Európai Uniófenntartható fejlődésgazdaságpolitika

Kérdések és válaszok: Kezdeményezés a fenntartható termékekért

Szerző: 2022. április 4.No Comments

Miért tesz javaslatot a Bizottság a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre?

Mindennapi életünkben sokféle terméket használunk, gyakran anélkül, hogy végiggondolnánk, mit is jelent előállításuk és használatuk az éghajlatra és a környezetre nézve. A termékek életciklusuk során – azaz a nyersanyagok kitermelésétől és a gyártástól kezdve a szállításon át egészen a használatig, és életciklusuk végén is – hatalmas mennyiségű anyagot, energiát és más jellegű erőforrást emésztenek fel, ami komoly környezeti hatásokkal jár. A globális üvegházhatású gázok felét és a biológiai sokféleség csökkenésének 90%-át az elsődleges nyersanyagok kitermelése és feldolgozása okozza. E kedvezőtlen környezeti hatások közé tartozik az erőforrások rohamos mértékű kimerülése, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a szennyezés. A Közös Kutatóközpont (JRC) egy nemrégiben készült tanulmánya megállapította, hogy globális szinten több hatáskategória tekintetében már csaknem elértük, illetve túl is léptük bolygónk tűrőképességének határait. Az EU-nak azonnal cselekednie kell, ha meg akarja fordítani ezt a tendenciát.

A környezettudatos tervezésre vonatkozó bizottsági javaslat célja, hogy a fenntartható termékeket normává tegye az uniós piacon, és csökkentse azok általános környezeti és éghajlati hatásait. Mindamellett, hogy a tervezési szakaszban már el lehet határolódni a „kitermelés–előállítás–felhasználás–ártalmatlanítás” modelljétől, a termékek környezetre gyakorolt hatásának nagy része is ekkor dől el.

Bár már léteznek olyan ágazati uniós szabályok, amelyek a termékek környezetbarátabbá és energiahatékonyabbá tételére irányulnak, szélesebb keretre van szükség ahhoz, hogy harmonizált szabályokat lehessen meghatározni a környezeti fenntarthatóságra vonatkozóan, melyekre szükség van a klímasemleges, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsításához és az uniós egységes piac befolyásának teljes körű kihasználásához, elkerülve egyúttal annak szétaprózódását. A kezdeményezés a szennyezés és az erőforrás-felhasználás csökkentése révén védi a környezetet. Stratégiai előnyöket is jelent majd az EU-nak azáltal, hogy növeli az erőforrás-függetlenséget, a jelenlegi geopolitikai helyzettel összefüggésben is. Megerősíti az egységes piacot, standardalkotóvá teszi az EU-t a fenntarthatóság terén, és gazdasági lehetőségeket teremt az innováció számára, különösen az újragyártás, az újrafeldolgozás és a javítás ágazatában. Végezetül pedig munkahelyeket biztosít a karbantartás, az újrahasználat, az újrafeldolgozás, a felújítás, a javítás és a használtcikk-értékesítés területén. Ezek a tevékenységek a becslések szerint 30–200-szor több munkahelyet teremtenek, mint a hulladéklerakás és -égetés. 

Melyek a javasolt főbb intézkedések?

A javaslat ugyanazt a megközelítést követi, mint a környezettudatos tervezésről szóló jelenlegi irányelv, melynek köszönhetően több mint egy évtizede javul az energiához kötődő termékek hatékonysága az EU-ban. A környezettudatos tervezésre vonatkozó meglévő követelmények csak 2021-ben 120 milliárd euró energiaköltség-megtakarítást eredményeztek az uniós fogyasztók számára.

Az új javaslat a termékek lehető legszélesebb körére fog kiterjedni, és a „környezettudatos tervezés” sikeres megközelítését alkalmazza majd olyan termékszintű követelmények meghatározására, amelyek nemcsak az energiahatékonyságot mozdítják elő, hanem a körforgásos jelleget is, valamint csökkentik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatásokat.

E követelmények termékspecifikus jogszabályokban kerülnek meghatározásra, és olyan előírásokat foglalnak majd magukban, melyek tartósabbá, megbízhatóbbá, újbóli használatra alkalmasabbá, korszerűsíthetővé, javíthatóvá, könnyebben karbantarthatóvá és felújíthatóvá, valamint energia- és erőforrás-hatékonyabbá teszik a termékeket. A követelmények kitérhetnek azokra az anyagokra is, melyek a körforgásosság útjában állnak, illetve a termékek újrafeldolgozott tartalmának volumenére, továbbá hogy miként lehetne őket könnyebben újragyárthatóvá és újrafeldolgozhatóvá tenni. 

