„Amennyiben a kollégák megkapják a támogatást, úgy egészségügyi, oktatási területen is eredményes munkát tudna végezni a Belügyminisztérium, hangzott el Pintér Sándor meghallgatásainak egyikén. A belügyminiszter-jelölt szerint azzal, hogy az egészségügy a tárcája irányítása alá kerül, jó kezekben lesz az ágazat.
A miniszter, akit újra jelöltek a tisztségre, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában szerdán arról beszélt, kiemelt feladata lesz a rendvédelmi szervek hivatásos állomány illetményének rendezése, az ország gazdasági teljesítőképességének függvényében. Miniszterjelölti meghallgatásán Pintér Sándor kiemelte, az országban továbbra is rend van, 2010 óta folyamatosan csökken a bűncselekmények száma, a közterületen elkövetett bűncselekmények száma például 115 ezerről 46 ezerre csökkent, írja az MTI. Mint mondta, ez is azt mutatja, a büntetőpolitika helyes úton jár. Az állampolgárok biztonságérzete lényegesen jobb, mint 12 évvel ezelőtt, és célkitűzésünk, hogy a következő időszakban tovább javuljon, mondta, megjegyezve, hogy ebben nemcsak a rendőri munkának van szerepe, hanem az állampolgárok jogkövető magatartásának is.
Harangozó Tamás (MSZP) kérdésére, hogy miként kerül a BM-hez az oktatás és az egészségügy, Pintér Sándor felidézte: erre már korábban is volt példa, és jelezte, a tárca feladatait mindig a kor követelményeinek megfelelően kell meghatározni, és bízik benne, a jelenlegi vezetők ezeknek a követelményeknek meg tudnak felelni. A miniszterjelölt jelezte: parlamenti államtitkára Rétvári Bence lesz, Papp Károly rendészeti államtitkár más beosztást fog kapni, a rendvédelmi szervek felső vezetésében pedig nem tervez személyi változtatást.
A honvédelmi és rendészeti bizottság 6 igen szavazattal, 2 ellenzéki képviselő tartózkodásával támogatta Pintér Sándor belügyminiszteri kinevezését.
*
Szokatlan szerepben beszélt a kulturális bizottsági meghallgatáson Pintér Sándor. A belügyminiszter – és a következő ciklus belügyminiszter-jelöltje – ugyanis a közoktatást is feladatul kapta tárcájához. A polgárokkal, az intézményekkel, a parlamenti bizottságokkal való együttműködés ígéretével kezdte expozéját Pintér. A miniszterjelölt szerint a korábbi alapokon folytatják a munkát, a közoktatást érintően is – amiért Maruzsa Zoltán felelne államtitkárként, írja a propeller.hu a Telex nyomán.
A kulcsszó a szervezés volt: Pintér elmondása szerint a belügyminisztérium „a szervezési munkában” jár élen, „a rend fenntartásával és a rendnek érvényesítésével” foglalkozik. „Modernizációs folyamatot is szeretnénk folytatni”, ez részben „az informatika fejlesztését” jelenti az oktatás területén. Kimondta még a teljesítmény mérésének fontosságát is, de itt is címszavak, és egyelőre nem konkrétumok hangzottak el.
„Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van” – közölte, majd példaként a „leszakadó területeken” az iskolákhoz telepített kamerás megfigyelő rendszert hozta fel.
Az MTI szerint együttműködést és folyamatosságot, a megkezdett építkezés továbbvitelét ígérte Pintér Sándor miniszterjelölti meghallgatásán az Országgyűlés kulturális bizottságának szerdai ülésén. Az új kormányzati struktúrában a közoktatásügyet is magában foglaló belügyi tárcát 2010 óta vezető miniszter közölte: továbbviszik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot, a Nemzeti Alaptantervben pedig egyelőre nem várható változás. Hangsúlyozta, a fókuszban a tankönyv- és a tartalomfejlesztés feladatai állnak, és továbbra is minden tanuló ingyenesen jut majd hozzá a tankönyvekhez.
