„1. Miért van szükség a gyermekbarát internet új európai stratégiájára (BIK+)?
A gyermekbarát internet első európai stratégiájának (BIK) 2012-ben történt elfogadása óta a digitális technológiák drámaian megváltoztak, éppúgy, mint e technológiák gyermekek általi felhasználásának módja is. A korszerű eszközök lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy könnyedén interakciót kezdjenek, kapcsolatba lépjenek és információt osszanak meg másokkal, gyakran szülői felügyelet nélkül. A legtöbb gyermek naponta használja okostelefonját, és csaknem kétszer annyi időt tölt el rajta, mint 2012-ben, emellett sokkal fiatalabb korban kap erre lehetőséget („EU Kids online 2020” felmérés).
A digitális technológiák korábban nem látott lehetőségeket kínálnak a gyermekek számára az online oktatás, a szórakoztatás, a társadalmi kapcsolatok és a társadalomban való aktív részvétel tekintetében, de ez olyan kockázatokkal jár együtt, mint például a félretájékoztatásnak vagy a káros és jogellenes online tartalmaknak való kitettség. A világjárvány még jobban rávilágított arra, hogy nem minden gyermek rendelkezik egyenlő és biztonságos hozzáféréssel a digitális technológiákhoz. Emellett az életkor ellenőrzésére szolgáló mechanizmusok és a szülői hozzájárulást kérő eszközök sok esetben még mindig nem hatékonyak, ami azt jelenti, hogy a káros és jogellenes online tartalmak könnyen elérhetők a gyermekek számára. Ez csupán néhány példa arra, miként alakult át a digitális világ, és miért van szükség a gyermekbarát internet stratégiájának naprakésszé tételére.
2. Miben különbözik az új stratégia a 2012-es stratégiától?
Az ifjúság európai évének egyik kiemelt kezdeményezése, a gyermekbarát internet új európai stratégiája (BIK+) egyensúlyt teremt például a gyermekek életkornak nem megfelelő és jogellenes online tartalmakkal szembeni védelme és digitális készségekkel való felvértezése között, továbbá elősegíti részvételüket a digitális világban.
2012 óta a gyermekek online biztonságára vonatkozó uniós jogi és szakpolitikai keret is jelentős fejlődésen ment keresztül. Az új stratégia támogatni fogja a gyermekbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályok, többek között az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, az általános adatvédelmi rendelet, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglalt, a gyermekek online biztonságát célzó megerősített rendelkezések, valamint a gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelmét célzó, újonnan elfogadott uniós jogszabályjavaslat végrehajtását.
A gyermekbarát internet új stratégiája mindenekelőtt az életkornak megfelelő tervezésre vonatkozó átfogó uniós magatartási kódex révén segíti majd ezen uniós jogszabályok végrehajtását. A kódex célja kezelni például az életkor hatékony ellenőrzésének hiányát, a személyes adatok gyűjtésének kérdését és a gyermekek kereskedelmi manipulációját, valamint a gyermekek számára megfelelő kommunikáció szükségességét.
A stratégia elő fogja mozdítani a médiatudatossággal és digitális jártassággal kapcsolatos tevékenységeket a tanárok és a szülők számára is. Különös figyelmet fordít majd a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekekre, hiszen a gyermekek különböző és kihívásokkal teli körülmények között élhetnek, és sokan közülük továbbra sem férnek hozzá kellő mértékben a digitális technológiákhoz. Ösztönzi a társak közötti (peer-to-peer, P2P) tevékenységeket is, a BIK ifjúsági nagyköveteinek – az ifjúsági részvételi tevékenységeket kidolgozó fiatalok csoportjának – jó munkájára építve.
3. Mit kíván elérni a Bizottság a gyermekbarát internet új európai stratégiájával?
Európában minden gyermek megérdemli, hogy biztonságos digitális környezetben boldoguljon, és földrajzi, gazdasági vagy személyes hátterétől függetlenül teljes mértékben élvezhesse digitális jogait. Az online tartalmaknak és szolgáltatásoknak hozzáférhetőnek, az életkornak megfelelőnek és informatívnak kell lenniük, és azokat a gyermekek mindenek felett álló érdekére tekintettel kell kialakítani. A stratégia jövőképe az, hogy minden európai gyermeket meg kell védeni, fel kell készíteni és tiszteletben kell tartani az internet világában, és senkit sem szabad hátrahagyni.