A javaslat lehetővé teszi, hogy tájékoztatási követelmények kerüljenek meghatározásra egyrészt azért, hogy jobban megismerjük az általunk vásárolt termékek hatását, másrészt hogy fenntarthatóbb döntéseket hozzunk a teljes értéklánc mentén. Digitális termékútlevelek kerülnek bevezetésre valamennyi szabályozott termék tekintetében. A termékinformációk egyúttal „teljesítményosztályok” – pl. „A-tól G-ig” terjedő skála – formáját is ölthetik a termékek összehasonlíthatóságának megkönnyítése érdekében. Ezeket az információkat lehetőség szerint a címkén kell majd feltüntetni. Ez a széles körben elismert uniós energiacímkéhez hasonló módon működne, és fel lehetne használni például javíthatósági pontszámok odaítéléséhez.

A javaslat ösztönzést nyújt a fenntartható termékekhez azáltal, hogy lehetővé teszi kötelező zöld közbeszerzési kritériumok megállapítását, kihasználva az ajánlatkérő szervek gazdasági erejét. Biztosítani fogja az anyagi érték megőrzését is, mégpedig az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének megakadályozására irányuló intézkedések révén. Ennek keretében messzemenő átláthatósági követelményeket állapít meg azon gyártók számára, melyek meg kívánnak válni eladatlan áruiktól, továbbá lehetővé teszi adott termékcsoportokra vonatkozóan a megsemmisítés betiltását. Az új intézkedések megerősítik a piacfelügyeletet és a jogérvényesítést is annak érdekében, hogy javuljon a megfelelőség és egyenlő versenyfeltételek teremtődjenek az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi termék számára.

A kibővített keret hatályba lépéséig a Bizottság a környezettudatos tervezésről szóló irányelv alapján folytatja munkáját. A környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó új, 2022–2024-es munkaterv az energiával összefüggő új termékeket fog tartalmazni, valamint naprakésszé teszi és növeli a már szabályozott termékek célértékeit.

Melyek termékekre terjed ki a javaslat hatálya?

A javaslat lehetővé teszi szabályok megállapítását bármely, forgalomba hozott vagy használatba vett fizikai árura vonatkozóan, beleértve a köztes termékeket is. Mindössze néhány ágazat – például az élelmiszerek, a takarmányok és a gyógyszerek előállítása – kap mentességet. Annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő prioritások meghatározása átlátható és inkluzív módon, valamint a kulcsfontosságú érdekelt felek bevonásával történjen, a Bizottság 2022 végéig nyilvános konzultációt indít a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó rendelet első munkaterve keretében kiválasztandó termékkategóriákról. A Bizottság előzetes értékelése megállapította, hogy az olyan termékkategóriák, mint a textíliák, a bútorok, a matracok, a gumiabroncsok, a mosó- és tisztítószerek, a festékek, a kenőanyagok, valamint az olyan köztes termékek, mint a vas, az acél és az alumínium, jelentős környezeti hatással bírnak, lehetőség kínálkozik a javításra, ezért alkalmas jelöltek lehetnek az első munkatervre.

A termékek egyedi jellemzőinek és sajátosságainak figyelembevétele érdekében termékenként kell meghatározni a szabályokat. Ha azonban bizonyos termékek (például elektronikus berendezések vagy textíliák) tekintetében elegendő közös vonás állapítható meg, akkor egy-egy termékcsoportra alkalmazandó szabályokat is meg lehet állapítani. A szabályok ezt követően az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi termékre egyformán vonatkoznak majd, függetlenül attól, hogy azokat az EU-ban állítják elő vagy importálják őket. 

Hogyan történik a termékekre vonatkozó szabályok meghatározása?

A javasolt rendelet olyan keretet hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy termékszintű szabályok meghozatalára egy második szakaszban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal, termékenként vagy adott esetben termékcsoportonként kerüljön sor. Ez a környezettudatos tervezésről szóló jelenlegi irányelv alapján sikeresnek bizonyult megközelítésre épül.

A szóban forgó szabályok kidolgozását minden esetben alapos előkészítő folyamatok fogják alátámasztani, beleértve az érdekelt felekkel folytatott inkluzív konzultációt és hatásvizsgálatok elvégzését, többek között a fogyasztók számára való megfizethetőség, a versenyképességre gyakorolt hatások és az adminisztratív terhek tekintetében. 

Hogyan kezeli a javaslat az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének kérdését?