Kiemelte, a tankönyvek fejlesztésénél lényeges szempont az informatika gyors változása. Hozzátette, a digitális fejlesztés eleme az informatikai tudás mellett az eszközök kezelésének oktatása is. Aki most nem alkalmazza az informatikát, nem fejleszti az informatikát, az lemarad a fejlődésben, jelentette ki, hozzátéve, a versenyben maradáshoz a tanárok képzésére is szükség van. Célként említette a használható tudás átadását, olyan ifjúság nevelését, amelyik „az Európai Unió élmezőnyébe képes vezetni Magyarországot”. Hangsúlyozta, a folyamatos változást figyelembe kell venni, különben vesztébe kényszerítjük a társadalmat. Arról beszélt, azonos színvonalú és megfelelő eszközellátást kell biztosítani az iskoláknak, felvetve, hogy szükség van-e ennyi iskolára, például csekély létszámú évfolyamok esetén.
Pintér Sándor fontosnak nevezte a nyelvi kompetenciák erősítését, a digitális készségek fejlesztését, valamint azt, hogy az oktatási rendszer minden tehetséget felismerjen, közülük pedig senki ne kallódjon el. Kitért arra, hogy az iskolai nyelvoktatás eddig nem hozta az elvárt eredményeket, majd célként említette a külföldi nyelvoktatási program folytatását. Pintér Sándor szerint a nemzetközileg elismert nagy diplomáciai nyelvek és a környező álamok nyelvét kellene elsőbbségben részesíteni az oktatásban.
A teljesítmény- és minőségmérés, valamint a modernizáció fontosságát hangsúlyozva folyamatos értékelést ígért, amellyel nyomon követhető, hogy szeptembertől a tanév végéig milyen fejlődést ért el diákjainál a pedagógus. Megemlítette: az esélyteremtéshez a diákok képességeinek felmérésére is szükség van.
Kiemelte: a következő időszakban jelentős uniós források érkezhetnek a szférába, elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre. Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van, fogalmazott Pintér Sándor az iskolai erőszak visszaszorításának fontosságát hangsúlyozva, majd jelezte, száznál több iskola kíván csatlakozni az iskolarendőr-programhoz, mert látják, hogy ez milyen mértékben segíti az oktatást.
Amikor a pedagóguspálya anyagi elismertségéről kérdezték, jelezte, egyértelmű, hogy a béreken javítani kell, ahogy az is, hogy „ez nem elhatározás kérdése”, hanem az ország gazdasági helyzetéé. Kiemelte, nem ígér semmit ezen a területen, majd hozzátette, a rendőrségi fizetések a jó szervezettség és teljesítmény dacára nem sokkal előzik meg a pedagógusokét.
A közoktatás résztvevőinek terheivel kapcsolatos kérdésekre válaszolva Pintér Sándor azt mondta, a hazai tanárok és diákok óraszáma az uniós átlag körül van, de szerinte ebben az összehasonlításban azokat az országokat kellene alapul venni, amelyek tudománya, gazdasága „kitört” az utóbbi években; ezekhez képest viszont Magyarországon kétharmadnyi a terhelés. Hozzátette, a kérdés az, „hova akarunk továbbmenni”.
Az Országgyűlés kulturális bizottsága 12 igen szavazattal, 5 ellenszavazat mellett támogatta a jelölt miniszteri kinevezését.
*
A belügyminiszter a Népszava szerint kitért arra is, hogy ha a tárca történetét nézzük, úgy korábban a mindenkori belügy alá tartoztak az oktatási képzési ügyek, ám szociális területen is voltak jogosítványai. A Horthy-érában, Keresztes Fischer Ferenc és Klebelsberg Kunó alatt is a mindenkori belügy alá tartoztak ilyen kérdések. Később komoly átalakítás alá került a BM, így 1945 után volt olyan, hogy az egész rendőrség, az elhárító szervezetek és a titkosszolgálatok teljes terjedelmében is odatartoztak. „Mindig a kor körülményeinek megfelelően kell a belügy feladatait meghatározni” – foglalta össze a gondolatait Pintér arról, hogy miért jött létre egy mamut minisztérium a tárcájából.
