„„Folyamatosan vizsgáljuk az új digitális lehetőségeket és tendenciákat, mint például a metaverzum.”
Amint azt Ursula von der Leyen elnöknek az Unió helyzetéről szóló szándéknyilatkozatában is említettük, a metaverzum az előttünk álló sürgető kihívások egyike.
A metaverzum, amaely a virtuális tér új formája, mindenhol felbukkan.
Valójában nem egy, hanem sok metaverzeumot fejlesztenek jelenleg, mivel a digitális platformok új generációja lehetőséget kínál az emberek számára a teljesen innovatív módokon történő interakcióra.
Nemcsak szórakoztatási célokból, hanem az együttműködésre, a művészi kreativitás fejlesztésére, valós szimulációk fejlesztésére az orvosi beavatkozások, a kulturális örökség megőrzése, a környezetvédelem vagy a katasztrófamegelőzésre területén, és még sok más célból is.
A mi utunk, a virtuális világok előmozdításának európai útja három pilléren nyugszik: emberek, technológiák és infrastruktúra.
1. Emberek: egy metaverzum, amelynek középpontjában Európa értékei és szabályai állnak
Először is, ezek a metaverzumok valós idejű, kibővített vagy virtuális valóságként működnek, és nem állíthatók meg vagy függeszthetők fel. Hasonlóvá válnak ahhoz, ami az ókori görögök számára az „Agora” volt: egy új nyilvános köztér, ahol a már lehetséges online digitális interakciók minden eddiginél nagyobb mértékben felerősödhetnek.
Ennek az új virtuális környezetnek a kezdetektől fogva az európai értékeket kell magában foglalnia. Az embereknek ugyanolyan biztonságban kell érezniük magukat a virtuális világban, mint a valódi világban.
A magán metaverzumoknak interoperábilis szabványokon kell alapulniuk, és egyetlen magán játékos sem tarthatja kezében a nyilvános tér kulcsát, és nem határozhatja meg annak feltételeit. Hagyni kell, hogy az újítók és a technológiák akadálytalanul fejlődjenek.
A digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) és a digitális piacokról szóló törvény (DMA) révén Európa immár erős és jövőbiztos szabályozási eszközökkel rendelkezik a digitális tér számára.
Levontuk a leckét is ebből a munkából: nem leszünk tanúi új Vadnyugatnak vagy új magánmonopóliumoknak.
A kezdetektől fogva valóban biztonságos és virágzó metaverzumok kialakítását kívánjuk alakítani.
Az Európai Bauhaus kezdeményezséhez hasonlóan kreatív és interdiszciplináris mozgalmat indítunk, amelynek célja a szabványok kialakítása, az interoperabilitás növelése, a hatás maximalizálása informatikai szakértők, szabályozási szakértők, állampolgári szervezetek és fiatalok segítségével.
2. A metaverzumok formálása a technológiák elsajátításával
A metaverzum alakítására való képességünk attól függ, hogy képesek vagyunk-e elsajátítani és fejleszteni az élvonalbeli technológiákat Európában, valamint fenntartható ökoszisztémát építeni.
A metaverzumnak különféle építőkockái és technológiái vannak (szoftverek, platformok, köztesszoftverek, 5G, HPC, felhők stb.).
Európa erős erőforrásokkal rendelkezik ezen a területen:
– a köztesszoftverekkel és szoftverekkel kapcsolatos kutatásaink és innovációink,
– valamint szakképzett munkavállalóink és kutatóink.
Nagy kulturális és nyelvi sokszínűségünk, valamint virágzó játékszektorunk révén a tartalom versenyelőnyével is rendelkezünk.Az élethű (immerzív) technológiák és a virtuális valóság állnak ennek a jelenségnek a középpontjában. Egy ökoszisztéma már most is növekszik szerte Európában: Olaszországban, Lettországban, Franciaországban, Németországban, Finnországban és másutt, amely nagyvállalati szereplőkből, valamint innovatív kkv-kból áll.
A Bizottság lefekteti ennek az ökoszisztémának az alapjait.
Ma örömmel indítom el a Virtuális és Kiterjesztett Valóság Ipari Koalíciót, amely összehozza a kulcsfontosságú metaverzum technológiák érdekelt feleit. Kidolgoztunk egy ütemtervet, amelyet több mint 40, ezen a területen tevékenykedő uniós szervezet támogat, a nagy szervezetektől a kkv-kig és az egyetemekig.
Európa a metaverzumot alátámasztó kutatásba és áttörést jelentő technológiákba is beruház olyan területeken, mint a fotonika, a félvezetők vagy az új anyagok. A csipekről szóló európai jogszabály (Chip Act) ösztönözni fogja a hardverfejlesztést és -gyártást Európában.
A következő lépés egy nagy ugrás lesz a jelenlegi virtuális valóságtól és más alaptechnológiáktól egy olyan világ felé, amely valóban ötvözi a valót a virtuálissal.
Ehhez össze kell fognunk az uniós, a nemzeti és a magánfinanszírozást.
3. Rugalmas hálózati infrastruktúra
Harmadszor, az új virtuális terekben az e technológiák révén kicserélt és gyűjtött adatok mennyisége minden eddiginél nagyobb nagyságrendű lesz. A teljesen virtuális kereskedelmi ügyletek gyorsan növekednek, és új (digitális, kriptográfiai vagy hagyományos) fizetési rendszereket, valamint azonosítási és tulajdonosi formákat (egyedi azonosítók, NFT-k és blokklánc) fognak magukban foglalni.
Az új virtuális világok még intenzívebb nyomás alá fogják helyezni a hálózati infrastruktúrát, amelyre szükség van ahhoz, hogy mindezen fejlesztések megvalósulhassanak.
A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy az infrastruktúrákon egyre nagyobb mennyiségű adatot szállítanak, de csökkennek a bevételek és az infrastruktúrák megerősítésére és ellenállóbbá tételére irányuló beruházási kedv is. Mindezt a koronavírus-világjárvány csak súlyosbította. A jelenlegi gazdasági helyzetben stagnál a befektetések megtérülése, és a tiszta hálózati infrastruktúra kiépítési költségei emelkednek.
Európában a digitális átalakulás előnyeit élvező valamennyi piaci szereplőnek méltányos és arányos hozzájárulást kell adnia a közjavakhoz, szolgáltatásokhoz és infrastruktúrákhoz, valamennyi európai javára.
Átfogó gondolkodást és konzultációt indítunk az adatmennyiség szállításához szükséges infrastruktúra jövőképéről és üzleti modelljéről, valamint a metaverzumokban végbemenő azonnali és folyamatos interakciókról.
Készen állunk európai törekvéseink megvalósítására.”
Forrás:
People, technologies & infrastructure – Europe’s plan to thrive in the metaverse I Blog of Commissioner Thierry Breton; Európai Bizottság; 2022. szeptember 14.
The Virtual and Augmented Reality Industrial Coalition; Európai Bizottság
Szerkesztői megjegyzés: Az emelkedett szöveg mögött a zord anyagi valóság: Versenykorlátozó törekvéseik szellemében azt akarják, hogy az internetes óriásvállalkozások (Google, Netflix, Facebook stb.) fizessenek az európai távközlési szolgáltatóknak az általuk generált forgalom függvényében. Lásd: „Európában a digitális átalakulás előnyeit élvező valamennyi piaci szereplőnek méltányos és arányos hozzájárulást kell adnia a közjavakhoz, szolgáltatásokhoz és infrastruktúrákhoz, valamennyi európai javára.”
