„Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette a REPowerEU tervet, amely az Ukrajna elleni orosz invázió okozta nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra reagál. Európa energiarendszerének átalakítása két ok miatt sürgető: meg kell szüntetni az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függését, hiszen Oroszország gazdasági és politikai fegyverként használja a tüzelőanyagokat, amelyek évente közel 100 milliárd euróba kerülnek az európai adófizetőknek, továbbá kezelni kell a klímaválságot. Unióként fellépve Európa gyorsabban szüntetheti meg az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függését. Az európaiak 85 %-a úgy véli, hogy Ukrajna támogatása érdekében az Uniónak minél előbb csökkentenie kell az orosz gáztól és olajtól való függését. A REPowerEU tervben foglalt intézkedések a következőkkel segíthetik elő ezt a törekvést: energiamegtakarítás, az energiaellátás diverzifikálása, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított energia felgyorsított bevezetése annak érdekében, hogy mielőbb velük lehessen helyettesíteni a fosszilis tüzelőanyagokat a háztartásokban, az iparban és a villamosenergia-termelésben.
A zöld átállás erősíteni fogja Európa és partnerei gazdasági növekedését, biztonságát és éghajlat-politikai fellépését. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) a REPowerEU terv központi eleme, amely a határokon átnyúló és nemzeti infrastruktúra, valamint az energetikai projektek és reformok összehangolt tervezését és finanszírozását támogatja. A Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet célzott módosításaira tesz javaslatot annak érdekében, hogy a tagállamok meglévő helyreállítási és rezilienciaépítési terveibe a REPowerEU tervre vonatkozó külön fejezeteket építsenek be az ilyen tervekben már szereplő nagyszámú releváns reformon és beruházáson felül. Az európai szemeszter 2022. évi ciklusában megfogalmazott országspecifikus ajánlások beépülnek majd ebbe a folyamatba.
Energiatakarékosság és energiamegtakarítás
Az energiatakarékosság a jelenlegi energiaválság kezelésének leggyorsabb és legolcsóbb módja, amely az energiaszámlákat is csökkenti. A Bizottság a hosszú távú energiahatékonysági intézkedések megerősítését javasolja, többek között az európai zöld megállapodásról szóló jogszabály „Irány az 55%!” elnevezésű intézkedéscsomagjában szereplő kötelező energiahatékonysági célkitűzés 9%-ról 13%-ra történő emelését. Ha most energiát takarítunk meg, az segíteni fog minket a jövő tél potenciális kihívásaira való felkészülésben. A Bizottság ezért a mai napon közzétette az „Energiatakarékos EU” című közleményt is, amely olyan rövid távú magatartásbeli változásokat sorol fel, amelyek 5%-kal csökkenthetik a gáz- és olajigényt, valamint arra ösztönzi a tagállamokat, hogy indítsanak a háztartásokat és az ipart célzó kommunikációs kampányokat a témában. A Bizottság arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy az energiamegtakarítást ösztönző adóügyi intézkedéseket alkalmazzanak, például az energiahatékony fűtési rendszerekre, épületszigetelésre, berendezésekre és termékekre vonatkozó kedvezményes héakulcsokat. A Bizottság emellett rendkívüli intézkedéseket határoz meg súlyos ellátási zavarok esetére, prioritási kritériumokról szóló iránymutatást ad ki a fogyasztók számára és elősegíti egy összehangolt uniós keresletcsökkentési terv kidolgozását.
Az ellátás diverzifikálása és nemzetközi partnereink támogatása
Az EU több hónapja együttműködik nemzetközi partnereivel az ellátás diverzifikálása érdekében, valamint rekordmennyiségű LNG-behozatalt biztosított és fokozta a csővezetékes gázszállítást. Az újonnan létrehozott, regionális munkacsoportok által támogatott uniós energiaügyi platform lehetővé fogja tenni a gáz, az LNG és a hidrogén önkéntes közös beszerzését a kereslet összevonása, az infrastruktúra használatának optimalizálása és a beszállítók elérésének koordinálása révén. Következő lépésként és a közös oltóanyag-beszerzési program célkitűzéséhez hasonlóan a Bizottság mérlegelni fogja egy „közös beszerzési mechanizmus” kidolgozását, amely a részt vevő tagállamok nevében tárgyalna és kötne szerződést a gázbeszerzésekről. A Bizottság olyan jogalkotási intézkedéseket is fontolóra vesz, amelyek idővel a tagállamok gázellátásának diverzifikációját írnák elő. A platform lehetővé teszi a megújuló hidrogén közös beszerzését is.