Amennyiben a kollégák megkapják a támogatást, úgy egészségügyi, oktatási területen is eredményes munkát tudna végezni a Belügyminisztérium. Szerinte a BM csak a „stratégiai döntéseket” fogja meghozni. Döntéshozatal előtt konzultálna az érintettekkel, így a közös munkához tudományos tanácsokat, akadémikusokat kérne fel Pintér Sándor.
*
Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt szerint azzal, hogy az egészségügy a tárcája irányítása alá kerül, jó kezekben lesz az ágazat. A régi-új tárcavezető szerdán az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, a már lerakott alapokon szeretne tovább építkezni közös együttműködéssel.
A politikus az egészségügy informatikai hátterének fejlesztését, bővítését, a szociális területeken az állam mellett az egyházakra, civil szervezetekre támaszkodást emelte ki, valamint beszélt a fogyatékkal élők élet- és munkakörülményeinek javításáról, az alapellátás szakellátáshoz való jobb illeszkedéséről, a várólisták csökkentéséről és az egészségügyi statisztikák rendbetételéről is.
Pintér Sándor kijelentette: megnyugtat mindenkit, gyógyítani nem fog, és nem egyedül szeretné vezetni a népjóléti területet. Elmondása szerint a „törzsi vezetésben” hisz, ahol minden szakterület képviselője elmondhatja véleményét, tudásával hozzájárulhat az ágazatok jobbításához. A jó megvalósításhoz nélkülözhetetlen a megfelelő előkészítés, szervezés, rend a végrehajtásban, valamint a teljesítmény mérése és a minőségellenőrzés, nyomatékosította Pintér Sándor, jelezve, valamelyest ismeri az egészségügyi ágazatot, hiszen a pandémia alatt az operatív törzs irányításával már szerzett tapasztalatot.
Az MTI részletes beszámolója szerint a szociális segítségnyújtás témakörét említve azt mondta, az emberek sajátosan értelmezik a másokról gondoskodást, úgy gondolják, mintha az kizárólag állami monopólium, feladat lenne. Pintér Sándor szerint azonban ez társadalmi összefogást igénylő feladat, ahol egy-egy célfeladat ellátásában kiemelten számít az egyházakra, a civil szervezetekre, az önkormányzatokra és a családokra is. Szeretné az e téren eddig összegyűlt tapasztalatokat hasznosítani, és ugyanígy számít a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknál is az egyházi szereplőkre. Ezen a területen jelentősen emelné az egyházi közreműködés arányát.
A fogyatékossággal élő emberek esetében, akiknél ez lehetséges, meg kell teremteni az önálló élet lehetőségét képzéssel, munkahelyteremtéssel, a munkaadók ösztönzésével. Jelezte, elégedetlen a megváltozott munkaképességűek 44 százalékos foglalkoztatási rátájával, mint mondta: a következő ciklusra szeretné elérni a 60-70 százalékot.
Az egészségügyet érintve Pintér Sándor azt mondta: olyan rendszert és lehetőségeket szeretne kialakítani, amely jobb ellátást eredményez. Hozzátette: kitart az öt nemzeti egészségügyi program mellett, megerősítve a népegészségüggyel.
A szakdolgozók helyzetén, mondta, van mit javítani, különösen a diplomás szakdolgozók helyzetét kell rendezni. Úgy látja, az egészségügyi jogállási törvény jó irány, a hálapénz rendezése megtörtént, azonban a tapasztalatok szerint „van egy orvosi réteg, amely megpróbálja a (hálapénzről szóló) jogszabályt kijátszani”. Pintér Sándor hangsúlyozta: a hálapénz elfogadása vesztegetés, a paraszolvencia „egy belső rákos daganat az egészségügy területén, és továbbra is a rendőri eszközök bevonásával kívánnak eredményt elérni”.
