedig 2030-ra várhatóan 63%-kal fog növekedni. E töretlen tendenciával párhuzamosan egyre erősödnek az erőforrásokra, a vízre, az energiafogyasztásra és az éghajlatra gyakorolt kedvezőtlen hatások. Minden eddiginél sürgetőbb feladat foglalkozni a textilgyártás és -felhasználás kérdésével.
A textilágazat több mint 160 000 vállalatban több mint 1,5 millió embert foglalkoztat, és 2019-ben 162 milliárd eurós forgalmat ért el. Az elsősorban kis- és középvállalkozásokból álló textilökoszisztémát támogatni kell, hogy helyre tudjon állni a Covid19 okozta válságból, reziliensebbé váljon, valamint hogy növelni tudja vonzerejét a tehetséges és képzett munkaerő számára. Európa mindig is otthont adott az innovatív márkáknak, a kreativitásnak, a szakismeretnek és a minőségi textiltermékeknek, és ennek így is kell maradnia.
A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia új megközelítést alkalmaz, mely harmonizált módon kezeli az említett problémákat. A stratégia végrehajtja az európai zöld megállapodás, a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv és az iparstratégia keretében tett kötelezettségvállalásokat, és célja egy zöldebb, versenyképesebb és korszerűbb, a globális sokkhatásokkal szemben ellenállóbb ágazat kialakítása.
Melyek a stratégiában szereplő főbb intézkedések?
A stratégia intézkedéseket javasol a textiltermékek teljes életciklusára vonatkozóan, miközben támogatja az ökoszisztémát a zöld és digitális átállásban. Többek között a fenntartható technológiai megoldások és az innovatív üzleti modellek felé fordulva foglalkozik a textiltervezés és -felhasználás módjával.
A stratégia intézkedései közé tartoznak az alábbiak:
- A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet értelmében új textiltervezési követelmények, amelyek kötelező minimumértékeket határoznak meg az újrafeldolgozott szálak textíliákban való felhasználására, tartósabbá teszik azokat, valamint megkönnyítik a javítást és az újrafeldolgozást. A javasolt rendelet értelmében az EU-ban normává válnak a fenntartható textiltermékek. A javaslat – bizonyos feltételek mellett – megtiltaná továbbá az eladatlan termékek, többek között a raktáron maradt vagy a visszaküldött textíliák megsemmisítését.
- Egyértelműbb tájékoztatás a textiltermékekre vonatkozóan és digitális termékútlevél, a körforgásosságra és más kulcsfontosságú környezeti szempontokra vonatkozó kötelező tájékoztatási követelmények alapján.
- A „zöldrefestés” szigorú ellenőrzése, melynek keretében szigorúbb szabályok szolgálnák a fogyasztók védelmét, és amely közvetlenül kapcsolódna a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások küszöbön álló kezdeményezéséhez.
- A mikroműanyagok textíliákból történő nem szándékos kibocsátásának kezelésére irányuló intézkedések. A terméktervezés mellett az intézkedések a gyártási folyamatokra, az ipari gyártóüzemekben végzett előmosásra, a címkézésre és az innovatív anyagok népszerűsítésére irányulnak.
- A hulladékokról szóló keretirányelv 2023-as felülvizsgálatának részeként harmonizált uniós szabályok a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozóan, valamint a termékek fenntarthatóbbá tételét célzó gazdasági ösztönzők („a díjak ökomodulációja”).
- A kutatás, az innováció és a beruházások, valamint a zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek fejlesztésének támogatása.
- A textilhulladék kivitelének megfékezésével kapcsolatos kíhívások kezelése.
- A textilökoszisztéma átállási pályájának közös kialakítása annak érdekében, hogy fel lehessen vázolni és meg lehessen határozni a textilstratégiában 2030-ra kitűzött célok teljesítéséhez vezető konkrét lépéseket.
Hogyan kezeli a stratégia a gyors divat kérdését?
A textilfelhasználással összefüggésben jelentkező nyomás nagy része a gyors divatra vezethető vissza: gyenge minőségű ruházati cikkeket alacsony költségek mellett, gyorsan és gyakran az EU-n kívül, rossz foglalkoztatási körülmények között állítanak elő. A stratégia egyaránt foglalkozik az ebből eredő keresleti és kínálati oldali kihívásokkal.
