„A félvezetőgyártás gyors növelése mellett a kutatás-fejlesztés megerősítése is fontos cél.
Indulhat az USA-ban az utóbbi évek egyik legnagyobb félvezetőipart támogató programja, a CHIPS Act. Joe Biden elnök tegnap aláírta a kétpárti támogatással elfogadott törvény végrehajtási rendeletét, melytől olcsóbb félvezetőket, új munkahelyeket és a kritikus technológiák terén nagyobb biztonságot remélnek.
A végrehajtást egy irányító testület koordinálja majd, amelyben a különböző gazdasági minisztériumok mellett a védelmi minisztérium és a hírszerzés is kapott képviseletet.
Hat kiemelt szempont alapján támogatnak
A végrehajtási rendelet hat prioritást határoz meg a források szétosztására. Mivel állami pénzekről van szó, ezért az első szempont az adófizetők dollárjainak a védelme, amit azzal biztosítanának, hogy a támogatásra pályázóknak szigorú megfelelési és elszámoltathatósági követelményeknek kell megfelelniük.
Szintén prioritás a gazdasági és nemzetbiztonsági igények kielégítése, hiszen a törvény eleve azzal a céllal indult, hogy csökkentse az USA függőségét a külföldi gyártástól, valamint növelje az ország versenyképességét.
A törvény hivatott arra (3. prioritás), hogy hosszú távon biztosítsa az USA vezető szerepét az ágazatban. Ennek egyik sarokköve a regionális gyártási és innovációs klaszterek megerősítése és bővítése (4. prioritás). A hosszú távú versenyképességhez ugyanis méretgazdaságosságra és az egész ellátási láncot átfogó beruházásokra van szükség. Emiatt az alap- és alkalmazott kutatásoktól a támogató infrastruktúrán és a munkaerő-támogató programokon át a gyártásig mindenre kell támogatást biztosítani.
Az iparág nagy felfutását azonban nem az 52 milliárd dollártól várja a kormányzat: annak elsősorban az a szerepe, hogy katalizálja a magánszektor beruházásait (5. prioritás). Az állami támogatásnak az a feladata, hogy pótolja a piac hiányosságait, és csökkentse a befektetési kockázatokat, ezáltal jelentős magántőkét vonzzon be a további szükséges fejlesztések finanszírozására.
Mindez együttesen széles körű előnyöket kell eredményezzen a támogatásban érdekelteken túl a társadalom egészének (6. prioritás). Azaz a félvezetőgyártók mellett járulékos előnyöket kell generálnia a startupok, a munkavállalók, sőt az oktatás és a hátrányos helyzetű vállalkozások számára is.
Annak érdekében, hogy a pénzosztás transzparens legyen, a kereskedelmi minisztérium, amely a támogatásokhoz szükséges átvilágításokat is végzi, elindít egy önálló honlapot, amelyen az ígéretek szerint minden fontos információt közzétesznek majd.
Minden fronton erősítenie kell, ha versenyben akar maradni
Az USA több szempontból is lépéskényszerben van. A félvezetőipari gyártás ma már a távol-keleti országokban koncentrálódik. A Semiconductor Industry Association adatai szerint az ázsiai országokban gyártják a félvezetők több mint 80 százalékát, a fejlett félvezetők 90 százalékát pedig Tajvanon. De a kutatásban szintén erős Távol-Kelet, különösen Kína.
Innen nézve tehát érthető az USA törekvése a függetlenedésre, ahogy nagyobb függetlenségre törekszik az Európai Unió (részben az USA-val együttműködve) és Kína is. Utóbbi ráadásul már évek óta önti a pénzt az iparágba.
De épp a kínai példa lehet figyelmeztető jel: 2015 óta egyes becslések szerint 135 milliárd dollárt fordítottak az iparág felfuttatására, ám az eddigi eredmények nem túl fényesek.
A CHIPS Act kritikusai szerint ezek a törekvések eleve kudarcra vannak ítélve az iparág mára átláthatatlanul bonyolulttá vált globális ellátási láncai miatt. De még az amerikai félvezetőipar sem tartja egyhangúan pozitív lépésnek. Egyes vállalatok szerint a támogatás elsősorban a jelentős gyártókapacitással rendelkező cégeknek kedvez, míg az olyan innovatív tervező cégeknek, mint az AMD, a Qualcomm vagy az Nvidia, legfeljebb morzsák jutnak. A tegnap kiadott végrehajtási rendelet talán némileg csökkentheti ezeket a félelmeket.”
Forrás:
Biden kinyitotta a pénzcsapot az amerikai csipgyártóknak; Bitport.hu; 2022. augusztus 26.
Lásd még:
CHIPS and Science Act; Wikipédia