Ezenkívül szeretné hatékonyabbá tenni a különféle források felhasználásának ellenőrzését, az intézményi gazdálkodást és a minőségellenőrzést. Ez jelenti a szervezetek és az orvosok elvégzett munkájának ellenőrzését és minőségi megítélését. Véleménye szerint ezek a későbbiekben jobbá, eredményesebbé teszik az ellátást.
Át kell tekinteni az orvosképzést is, és bár ez a terület nem a Belügyminisztérium alá tartozik, csak jól képzett, a technológiai vívmányokat használó orvosokkal lehet jól gyógyítani, mondta. További feladatként jelölte meg a miniszter a népegészségügy megerősítését, az alapellátás jobb illeszkedését a szakellátáshoz, valamint az ügyeleti rendszer racionalizálását.
Mindennek keretet és „hátteret” adnak az informatikai fejlesztések, a digitális rendszerek és a mesterséges intelligencia. Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási teret (eeszt) tovább kell fejleszteni, és lehetővé kell tenni, hogy egy rendszeren belül a háziorvosi ellátáson át a gyógyításig minden fázis végigkísérhető legyen. Fejleszteni kell a telemedicina rendszerét is, mondta a belügyminiszter-jelölt.
Pintér Sándor konstruktív együttműködést szeretne valamennyi kórházigazgatóval, a szakmai kollégiumokkal, az orvosi és a gyógyszerészi kamarával. Jelezte: egészségügyi tudományos tanácsadói testületet hoznak létre a Belügyminisztériumon belül.
A 444 tudósításában arra is kitér, hogy Pintér elárult még néhány konkrétumot: egyrészt beszélt arról, hogy számos kórházban az, hogy ott milyen osztályokat működtetnek, nem mindig esik egybe a betegek igényeivel és az adott kórház orvosainak szakképzettségével. Ezért azt tervezik, hogy az összes kórházban legyen szülészet és sürgősségi ellátás, ezen felül pedig nézzék meg, hogy milyen osztályokhoz állnak ott rendelkezésre a személyi feltételek.
Pintér kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az alapellátás, valamint az ügyeleti és a sürgősségi rendszer jelenlegi működésének áttekintése folyamatban van, úgyhogy az esetleges átalakításokkal kapcsolatos kérdésekre majd csak akkor fognak tudni válaszolni, ha már száz százalékos képük van a helyzetről.
Képviselői kérdésre a belügyminiszter-jelölt elmondta, a gyermekétkeztetés gyakorlata jó, azonban érdemes megfontolni, hogy a kistelepüléseken nem lenne-e érdemes azt közfoglalkoztatással megoldani. Ebbe akár a büntetés-végrehajtás is bekapcsolódhatna alapanyag-beszállítással, tette hozzá az MTI szerint.
Pintér Sándor kitért arra, hogy az orvoslétszámot meghatározó statisztikákat is rendbe kell tenni. Mint mondta, arról, hány praktizáló orvos van ma Magyarországon, minden szervezetnek és hatóságnak eltérő számai vannak.
A koronavírus-járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépekkel kapcsolatban Pintér Sándor elmondta, azokat leltározták, szervizelték és vagy kórházak használják vagy készenlétben vannak. Szintén képviselői kérdésre válaszolva a politikus közölte: az Ukrajnából érkezők ellátására is felkészült az ellátórendszer, azonban eddig kétszáz alatt volt a kórházi ellátásra szorulók száma, lőtt sebbel kevesebb, mint tíz embert kellett ellátni.
Pintér Sándort a népjóléti bizottság tíz igen, három nem szavazattal alkalmasnak találta a miniszteri poszt betöltésére. Munkájában Rétvári Bence parlamenti államtitkárként fogja segíteni, és a minisztériumban dolgozik majd Fülöp Attila korábbi szociális ügyekért felelős államtitkár is. Az Országos Kórházi Főigazgatóság élén továbbra is Jenei Zoltán segíti a belügyminisztert.”
Forrás:
Pintér Sándor: Jó kezekbe kerül az egészségügy; Medical Online; 2022. május 18.