4. Hogyan fog működni a gyakorlatban a gyermekbarát internet stratégiája?
Az új stratégia keretében a Bizottság különleges intézkedésekre vállalt kötelezettséget, és felkéri a tagállamokat és az iparágat, hogy vállaljanak szerepet és tegyenek lépéseket.
A gyermekbarát internet új stratégiája a korábbi (2012-es) stratégia eredményeire épít, és továbbra is társfinanszírozza a tagállamokban működő biztonságosabb internetközpontok európai hálózatát, amely az uniós finanszírozású betterinternetforkids.eu portállal együtt képezi majd a stratégia végrehajtásának gerincét.
A központok nemzeti és helyi szinten médiatudatossági intézkedéseket szerveznek, felhívják a figyelmet a gyermekeket – mint a digitális termékek és szolgáltatások fogyasztóit – érintő kockázatokra, ifjúsági munkacsoportokon és ifjúsági nagyköveteken keresztül bevonják a gyermekeket és a fiatalokat, hogy megosszák a digitális világgal kapcsolatos nézeteiket, előmozdítják a társaktól való tanulást, továbbá segélyvonalak és forróvonalak útján lehetővé teszik a káros és jogellenes online tartalom gyors jelentését.
A tagállamokban működő biztonságosabb internetközpontok a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeknek is segítséget nyújtanak a digitális szakadék sikeres felszámolása érdekében.
Emellett a Bizottság továbbra is koordinálni fogja a tagállami szakértői csoportot a bevált gyakorlatok cseréje érdekében, valamint elő fogja mozdítani az iparág, a civil társadalom és a gyermekek közötti párbeszédet a gyermekek jobb online védelmére létrehozott szövetségen keresztül, amelyhez mintegy 40 jelentős IKT-/médiavállalat csatlakozott.
5. Milyen kapcsolat áll fenn a stratégia és a gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelmét célzó új uniós jogszabályjavaslat között?
A gyermekbarát internet új európai stratégiája és a gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelmét célzó új uniós jogszabályjavaslat a gyermekek online védelmével és önrendelkezésével kapcsolatos átfogó csomag részét képezi.
A stratégia keretében a Bizottság továbbra is finanszírozza a forróvonalak uniós hálózatát, amelyen keresztül bárki névtelenül bejelentheti azokat az interneten talált anyagokat, amelyek esetében felmerül, hogy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázolják. A biztonságosabb internetközpontok segélyvonalai és forróvonalai is elő fogják segíteni a jogellenes, többek között a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok és a káros tartalmak bejelentését.
A gyermekek szexuális zaklatással szembeni védelméről szóló új uniós jogszabályra irányuló javaslat célja, hogy meghatározza a szolgáltatók felelősségi körét, kötelezve őket a szolgáltatásaikkal való visszaélés kockázatának értékelésére és csökkentésére; valamint szükség esetén a gyermekek online szexuális zaklatásának felderítésére és bejelentésére, valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok eltávolítására. Az új uniós központ segíteni fogja a szolgáltatókat ez irányú törekvéseikben, és szakértői központként fog működni a megelőzés és az áldozatoknak nyújtott támogatás terén.
6. Milyen előnyökkel jár a stratégia a gyermekek és digitális jogaik szempontjából?
A gyermekek jogai emberi jogok, és az Európai Unió alapelveinek részét képezik. Ezeket a jogokat online módon éppen ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mint offline módon, amint azt az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által 2021-ben elfogadott, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 25. általános megjegyzése is elismerte a digitális környezettel összefüggésben. Az EU és valamennyi tagállam aláírta ezt az ENSZ-egyezményt.
A digitális évtized digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozata fogja vezérelni a digitális átállást az EU-ban. A digitális jogok nemcsak az online védelemhez való jogot foglalják magukban, hanem az ahhoz való jogot is, hogy az emberek új készségekkel, lehetőségekkel vértezzék fel magukat és aktívan részt vegyenek a társadalomban. A megillető tisztelethez való jognak, a véleménynyilvánítás szabadságának, a magánélethez való jognak, az oktatáshoz, a szabadidőhöz és a játékhoz való jognak, a tájékoztatáshoz való jognak online és offline egyaránt érvényesülnie kell.
