„A könyv célja, hogy az utóbbi években megújult nemzetközi ismeretanyag áttekintésével bemutassa a regionális és városgazdaságtan alapvető témaköreit, fogalmait és modelljeit. Elsősorban a felsőoktatás számára összeállított tankönyv, de kézikönyvként is használható kutatók és gyakorlati szakemberek számára.
…
A könyv első része ‘Bevezetés a regionális és városgazdaságtanba’ címet viseli, amelyen belül 4 fejezet található. A tárgy fogalomrendszerét, szemléleti hátterét és felosztását követően a globalizációs folyamatok térbeliséghez kapcsolódó fontosabb vetületeit mutatom be, majd a lokalizáció alapkérdéseit. A városfejlődéssel kiemelten foglalkozok, mivel sokakat érint, a közel 8 milliárd embernek kb. fele már városokban él, az EU-ban 72%-a. Az agglomerációs előnyökkel együtt tárgyalom a ‘kapcsolati közelség’ térbeli kérdéseit, hiszen az üzleti életben a távkapcsolatok fontossá váltak és a mai fiatalok már okostelefonokkal kelnek és fekszenek.A könyv második része a ‘Regionális mikroökonómia’, amelyben a klasszikus regionális gazdaságtani ismeretkörök, a szállítási költségek, piacterületek és térbeli koncentrálódás szerepelnek. Külön fejezetben kapott helyet a vállalati versenyelőnyökkel, termelési rendszerekkel, transznacionális társaságokkal foglalkozó ismeretanyag, amely nélkül a modern regionális politika, pl. az intelligens szakosodás nehezen érthető. De idekerült az innovációs folyamatok térbeli kérdéseinek bemutatása is, amely kissé már túlmutat a mikroökonómiai szemléleten, de pl. a lokális innovatív miliő mégis ideköti. Megjegyzem, hogy a telep és telephelyválasztás kifejezések helyett a ‘helyszín’ és ‘helyszínválasztás’ fogalmakat használom, ezzel is jelezve, hogy az ipar helyett már a szolgáltatások állnak előtérben.
A könyv harmadik része a ‘Regionális makroökonómia’, amelyben a keynesi keresletorientált és a neoklasszikus gyökerű kínálatorientált regionális növekedési irányzatokat külön tárgyalom. A fejlődéselméleteknél előbb a hagyományos felfogásokat, majd a napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő helyalapú endogén irányzatokat ismertetem, kiemelve az intézményi és az evolúciós gazdaságföldrajzot. Ebben a részben is van egy fejezet, amely csak lazán kapcsolódik a szokásos makroökonómiai kérdéskörökhöz, ez pedig a tudás-teremtés és –áramlás térbeliségének témaköre.
A könyv negyedik része a ‘Városgazdaságtan’, amelynek bevezető fejezete után a hagyományos városgazdaságtan kérdéskörei következnek: a külső gazdasági hatások és a területhasználat. Majd két, a hazai tananyagokban alig szereplő témakör kerül sorra: a várostérségi munkaerőpiacok és a közlekedés. Ezt a két fejezetet az új gazdaságföldrajz és az új városgazdaságtan követi, amelyeknek bizonyos témái kissé túlmutatnak a szűken vett városgazdaságtanon.
A könyv ötödik része az ‘Alkalmazott regionális és városgazdaságtan’, amelyben a regionális politika, a regionális gazdaságfejlesztés és a fenntartható, integrált városfejlesztés szerepelnek. Ezek a témakörök gyorsan változnak, az EU vagy a hazai szakpolitikák átalakulásától függően, emiatt főleg a jelenleg hatályos elképzelésekre térek ki. Kiemelem az ENSZ ‘Új városi agenda’ elnevezésű, itthon kevésbé ismert ajánlását, amely a városokkal kapcsolatos kihívásokra próbál válaszokat megfogalmazni… ”
Forrás:
Regionális és városgazdaságtan; Lengyel Imre; Szegedi Egyetemi Kiadó; ISBN: 978-963-306-816-8; 2021 (PDF)