Ami a gyártói oldalt illeti, a textíliákra vonatkozó kötelező tervezési követelmények és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre való nagyobb mértékű hagyatkozás segíti majd a ruházati termékek élettartamának meghosszabbítását.
Az átállási pályán keresztül a Bizottság együtt fog működni az érdekelt felekkel az erőforrás-hatékony gyártási folyamatok, az újrahasználat, a javítás és más új körforgásos üzleti modellek térhódítása érdekében.
A stratégia arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten támogassák az újrahasználat és a javítás ágazatát, továbbá hogy adókedvezményekkel és egyéb kedvező adózási intézkedésekkel segítsék őket.
A fogyasztói oldalon a stratégia ösztönözni fogja a minőség, a tartósság, a hosszabb használat, a javítás és az újrahasználat felé való elmozdulást. A körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformján keresztül mozgósítani fogja a tervezőket, a gyártókat, a kiskereskedőket, a reklámirodákat és a polgárokat az uniós divat újradefiniálásában.
Hogyan kezeli a stratégia a mikroműanyagok problematikáját?
A szintetikus szálakból, mint például poliészterből és akrilból készült textíliák a mikroműanyagok nem szándékos kibocsátásának egyik fő forrásai. Ezek a mikroműanyagok a termék életének különböző szakaszaiban kerülnek a környezetbe. A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet keretében bevezetendő kötelező érvényű tervezési követelmények, valamint a mikroműanyagok nem szándékos környezetbe jutásának kezelésére irányuló, 2022 második felére tervezett bizottsági kezdeményezés egyaránt mérlegelni fogja a mikroműanyagok nem szándékos kibocsátásának megelőzésére és csökkentésére irányuló intézkedéseket. Ezek vonatkozhatnak a terméktervezésre, a jobb gyártási folyamatokra, az ipari gyártóüzemekben végzett előmosásra, a címkézésre és az innovatív anyagok népszerűsítésére.
Hogyan kezeli a stratégia a textilhulladék kivitelének kérdését?
A Bizottság hulladékszállításra vonatkozó új uniós szabályokra irányuló javaslata csak bizonyos feltételek mellett teszi lehetővé a textilhulladék nem OECD-országokba történő kivitelét. Az országok kötelesek értesíteni a Bizottságot arról, hogy importálni kívánják az ilyen típusú hulladékot, és bizonyítaniuk kell, hogy képesek azt fenntartható módon kezelni. Annak elkerülése érdekében, hogy a hulladékáramokat az EU-ból történő kivitelkor – hamisan – használt áruként címkézzék, a stratégia meghatározott, uniós szintű kritériumok kidolgozását javasolja a hulladék megfelelő megkülönböztetésére. A Bizottság arra is törekedni fog, hogy növelje az átláthatóságot és a fenntarthatóságot a textilhulladékok és a használt textíliák globális kereskedelme terén.
Hogyan kezeli a stratégia a textilipar szociális vonatkozásait?
A stratégia összefogja a környezetvédelmi és munkaügyi aggályokat a zöldebb és méltányosabb értékláncok határokon átnyúló előmozdítása érdekében. A tisztességes munka globális előmozdításáról szóló közleményében foglaltaknak megfelelően a Bizottság nemzetközi szinten elő fogja mozdítani a tisztességes munkakörülmények kérdését a kétoldalú kapcsolatokban és a többoldalú fórumokon. Különös hangsúlyt fog fektetni a nemek közötti egyenlőségre, mivel a ruhaipari dolgozók 75%-a nő. Emellett a Bizottság a „Better Work” (Jobb munka) programja révén továbbra is támogatja a harmadik országokat a munkakörülmények javítása terén és a nemzetközi munkaügyi normáknak való megfelelésben.
Ezzel párhuzamosan az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt negatív hatások kezelése érdekében a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos elvárható gondosságról szóló irányelvre vonatkozó javaslat a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos elvárható gondosságra vonatkozó kötelezettséget állapít meg a jelentős méretű vállalatok számára, mind saját működésükre, mind a globális értékláncokra kiterjedően.