7. Hogyan kapcsolódik a stratégia a gyermekjogi stratégiához?
A Bizottság 2021 márciusában elfogadta az első átfogó gyermekjogi stratégiát (a továbbiakban: gyermekjogi stratégia). Ez a stratégia egy olyan EU megvalósítására irányul, ahol a gyermekek biztonsággal használhatják a digitális környezetet, és élhetnek az abban rejlő lehetőségekkel anélkül, hogy sérüléseket szenvednének vagy veszélynek lennének kitéve. A gyermekjogi stratégiáról szóló nyílt konzultáció válaszadóinak többsége (63%) elismerte, hogy meg kell újítani a gyermekbarát internetre vonatkozó stratégiát. A gyermekjogi stratégia digitális ágaként a gyermekbarát internet új európai stratégiája erre az igényre válaszol.
8. Milyen szerep jut a gyermekeknek az új stratégiában?
A gyermekek és a fiatalok már a kezdetektől fogva az új stratégia részét képezik. 2021 tavaszán és nyarán például Európa-szerte mintegy 70 konzultációra került sor több mint 750 gyermek és fiatal megkérdezésével.
A stratégia számos olyan intézkedést javasol, amelyben a gyermekek aktív szerepet játszanak majd. Az EU be kívánja vonni a gyermekeket az életkornak megfelelő tervezésre vonatkozó uniós magatartási kódex 2024-ig történő kidolgozásába; létre kíván hozni egy gyermekközpontú kezdeményezést a digitális polgárság uniós gyermekrészvételi platformon keresztül történő előmozdítására; valamint támogatni kívánja a társaktól való tanulást az internet kínálta lehetőségek népszerűsítése és a kockázatoknak a biztonságosabb internetközpontokon keresztül megvalósuló kezelése érdekében.
Az új stratégia keretében a BIK ifjúsági nagykövetei – Bizottsággal a stratégia végrehajtása érdekében együtt dolgozó fiatalok – továbbra is tájékoztatják és tanácsokkal látják el a Bizottságot, az iparágat és más partnereket a különböző rendezvények és tevékenységek során. Emellett kétévente sor kerül az új stratégia gyermekközpontú értékelésére is.
9. Hogyan kezeli a stratégia a digitális szakadékot?
A digitális lehetőségek kihasználása érdekében a gyermekeknek megbízható internetkapcsolatra, megfizethető adatokra, megfelelő digitális eszközökre és digitális készségekre van szükségük. Az Európa 2030-ig történő sikeres digitális átalakulásának jövőképét bemutató, a digitális iránytűről szóló közlemény konnektivitási célkitűzései, a digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozat, valamint a jelentősebb uniós beruházások és finanszírozás mind az otthonok és az iskolák számára biztosítandó hozzáféréssel foglalkoznak.
Az európai gyermekgarancia azt ajánlja a tagállamoknak, hogy „bocsássák rendelkezésre a távoktatáshoz szükséges […] megfelelő eszközöket”, [és] „tegyenek meg minden szükséges beruházást a digitális szakadék valamennyi formájának felszámolása érdekében.”
Különös figyelmet kell fordítani a különleges vagy sajátos igényű, illetve hátrányos és kiszolgáltatott hátterű gyermekekre. A gyermekkori digitális nélkülözés felerősítheti felnőttkorra a digitális szakadékot.
Az új stratégia azáltal járul hozzá a szakadék felszámolásához, hogy megerősíti a tagállamokban működő biztonságosabb internetközpontok által a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeknek nyújtott támogatást, mindenekelőtt biztonsági készségek oktatása révén. Emellett a gyermekeket, tanárokat és szülőket célzó médiatudatossági kampányok is megrendezésre kerülnek majd.
10.> Jogilag kötelező erejűek lesznek-e az intézkedések a tagállamok számára?
A stratégia jogilag nem kötelező erejű, de felkéri a tagállamokat, hogy aktívan vegyenek részt és tegyenek meg bizonyos lépéseket. Támogatja az uniós jogszabályok végrehajtását, ezért hasznos eszköz lehet a tagállamok számára. Megkönnyíti és támogatja továbbá a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között, például a digitális jártasság és a gyermekek szerepvállalása terén azáltal, hogy lehetőséget biztosít számukra a digitális környezetben való véleménynyilvánításra.
