„Az értekezés hipotézise szerint a jelenleg hatályos szabályozás és gyakorlat alkalmas arra, hogy megfelelően szolgálja a magyar állam költségvetésének, valamint az Európai Unió forrásainak védelmét. A hatékony büntetőjogi védelem azonban álláspontom szerint napjainkban már nem működhet „szigetszerűen” kizárólag a büntetőjog eszközeire hagyatkozva a költségvetési bevételek védelmét illetően. Mindennek megfelelően a büntetőjog rendelkezésére álló eszközrendszer más jogágakhoz sorolható szankciókkal való kiegészülése és annak komplex módon történő érvényesülése egy folyamat részeként magával kell, hogy hozza a pénzügyi büntetőjog hagyományos értelemben vett fogalmának változását, bővülését. A hipotézisem ennek megfelelően akként foglalható össze, miszerint a büntetőjogi védelem a kapcsolódó igazgatási eszközrendszerrel kiegészülve képes egységes rendszerként a költségvetési bevételek hatékony védelmét biztosítani. Ennek ellenőrzése érdekében a Büntető Törvénykönyv XXXIX. fejezetének tényállásai olyan komplex megközelítés mentén kerültek feldolgozásra, melynek részeként az egyes tényállások egymással, illetve az igazgatási jogviszonnyal fennálló kapcsolatrendszere több aspektusból is bemutatható. Mindennek részeként a költségvetési csalás tényállásával összefüggésben megjelenő olyan sajátos „kihívások” is bemutatásra kerültek, melyek a költségvetési bevételek büntetőjogi védelmét érintően napjainkban megjelennek.”
Forrás:
A költségvetési bevételek büntetőjogi védelme és annak kihívásai Magyarországon a XXI. században; Lengyel Tibor; Debreceni Egyetem, Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2022-VI-13 13:00, helye: online, Cisco Webex Meetings (https://unideb.webex.com/unideb-hu/j.php?MTID=m3a473246c0b2cc6647760d206c6b17a5)