Az EU ma elfogadott külső energiaügyi stratégiája elő fogja segíteni az energiadiverzifikációt és hosszú távú partnerségeket fog kiépíteni a beszállítókkal, ideértve a hidrogénnel és más zöld technológiákkal kapcsolatos együttműködést is. A „Global Gateway” kezdeményezéssel összhangban a stratégia prioritásként kezeli az EU elkötelezettségét a globális, zöld és igazságos energetikai átmenet, az árakra nehezedő nyomás csökkentése érdekében az energiamegtakarítás és -hatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások és a hidrogén fejlesztésének fellendítése, valamint az energiadiplomácia fokozása iránt. A Földközi-tengeren és az Északi-tengeren jelentős hidrogénfolyosók kerülnek kialakításra. Oroszország agressziója miatt az EU támogatni fogja Ukrajnát, Moldovát, a Nyugat-Balkánt és a keleti partnerség országait, valamint a legkiszolgáltatottabb partnereinket. Ukrajnával továbbra is együtt fogunk működni az ellátás biztonságának és a működő energiaágazatnak a biztosítása érdekében, miközben kikövezzük az utat a villamos energia és a megújuló hidrogén jövőbeli kereskedelme előtt, valamint a „REPowerUkraine” kezdeményezés keretében újraépítjük az ország energiarendszerét.
A megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása
A megújuló energia használatának nagymértékű növelése és felgyorsítása a villamosenergia-termelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben felgyorsítja függetlenedésünket, lendületet ad a zöld átállásnak és idővel csökkenti az árakat. A Bizottság javasolja az „Irány az 55%” intézkedéscsomag keretében a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 2030-ra kitűzött kiemelt cél 40%-ról 45%-ra emelését. Ennek az általános célkitűzésnek a fokozása keretet teremt a többi kezdeményezéshez, többek között a következőkhöz:
- Célzott uniós napenergia-stratégia a fotovoltaikus napenergia-kapacitás 2025-ig történő megkétszerezése és 2030-ig 600 GW telepítése érdekében.
- A napelemes tetőkre vonatkozó európai kezdeményezéssel annak a jogi kötelezettségnek a fokozatos bevezetése, hogy az új köz- és kereskedelmi célú épületekre, valamint új lakóépületekre szolárpaneleket kell telepíteni.
- A hőszivattyúk telepítési ütemének megduplázása, valamint a geotermikus és a naphőenergia modernizált távfűtési rendszerekbe történő integrálására irányuló intézkedések.
- A Bizottság ajánlása a nagy megújulóenergia-projektek lassú és összetett engedélyezésének kezeléséről, valamint a megújulóenergia-irányelv célzott módosítása a megújuló energia kiemelkedően fontos közérdekként való elismerése érdekében. A tagállamoknak az alacsonyabb környezeti kockázatot jelentő területeken rövidített és egyszerűsített engedélyezési eljárásokkal a megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterületeket kell kialakítaniuk. Az ilyen célterületek gyors azonosítását megkönnyítendő a Bizottság az energiával, az iparral és az infrastruktúrával kapcsolatos földrajzi adatokat tartalmazó digitális térképezési eszköz részeként elérhetővé teszi a környezetvédelmi szempontból érzékeny területekre vonatkozó adatkészleteket.
- 2030-ra 10 millió tonna megújuló hidrogén hazai termelésére és 10 millió tonna importra vonatkozó célérték meghatározása a nehezen dekarbonizálható iparágakban és a közlekedési ágazatokban a földgáz, a szén és az olaj helyettesítése érdekében. A hidrogénpiac felpörgetése érdekében a társjogalkotóknak meg kell állapodniuk az egyes ágazatokra vonatkozó megnövelt részcélokról. A Bizottság két felhatalmazáson alapuló jogi aktust is közzétesz a megújuló hidrogén meghatározásáról és termeléséről annak biztosítása érdekében, hogy a termelés nettó dekarbonizációhoz vezessen. A hidrogénprojektek felgyorsítása érdekében további 200 millió eurót különítenek el kutatásra, és a Bizottság vállalja, hogy nyárig befejezi az első közös európai érdeket szolgáló fontos projektek értékelését.
- A biometán cselekvési terv eszközöket határoz meg, többek között egy új biometán-ipari partnerséget, valamint a termelés 2030-ig 35 milliárd m³-re való növelését célzó pénzügyi ösztönzőket, többek között a közös agrárpolitika keretében.
A fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentése az iparban és a közlekedésben
A szén, a kőolaj és a földgáz ipari folyamatokban való felváltása csökkenteni fogja az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és erősíteni fogja a biztonságot és a versenyképességet. Az energiamegtakarítás, az energiahatékonyság, a tüzelőanyagok helyettesítése, a villamosítás, valamint a megújuló hidrogén, a biogáz és a biometán használatának bővülése az iparban 2030-ig akár 35 milliárd köbméter földgázt is megtakaríthat az „Irány az 55%!” javaslatokban előirányzottakon felül.
A Bizottság a zöld hidrogén fokozott ipari felhasználásának támogatása érdekében karboncsökkentési célú szerződéseket fog kötni, és az Innovációs Alap keretében külön finanszírozást fog nyújtani a REPowerEU terv számára, a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket pedig az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függésről való átállás további támogatására fogja felhasználni. A Bizottság emellett iránymutatást ad a megújuló energia- és energiavásárlási megállapodásokhoz, és technikai tanácsadási eszközt fog rendelkezésre bocsátani az Európai Beruházási Bankkal együttműködve. Annak érdekében, hogy az EU fenntartsa és visszanyerje technológiai és ipari vezető szerepét olyan területeken, mint a napenergia és a hidrogén, valamint hogy támogassa a munkaerőt, a Bizottság javasolja egy uniós napenergia-ipari szövetség és egy nagyszabású készségfejlesztési partnerség létrehozását. A Bizottság emellett fokozni fogja a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátással kapcsolatos munkát, és jogalkotási javaslatot fog készíteni.
A közlekedési ágazatban az energiamegtakarítás és -hatékonyság fokozása, valamint a kibocsátásmentes járművekre való átállás felgyorsítása érdekében a Bizottság előterjeszt egy, a teherfuvarozás környezetbarátabbá tételét célzó csomagot, amelynek célja az ágazat energiahatékonyságának jelentős növelése, és fontolóra veszi egy jogalkotási kezdeményezés kidolgozását a bizonyos méret feletti, nyilvános és vállalati gépkocsiflottákban a kibocsátásmentes járművek arányának növelésével kapcsolatban. Az „Energiatakarékos EU” című közlemény számos ajánlást tartalmaz a városok, régiók és nemzeti hatóságok számára is, amelyek hatékonyan hozzájárulhatnak a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítéséhez a közlekedési ágazatban.
Intelligens beruházások
A REPowerEU terv célkitűzéseinek megvalósítása további 210 milliárd eurós beruházást tesz szükségessé 2027-ig. Ezt kell befektetnünk függetlenségünk és biztonságunk érdekében. Az orosz tüzelőanyag-import csökkentése évente mintegy 100 milliárd eurós megtakarítást is eredményezhet. A szükséges beruházásokat a köz- és magánszféra hozzájárulásával, valamint tagállami, határokon átnyúló és uniós szinten kell megvalósítani.
Az REPowerEU támogatására már rendelkezésre áll 225 milliárd euró a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtott hitelek formájában. A Bizottság jogszabályt és iránymutatást fogadott el a tagállamok számára arról, hogyan módosítsák és egészítsék ki helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket a REPowerEU összefüggésében. A Bizottság továbbá javasolja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyi keretét növeljék vissza nem térítendő támogatás formáját öltő 20 milliárd euróval a kibocsátási egységeknek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren belüli értékesítéséből származó bevételekből, amelyek jelenleg a piaci stabilizációs tartalékot képezik. Ezt a piacot nem zavaró módon kell árverésre bocsátani. Ezáltal a kibocsátáskereskedelmi rendszernek köszönhetően nemcsak a kibocsátás és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása csökken, hanem az energiafüggetlenség eléréséhez szükséges források is rendelkezésre állnak.
A jelenlegi többéves pénzügyi keret szerint a kohéziós politika akár 100 milliárd euróval támogatja a dekarbonizációs és a zöld átállásra irányuló projekteket a megújuló energiába, hidrogénbe és infrastruktúrába való beruházás révén. A kohéziós alapok keretében további 26,9 milliárd euró bocsátható rendelkezésre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe irányuló önkéntes átcsoportosítások formájában. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe irányuló önkéntes átcsoportosítások révén további 7,5 milliárd euró tehető elérhetővé a közös agrárpolitika keretében. A Bizottság idén ősszel megkétszerezi, azaz mintegy 3 milliárd euróra emeli az Innovációs Alap 2022. évi nagyléptékű pályázati felhívására rendelkezésre álló finanszírozást.