11. Mi lesz az iparág szerepe?
Az iparágnak kulcsfontosságú felelőssége és szerepe van abban, hogy a gyermekek és a fiatalok számára elérhető digitális élmények és szolgáltatások biztonságosak és az életkoruknak megfelelők legyenek.
A Bizottság fel fogja kérni az iparágat, hogy vegyen részt az életkornak megfelelő tervezésre vonatkozó átfogó uniós magatartási kódex 2024-ig esedékes kidolgozásában, amely a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szerinti, a politikai döntéshozókat, a civil társadalmat és a gyermekek is bevonó társszabályozási kezdeményezés. A kódex a gyermekeket érintő kockázatok széles körével aktív módon foglalkozik majd, bevált gyakorlatokat és iránymutatást nyújtva az iparágnak az uniós jog által előírt kötelezettségek teljesítéséhez. A kódex célja kezelni például a hatékony életkor-ellenőrzés hiányát, a személyes adatok gyűjtésének kérdését és a gyermekek kereskedelmi manipulációját, a gyermekbarát kommunikáció szükségességét, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelmet.
Mivel ez a kódex segít tisztázni az ipari szereplőkkel szembeni elvárásokat, a Bizottság arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy vegyenek részt a kódex kidolgozásában, és 2024-ig írják alá azt. Az aláírást követően a vállalatoknak teljesíteniük kell bizonyos kötelezettségeket, az elért eredményeket pedig rendszeresen nyomon fogják követni és értékelik.
Emellett a Bizottság felkéri az ipar szereplőket, hogy aktívan vonják be a gyermekeket a digitális termékek és szolgáltatások fejlesztésébe és alkalmazásába.
12. Hogyan kezeli az új stratégia az életkor ellenőrzésének kérdését?
A nem megfelelő tartalmakhoz (pl. önkárosítás, pornográfia, étkezési zavarok, kockázatos online kihívások) való könnyű hozzáférés az egyik legfőbb aggodalom mind azon gyermekek és szülők szerint, akik kapcsolatba léptek a biztonságosabb internetközpontok uniós hálózatával, és akik kifejtették véleményüket az új stratégiával kapcsolatban.
Érvényben vannak ugyan uniós jogszabályok – mindenekelőtt az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az általános adatvédelmi rendelet –, és technikai megoldások is léteznek az életkor ellenőrzésére, mindazonáltal a gyakorlatban az életkor ellenőrzésére szolgáló mechanizmusok többnyire nem hatékonyak, és a felhasználóknak gyakran csak egy születési dátumot kell megadniuk, vagy be kell jelölniük egy négyzetet a regisztrációhoz.
A gyermekbarát internet stratégiája keretében a Bizottság az életkor ellenőrzésére vonatkozó európai szabvány kidolgozásán fog munkálkodni. Az ilyen típusú szabvány egyértelművé teszi majd, milyen elvárásoknak kötelesek az ipari szereplők megfelelni, amikor valamely online eszközön vagy szolgáltatáson kötelező az életkor ellenőrzése. Ilyen elismert módszereket alkalmaznának például a pornográf weboldalakon annak biztosítására, hogy a felhasználók legalább 18 évesek legyenek.
Ezzel párhuzamosan a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogyan lehet felhasználni a tervezett európai digitális személyiadat-tárcát az életkor ellenőrzésére. A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal, és ösztönözni fogja őket arra, hogy a hatékony életkor-ellenőrzési módszerek megerősítése érdekében állítsanak ki elektronikus személyazonosítókat a 18 év alatti kiskorúak számára. Ezzel a születési idő alapján, a magánélet védelmét tiszteletben tartva és biztonságos módon lehetne igazolni EU-szerte az „X év alatti/feletti” életkort.
13. Alkalmazandó lesz-e a stratégia az EU-n kívül?
Ez egy európai stratégia, de az erők nemzetközi partnerekkel való egyesítése lehetőséget ad a káros és jogellenes online tartalmak hatékony és eredményes kezelésére, hiszen a szóban forgó globális digitális problémák nincsenek tekintettel az országhatárokra.
