„1. Miért szükséges aktualizálni a termékfelelősségi szabályokat?
A termékfelelősségről szóló irányelv közel 40 éve jelent jogi biztonsági hálót a polgárok számára, amelynek alapján kártérítést igényelhetnek, ha valamilyen hibás termék miatt kár éri őket. Minthogy az irányelv 1985-ben keletkezett, nem fedi le az új digitális technológiákon alapuló termékkategóriákat, például a mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt intelligens termékeket. A jelenlegi szabályok nem adnak egyértelmű eligazítást arra vonatkozóan, hogy ki felel azért, ha hibás egy szoftverfrissítés, illetve ha meghibásodnak a gépi tanulási algoritmusok vagy a termékek működéséhez elengedhetetlen digitális szolgáltatások. A meglévő szabályok nem rendelkeznek arról sem, hogy ki felelős abban az esetben, ha egy vállalkozás lényeges módosítást eszközöl egy már forgalomban lévő terméken, vagy ha egy terméket egy fogyasztó importál közvetlenül az Unión kívülről. Mindez megnehezíti a vállalkozások számára, hogy felmérjék az innovatív termékek forgalmazásának kockázatait, a károsultak számára pedig egyre több termék esetében teszi elérhetetlenné a kártérítést. A termékfelelősségről szóló irányelv felülvizsgálata biztosítani fogja, hogy az új termékfelelősségi szabályok figyelembe vegyék az új terméktípusokat, ami hasznára fog válni mind a vállalkozásoknak, mind a fogyasztóknak.
2. Mely termékekre vonatkoznak majd a felülvizsgált szabályok?
A felülvizsgált termékfelelősségi szabályok minden termékre vonatkoznak a kerti székektől kezdve a daganatos megbetegedések elleni gyógyszereken keresztül, a mezőgazdasági termékeken és fejlett gépeken át egészen a szoftverfrissítésekig. Más termékekhez hasonlóan a hibás szoftverek és MI-rendszerek is kárt okozhatnak, akkor is, ha más termékekbe (például egy takarítórobotba) integrálják őket, és akkor is, ha önálló digitális termékként hozzák őket forgalomba (például okostelefonok egészségügyi alkalmazásaként). Az aktualizált irányelv kifejezetten rendelkezni fog arról, hogy a szoftverek vagy MI-rendszerek okozta károkért is kártérítés legyen igényelhető.
Az új szabályok figyelembe veszik a körforgásos gazdaságból, nevezetesen az olyan üzleti modellekből származó termékeket is, amelyekben már meglévő termékek módosításával vagy korszerűsítésével foglalkoznak. A javaslat megteremti a körforgásos üzleti modellek elterjesztéséhez szükséges jogi egyértelműséget. Az irányelv szabályai (beleértve a lehetséges vélelmeket is) az újragyártókra és a termékeket jelentősen módosító egyéb vállalkozásokra is vonatkoznának, amennyiben ezek a termékek kárt okoznak valakinek, kivéve, ha bebizonyosodik, hogy a hiba a termék valamely nem módosított részével kapcsolatos.
3. Miként biztosítanak az új szabályok nagyobb védelmet a fogyasztók számára?
Az új szabályok a hibás termékek által okozott személyi sérülés, vagyoni kár és adatvesztés esetén is lehetővé teszik kártérítés igénylését. A kártérítés attól függetlenül igényelhető, hogy a megrongálódott vagyontárgyat – például szolgálati teherkerékpárt vagy otthoni irodai felszerelést – szakmai vagy magáncélokra használták-e. Figyelemmel arra a tényre, hogy a szoftverfrissítések, a korszerűsítések és a digitális funkciók befolyásolhatják a termékbiztonságot, mostantól akkor is kártérítés igényelhető, ha ezek hibásak és valakinek kárt okoznak.
Az új szabályok hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a kártérítést igénylők egyenlő feltételeket élvezhessenek a gyártókkal, ez utóbbiak számára ugyanis előírják az információk nyilvánosságra hozatalát, és bonyolult helyzetekben – például bizonyos gyógyszerekkel vagy mesterséges intelligenciával kapcsolatos esetekben – enyhítik a bizonyítási terhet.
4. Lesznek-e korlátozások az új szabályok alapján igényelhető kártérítés mértékét illetően?
A felülvizsgálat módosítja a jelenlegi szabályokat: megszünteti az alsó küszöbértéket és a felső összeghatárt, amely eddig megakadályozta, hogy a fogyasztók teljes kártérítést kapjanak az elszenvedett károkért.
5. Igényelhető-e kártérítés a termékfelelősségről szóló irányelv alapján az alapvető jogok megsértése miatt?
Kártérítési igény nyújtható be a gyártóval szemben, ha a hibás termék halált, személyi sérülést (beleértve az orvosilag elismert lelki sérülést), vagyoni kárt vagy adatvesztést okozott.