A transzeurópai energiahálózatok (TEN-E) keretrendszere hozzájárult egy reziliens és összekapcsolat európai gázinfrastruktúra kialakításához. A becslések szerint mintegy 10 milliárd eurós beruházást igénylő, korlátozott kiegészítő gázinfrastruktúrára van szükség a közös érdekű projektek meglévő listájának kiegészítéséhez és az orosz gázimport jövőbeli kiesésének teljes mértékű kompenzálásához. Az elkövetkező évtized során az említett gázimport helyettesítésével összefüggésben jelentkező szükséglet biztosítható lesz a fosszilis tüzelőanyagok bezáródása, meg nem térülő eszközök létrehozása vagy az éghajlatvédelmi törekvéseink hátráltatása nélkül. A villamosenergiával kapcsolatos közös érdekű projektek felgyorsítása szintén alapvetően fontos lesz a villamosenergia-hálózat jövőbeli igényekhez való hozzáigazítása szempontjából. Ezt fogja támogatni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, amelyhez kapcsolódóan a Bizottság ma új, 800 millió euró költségvetésű pályázati felhívást tett közzé, amelyet 2023 elején egy újabb felhívás fog követni.
Háttér-információk
A Bizottság Oroszország ukrajnai inváziójára tekintettel 2022. március 8-án javaslatot tett egy olyan terv vázlatára, amelynek célja, hogy Európa jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Az Európai Tanács március 24–25-i ülésén az uniós vezetők megállapodtak az említett célról, és felkérték a Bizottságot, hogy dolgozza ki a REPowerEU terv részletes változatát, amely terv elfogadására ma került sor. A Bulgáriába és Lengyelországba irányuló orosz gázszállítások terén a közelmúltban tapasztalt fennakadások is bizonyítják, hogy az Oroszországból érkező energiaellátás megbízhatóságának hiánya olyan probléma, amelyet késedelem nélkül kezelni kell.
A Bizottság 5 széles körű és példa nélküli szankciócsomagot fogadott el az Ukrajna területi integritása elleni orosz agresszióra, valamint az ukrán polgári lakossággal és az ukrajnai településekkel szemben elkövetett egyre több atrocitásra válaszul. A szankciórendszer már kiterjed a szén behozatalára, a tagállamok pedig jelenleg tárgyalnak az olajimport ez év végéig való fokozatos megszüntetéséről szóló bizottsági javaslatról.
Az európai zöld megállapodás az EU hosszú távú növekedési terve, amely arra irányul, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon. Ez a cél rögzítésre került az európai klímarendeletben, ahogy az a jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás is, hogy az EU 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. E célok megvalósításása érdekében a Bizottság 2021 júliusában előterjesztette az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot. Ezek a javaslatok már azt irányozzák elő, hogy 2030-ig 30 %-kal csökkenne a gázfogyasztás, és e megtakarítások több mint egyharmada az uniós energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséből származna.
Az Európai Tanács 2021. január 25-én felkérte a Bizottságot és a főképviselőt, hogy dolgozzon ki új külső energiaügyi stratégiát. Az Oroszország Ukrajna elleni inváziója miatt kialakult energiaválságra és az éghajlatváltozás jelentette egzisztenciális fenyegetésre válaszul a stratégia a külső energipolitika és a diplomácia révén összekapcsolja az energiabiztonságot és a tiszta energiára való átállást. Az EU továbbra is támogatja Ukrajna, Moldova és a közvetlenül szomszédos partnerországok energiabiztonságát és zöld átállását. A stratégia elismeri, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió globálisan kihat az energiapiacokra, és különösen sújtja a fejlődő partnerországokat. Az EU továbbra is támogatja a biztonságos, fenntartható és megfizethető energiához való hozzáférést világszerte.
További információk
A REPowerEU-ról szóló közlemény mellékletei
Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Beruházási igények, hidrogén akcelerátor és biometán terv
Közlemény: Energiatakarékos EU
Az EU külső energiaügyi együttműködési stratégiája
Az engedélyezési eljárásokra és az energiavásárlási megállapodásokra vonatkozó ajánlás
Az engedélyezési eljárásokra és az energiavásárlási megállapodásokra vonatkozó iránymutatás
Rendelet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról
Iránymutatás a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekről a REPowerEU összefüggésében
Kérdések és válaszok a REPowerEU-ról
Tájékoztató a REPowerEU intézkedésekről
Tájékoztató a REPowerEU finanszírozásáról
Tájékoztató az EU külső energiaügyi stratégiájáról
Tájékoztató az energiamegtakarításról
Forrás:
REPowerEU: az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés ütemes csökkentésének és a zöld átállás gyors megvalósításának a terve; Európai Bizottság; 2022. május 18.