A Bizottság továbbra is megosztja tapasztalatait, szakértelmét és értékeit az érintett nemzetközi szervezetekkel és partnerekkel, és világszerte támogatja a gyermekek digitális biztonságára vonatkozó közös megközelítés kialakítását. Szorgalmazza például releváns technikai szabványok, mérőszámok, fogalommeghatározások és megközelítések alkalmazását, és a jövőben is mindenütt, kivétel nélkül védi, előmozdítja és érvényre juttatja a gyermekek online jogait.
A gyermekbarát internet 2012. évi európai stratégiájának hatása már Európa határain túl is érezhető: az évente megrendezésre kerülő és eredetileg uniós fellépés formáját öltő, biztonságosabb internet napját például világszerte megtartják, a Biztonságosabb Internet Fórum elnevezésű éves konferencián pedig Európán kívüli résztvevőket is üdvözölnek. Ez a gyermekbarát internet új stratégiája keretében is folytatódni fog.
14. Milyen konkrét intézkedések várhatók középtávon?
A Digitális Európa program keretében az EU továbbra is társfinanszírozza a tagállamokban működő biztonságosabb internetközpontok hálózatát és a betterinternetforkids.eu platformot, amely az EU valamennyi nyelvén rendelkezésre álló forrásokat és anyagokat biztosító, a gyermekek online biztonságát célzó páneurópai központ.
A Bizottság elkötelezett továbbá aziránt, hogy 2022-ben, az ifjúság európai évében olyan intézkedéseket indítson el, illetve folytasson, mint például:
- a gyermekeket, a tanárokat és a szülőket célzó médiatudatossági kampányok szervezése véleményformálók bevonásával;
- a médiatudatosságra vonatkozó nemzeti tantervekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti, valamint az iskolák és az oktatók közötti cseréjének elősegítése Unió-szerte;
- a tagállamokban működő biztonságosabb internetközpontok által a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeknek nyújtott támogatás megerősítése a digitális szakadék felszámolása érdekében;
- a biztonságosabb internetközpontok és a betterinternetforkids.eu platform támogatásával figyelemfelkeltő eszközök és tevékenységek kidolgozása a gyermekek mint fiatal fogyasztók számára;
- a BIK ifjúsági nagykövetei és a BIK ifjúsági munkacsoportjai – azaz a stratégia végrehajtása érdekében a Bizottsággal együttműködő fiatalok – szerepének kiterjesztése a társak közötti tevékenységek nemzeti és helyi szintű támogatása érdekében;
- a kereskedelmi célú módszerek gyermekekre gyakorolt neurológiai hatásaira irányuló meglévő kutatási eredmények feltérképezése.
A Bizottság vállalja továbbá, hogy:
- 2024-re a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében ösztönzi és előmozdítja az életkornak megfelelő tervezésre vonatkozó átfogó uniós magatartási kódex kialakítását;
- 2024-ig szabványosítási kérelmet ad ki egy olyan, az életkorról való megbizonyosodást és az életkor ellenőrzését segítő európai szabvány iránt, amely megfelel az európai digitális személyazonosságról szóló rendeletjavaslatnak (eID-javaslat);
- támogatja az életkor EU-szerte elismert, a születési időn alapuló igazolásának kidolgozását az eID kezdeményezésen belül;
- biztosítja, hogy 2023-ra egyetlen egységesített, a „116 111-os” hívószámon keresztül – az EU által finanszírozott biztonságosabb internet segélyvonalakkal együtt – segítséget lehessen kérni az internetes megfélemlítéssel kapcsolatban.
15. Hogyan fogja a Bizottság nyomon követni a végrehajtást és az előrehaladást a tagállamokban?
A gyermekbarát internet 2012. évi európai stratégiájához hasonlóan a tagállamokban elért eredményeket a „BIK-térképeszköz” segítségével fogják nyomon követni, amely összegyűjti, összehasonlítja a gyermekbarát internet stratégiája tagállami végrehajtásával kapcsolatos információkat és megvalósítja azok cseréjét a tagállamok körében. Az új stratégiát kétévente nyomon fogják követni, és egy jelentést tesznek közzé az interneten.
További információk
Sajtóközlemény: Új uniós stratégia a gyermekek védelmére és önrendelkezésére az online világban
Tájékoztató: A gyermekbarát internet európai stratégiája
A gyermekbarát internet európai stratégiája
A vonatkozó jogszabályok gyűjteménye
Forrás:
A gyermekbarát internet új európai stratégiája – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2022. május 11.