A javaslat számos intézkedést tartalmaz a fogyasztóknak szánt eladatlan áruk megsemmisítésének megelőzésére.

Először is jelentősen növeli az átláthatóságot: az eladatlan termékeket hulladékká minősítő nagyvállalatok kötelesek lesznek éves adatokat közzétenni a leselejtezett termékek számára és a leselejtezés indokaira vonatkozóan, továbbá információval kell szolgálniuk – a hulladékhierarchiának megfelelően – újrahasználatra való előkészítés, újragyártás, újrafeldolgozás, energetikai hasznosítás, illetve ártalmatlanítás céljából leselejtezett áruk mennyiségét illetően is. Biztosítaniuk kell, hogy ezek az információk mindenki számára elérhetők legyenek, akár szabadon hozzáférhető weboldalon, akár más módon. Amint a rendelet hatályba lép, ez az intézkedés valamennyi érintett gazdasági szereplőre ki fog terjedni. A javaslat kifejezetten tiltja az intézkedéseket kijátszó gyakorlatokat, például hogy egy nagyvállalat megsemmisítés céljából kisebb (általában mentességet élvező) vállalkozásnak értékesítsen termékeket.

Másodszor, a javaslat lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes egészében megtiltsa az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítését, amennyiben az bizonyos termékkategóriák esetében sajátos problémát vet fel. 

Milyen következményekkel jár az új jogszabály a gyártókra és a vállalatokra nézve?

A javaslat támogatni fogja a gazdasági növekedés erőforrás-felhasználástól való függetlenítését és az ellátási lánc átláthatóságának növelését.

Az anyagok kulcsfontosságú tényezők az európai iparágak számára, és jellemzően a gyártással foglalkozó uniós vállalatok inputköltségeinek több mint 40%-át teszik ki. Hatékony felhasználásuk fontos mind az 14 ipari ökoszisztéma versenyképessége szempontjából. Egyre inkább körforgásos és fenntarthatóbb termékek gyártása jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, és a javuló termékminőséggel párhuzamosan a hírnév szempontjából is előnyökkel jár – számos vállalat már alkalmazza ezt a logikát.

A javasolt rendelet egyenlő versenyfeltételeket biztosít azon vállalkozások számára, amelyek termékeiket az uniós piacon kívánják értékesíteni. A harmonizált szabályok biztosítani fogják, hogy az eltérő nemzeti fenntarthatósági követelmények ne vezessenek a piac szétaprózódásához, ezáltal kiszélesítve a meglévő piacokat, és csökkentve a megfelelési költségeket és az adminisztratív terheket az EU-ban működő szereplők számára. Emellett a megerősített végrehajtás megvédi a szabályokat betartó vállalkozásokat, miközben biztosítja a környezetvédelmi célok teljesítését.

Milyen következményekkel jár a felülvizsgálat a fogyasztókra nézve?

A javaslat jobb tájékoztatást és jobb minőségű termékeket biztosít a fogyasztók számára. A szabályozandó termékek gyártási költségei várhatóan emelkedni fognak, és előfordulhat, hogy ezek bizonyos mértékben a fogyasztókra hárulnak majd. A környezettudatos tervezésről szóló jelenlegi irányelv tapasztalatai szerint azonban a megnövekedett előállítási költségeket több mint ellensúlyozzák a fogyasztók hosszú távú pénzügyi megtakarításai. A termékek jobb teljesítménye és hosszabb funkcionalitása csökkenti a termékek cseréjének szükségességét, és általános költségmegtakarításhoz vezet, többek között az alacsonyabb energia- és erőforrás-fogyasztás (például a mosógépek és mosogatógépek vízfogyasztása), a jobb teljesítmény, a tartósság, a korszerűsíthetőség és a javíthatóság, valamint az életciklus végén is megmaradó magasabb érték révén. Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó újabb szabályok meghatározása további energiamegtakarítást eredményez, ami különösen fontos az energiaárak folyamatos emelkedése miatt.

Mit is takarnak a digitális termékútlevelek?

A digitális termékútlevelek olyan új eszközök, amelyek jelentősen javíthatják a termékek végpontok közötti nyomonkövethetőségét, kiegészítve a kézikönyvekben vagy a címkéken szereplő információkat. Segíteni hivatottak a fogyasztókat a megalapozott döntéshozatalban azáltal, hogy javítják a termékinformációkhoz való hozzáférést, a jogi követelmények hatóságok általi érvényesítését, és elérhetővé teszik a szervizek vagy újrafeldolgozók számára a releváns információkat.