Az új szabályok nem teszik lehetővé az alapvető jogok megsértéséért járó kártérítést, például akkor, ha valakinek egy MI-alapú diszkriminatív munkaerő-felvételi szoftver miatt nem sikerül az állásinterjúja. Az ilyen jogsértések megelőzésére a mesterséges intelligenciáról szóló, jelenleg tárgyalás alatt álló törvénytervezet szolgál. Amennyiben mégis jogsértés történik, az érintettek a nemzeti termékfelelősségi szabályok alapján kérhetnek kártérítést, amihez a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló javasolt irányelv is segítséget nyújthat.
6. Milyen változásokkal jár mindez a vállalatok számára?
A vállalatok már ma is kötelesek kártalanítani a hibás termékek miatt sérülést szenvedett személyeket. Ezen túlmenően az új irányelv arra is kötelezi a vállalatokat, hogy hozzák nyilvánosságra azokat a bizonyítékokat, amelyekre a panaszosoknak szükségük volna igazuk bíróság előtti bizonyításához. A rendelkezés célja a gyártó és a fogyasztó közötti információs aszimmetria megszüntetése: a gyártók a fogyasztóknál jóval többet tudnak arról, hogyan állították elő és hozták forgalomba az adott terméket.
7. Ki felelős az EU-n kívül gyártott hibás termékekért?
A jelenlegi irányelv értelmében az importőrök felelősek az Unión kívül gyártott hibás termékekért. Ennek oka, hogy a fogyasztók számára túl nehéz volna kártérítést igényelni az Unión kívüli vállalatoktól.
A mai globális értékláncok azonban lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy közvetlenül (importőr nélkül) vásároljanak termékeket az Unión kívül. Ezért az új irányelv értelmében a fogyasztók a nem uniós gyártó képviselőjétől igényelhetnek kártérítést. A piacfelügyeleti rendeletnek és az általános termékbiztonságról szóló rendelet küszöbön álló felülvizsgálatának köszönhetően ez azt jelenti, hogy minden esetben lesz egy uniós székhelyű felelős személy, akitől kártérítést lehet kérni.
A forgalmazók (offline és online értékesítők) is felelősségre vonhatók, ha a károsult kérésére nem hajlandók megadni az uniós székhelyű felelős személy nevét. Ez vonatkozik az online piacterekre is, ám csak akkor, ha azok a fogyasztók felé forgalmazóként járnak el.
8. Mi a kapcsolat az új irányelv és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály között?
2021 áprilisában a Bizottság közzétette a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletre irányuló javaslatát. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályokat állapít meg annak biztosítására, hogy az MI-rendszerek szigorú biztonsági követelményeknek feleljenek meg, ideértve a beépített adatnaplózást és a kiberbiztonsági jellemzőket is. Ezek a szabályok hasonlítanak azokhoz, amelyeket a többi uniós biztonsági jogszabály ír elő más termékekre, például gépekre, rádióberendezésekre vagy általában a fogyasztási cikkekre vonatkozóan. A felülvizsgált irányelv egyértelművé teszi, hogy mindezen kötelező biztonsági követelményeket – beleértve a mesterséges intelligenciáról szóló törvényben foglaltakat is – figyelembe kell venni, amikor a bíróság megvizsgálja, hogy egy termék hibás-e. A felülvizsgált irányelv azt is egyértelművé teszi, hogy a szoftver – így az MI-rendszer is – termék. Ezért ha egy MI-rendszer hibás, és halált, személyi sérülést, vagyoni kárt vagy adatvesztést okoz, a sérültek a termékfelelősségről szóló irányelv alapján igényelhetnek kártérítést. A felülvizsgált irányelv jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosít a vállalkozások számára az MI-technológiákba való beruházáshoz, a fogyasztók számára pedig megadja az ahhoz szükséges védelmet, hogy a mesterséges intelligencián alapuló termékeket egyre szélesebb körben elfogadják.
9. Mi a kapcsolat ezen irányelv és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló javasolt irányelv között?
A termékfelelősségről szóló irányelv szerint a gyártók objektív felelősséget viselnek a hibás termékek által okozott károkért, amely a termékek teljes körére kiterjed, ideértve a szoftvereket és az MI-rendszereket is. A termékfelelősségről szóló irányelv azonban nem elszigetelten létező jogszabály, és a károsultak sokszor választhatnak, hogy mely jogi alapon kívánnak igényt benyújtani. Valamennyi tagállam rendelkezik vétkességen alapuló felelősségi rendszerrel, amely megköveteli a károsultaktól, hogy bizonyítsák: valaki vétkessége okozta az őket ért kárt. Ha a károsult a vétkességen alapuló felelősségre vonatkozó nemzeti szabályok alapján igényel kártérítést, például olyan károkért, amelyek nem tartoznak a termékfelelősségről szóló irányelv hatálya alá (ilyen lehet az alapvető jogok megsértése vagy a termékek felhasználóival, nem pedig a gyártóval szembeni követelés), és a kártérítési igény egy MI-rendszer által okozott kárra vonatkozik, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló javasolt irányelv bizonyos feltételek teljesülése esetén segítheti a panaszosokat azon nehézségek elkerülésében, amelyekkel egyébként az adott MI-rendszer átláthatatlansága miatt szembesülnének.”
Forrás:
Kérdések és válaszok a termékfelelősségről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban; Európai Bizottság; 2022. szeptember 28.