Az uniós készségfejlesztési paktum értelmében a textilipari ágazatban foglalkoztatott munkavállalók megkapják majd a továbbképzéshez, az átképzéshez és az új készségek elsajátításához szükséges eszközöket. Ez az életkor és a nem tekintetében nagyobb sokszínűséget fog eredményezni a vállalatirányításban. Az uniós finanszírozási programok továbbra is támogatják majd az ágazatot és az abban dolgozókat.
Hogyan fog együttműködni az EU a nemzetközi partnerekkel a fenntartható textilstratégia globális szinten történő előmozdítása érdekében?
Az Európában felhasználásra kerülő ruházati és háztartási textíliák nagy részét – mintegy 73%-át – az EU-n kívüli országokban állítják elő, és azokat onnan importáljuk. 2017-ben az EU személyenként 7,4 kg textilt állított elő, miközben közel 26 kg-ot használt fel, tehát nettó importőrnek tekintendő. 2019-ben az Unió volt az egyik legnagyobb globális ruhaimportőr, amelynek összértéke elérte a 80 milliárd eurót. Ezért ösztönzi a stratégia a nemzetközi együttműködést, hogy csökkenteni lehessen a negatív környezeti és társadalmi hatásokat. A fenntartható textíliák előmozdítása érdekében az EU – a körforgásos gazdasággal és az erőforrás-hatékonysággal foglalkozó globális szövetség és az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése keretében – előrelépést kíván elérni a nemzetközi csoportokban (G7, G20). A Bizottság globális, regionális és kétoldalú szinten is együtt fog működni a partnerekkel a fenntartható textil-értékláncokat és a fenntartható divatot támogató együttműködés és kezdeményezések előmozdítása érdekében.
Mit jelent a stratégia a vállalatok és a gyártók számára?
Az ágazatnak internalizálnia kell a körforgásosság elveit és üzleti modelljeit, és vissza kell szorítania a lehető legkisebbre a környezeti lábnyomát. Ezek az erőfeszítések új üzleti lehetőségeket teremtenek, és megerősítik az ágazat ellenálló képességét. A Bizottság támogatni fogja az ágazatot az átállásban, miközben a textilipar gazdasági szereplőivel közösen transzparens átállási pályát alakít ki.
A Bizottság jelenleg a körforgásos jellegre vonatkozó közös ipari technológiai ütemterven dolgozik, melynek célja az ipari kutatás és innováció észszerűsítése, beleértve a textíliák újrafeldolgozását is. A szektor átállásához a Horizont Európa európai partnerségei, a LIFE program és a Digitális Európa program biztosít pénzügyi finanszírozást, mely a textilipar digitalizációjának támogatása érdekében a szakképzett munkaerő fejlesztését támogatja.
Mi az átállási pálya és hogyan fog működni?
Az átállási pálya egy hosszú távú terv a textilökoszisztéma számára a zöld és digitális átállás sikeres megvalósítása és az ökoszisztéma ellenállóbbá tétele érdekében. Hangsúlyt kap az innováció és a digitalizáció felkarolása, a textilgyártás, -felhasználás és -ártalmatlanítás módjának átalakítása, valamint a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerőbe történő beruházás. Az átállási pálya részletesen ismerteti a jövőbeli főbb intézkedéseket, továbbá célértékeket és kötelezettségvállalásokat határoz meg. Mutatók segítik a teljesítmény időbeli alakulásának, az európai vállalatok versenyképességére gyakorolt hatásoknak, valamint az esetleges innovációs igényeknek és beruházási hiányosságoknak az értékelését és nyomon követését.
A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, mindenekelőtt a kkv-kat, a hatóságokat, a szociális partnereket és a kutatási szervezeteket, hogy fejtsék ki véleményüket, miként lehetne a legjobban megvalósítani az átállást és ezzel együtt növelni a rezilienciát. Az érintettek online felmérésen és utókövető workshopokon keresztül adhatnak visszajelzést.
További információk
Tájékoztató a fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégiáról
A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia
A textilökoszisztéma átállási pályája
Forrás:
Kérdések és válaszok a fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégiáról; Euróapi Bizottság; 2022. március 30.