A termékútlevélben feltüntetendő információk meghatározására a termékspecifikus szabályok kidolgozásakor kerül sor. Ide tartozhatnak az olyan információk, mint a termék környezeti lábnyoma, az újrafeldolgozási célok tekintetében hasznos információk, egy adott anyag újrafeldolgozott tartalma, az ellátási láncra vonatkozó információk és egyebek. Ezen túlmenően az információkhoz való hozzáférés a szükséges ismeret elve alapján lesz biztosított. A különböző érdekelt felek az egyes szabályozott termékcsoportokra meghatározott hozzáférési jogok alapján különböző információkészletekhez férhetnek majd hozzá. A rendszer a gazdasági szereplők által létrehozott és karbantartott decentralizált adatrendszeren fog alapulni.

Hogyan segíti az európaiakat a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó új, 2022–2024-es munkaterv abban, hogy szembe tudjanak nézni a magas energiaárakkal vagy a termékek gyenge teljesítményével?

A jelenlegi környezettudatos tervezési és címkézési követelmények a becslések szerint 2021-ben több mint 120 milliárd eurós megtakarítást eredményeztek az európai polgárok számára. Az előre jelzett energiamegtakarítás a következő évtizedben növekedni fog, mivel a meglévő készülékállományt fokozatosan felváltják az uniós követelményeknek megfelelő modellek. Az új munkatervben felvázolt intézkedések különböző módon fognak további hozzájárulást nyújtani:

  • A jelenlegi szabályok felülvizsgálata sok esetben növelni fogja a várható energiamegtakarítást vagy más előnyöket: az olyan termékekre vonatkozó új szabályok, mint a helyiségfűtő berendezések és a vízmelegítők, valamint a szárítógépek, megerősítik az energiahatékonysági minimumkövetelményeket, de a felülvizsgálat követelményeket vezet be más területeken is, például a pótalkatrészek rendelkezésre állása tekintetében.
  • Új szabályok vonatkoznak majd a jelenleg nem szabályozott termékcsoportokra, például az okostelefonokra, a táblagépekre és a fotovoltaikus napenergia-rendszerekre.
  • Értékelni kell egy sor új termékcsoportot, például az alacsony hőmérsékletű kibocsátókat vagy az elektromos járművek töltőit.
  • A hatékony nemzeti piacfelügyeletet támogató és a gyártókat, importőröket és kiskereskedőket segítő intézkedések biztosítani fogják, hogy csökkenjenek a meg nem felelés miatt kiesett „megtakarítások”.
  • Egy új webes eszköz segíteni fogja a fogyasztókat abban, hogy hatékony alternatívákat találjanak meglévő, régi készülékeikre, és megkönnyíti a zöld közbeszerzést a hatóságok és a vállalkozások számára.

Hogyan járul hozzá a kezdeményezés az EU stratégiai autonómiájához a kritikus fontosságú nyersanyagok és az energiafelhasználás tekintetében?

Az erőforrás- és energiahatékonyság javítására irányuló jelentős erőfeszítések ellenére az EU számos anyag és fosszilis tüzelőanyag tekintetében stratégiai függőséggel néz szembe. Ennek eredményeként továbbra is kiszolgáltatott az ellátási zavarokkal, az áringadozásokkal és a fogyasztás hosszabb távon várható globális felgyorsulása jelentette nyomással szemben. A közelmúlt több eseménye – többek között a Covid19-válság és Oroszország Ukrajna elleni agressziója – drámaian előtérbe helyezte a globális ellátási lánc sebezhetőségét. Az általunk felhasznált nyersanyagok mintegy 20%-át (1,53 Gt) importáljuk, ideértve mindenekelőtt a nagy értékű fémes ásványokat, a rövid élettartamú fosszilis tüzelőanyagokat és az Európában szűkösen rendelkezésre álló kritikus fontosságú nyersanyagokat.

Az anyagok élettartamának meghosszabbítása, értékük lehető leghosszabb ideig történő megőrzése, valamint az újrafeldolgozott anyagok termékekben való felhasználásának ösztönzése révén a javaslat elő fogja mozdítani, hogy a gazdasági fejlődés függetlenedjen a természeti erőforrások felhasználásától, és csökkenjen az anyagi függőség, ezáltal előmozdítva az EU nyitott stratégiai autonómiáját és ellenálló képességét.

További információk

Sajtóközlemény

Tájékoztató

Bevezető közlemény a fenntartható termékek normává tételéről

Forrás:
Kérdések és válaszok: Kezdeményezés a fenntartható termékekért; Európai Bizottság; 2022. március 30.