„A Tanács a mai napon kialakította álláspontját (általános megközelítését) a REPowerEU-javaslattal, azaz egy arra irányuló tervvel kapcsolatban, hogy az Unió fokozatosan szüntesse meg az orosz fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőségét. A javaslat célja, hogy az energiaellátás diverzifikálása, valamint az Unió energiaellátása függetlenségének és biztonságának fokozása révén megerősítse az Unió stratégiai autonómiáját.
Ami a gyakorlati oldalt illeti, a javaslat célja, hogy az uniós tagállamok egy új résszel, a REPowerEU-fejezettel egészítsék ki a Next Generation EU keretében benyújtandó nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, méghozzá annak érdekében, hogy finanszírozni tudják a REPowerEU célkitűzéseinek elérését elősegítő kulcsfontosságú beruházásokat és reformokat.
A mai napon jelentős előrelépést tettünk Európa orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenedésének megerősítése terén. Szeretném megköszönni kollegáimnak, hogy e tanácsi kompromisszumos álláspont kialakítása érdekében jelentős engedményeket tettek. Meggyőződésem, hogy tekintettel az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió kezdete óta fennálló geopolitikai helyzetre, valamint az európai energetikai infrastruktúrák elleni legutóbbi támadásokra, gyors megállapodást kell szorgalmaznunk a javaslatról. A cseh elnökség pedig teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy ígéretünknek eleget téve gyökeresen átalakítsuk az Unió energiaágazatát, és véget vessünk az orosz fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőségünknek. – Zbyněk Stanjura, Csehország pénzügyminisztere
Álláspontjában a Tanács módosítja a REPowerEU-intézkedésekre igénybe vehető források eredetét, valamint az Európai Bizottság által javasolt további, 20 milliárd eurós összegre alkalmazandó allokációs kulcsot.
Ami e további 20 milliárd euró finanszírozási forrásait illeti, a Tanács – az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) piaci stabilizációs tartalékból származó kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése helyett – az Innovációs Alapból (75%) és az ETS kibocsátási egységek előreütemezéséből (25%) származó források kombinációja mellett döntött. A Tanács arra törekszik, hogy miközben hiteles bevételi forrásokat biztosít, ne okozzon zavarokat az EU ETS rendszerének működésében.
A Tanács módosítja az allokációs kulcsot egy olyan képlet bevezetésével, amely figyelembe veszi a kohéziós politikát, a tagállamok fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét és a beruházási árak emelkedését.
A Tanács álláspontjának értelmében a tagállamok kizárólag abban az esetben kötelesek REPowerEU-fejezetet benyújtani, ha a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük keretében kérelmezett további finanszírozást az NGEU-ból az RRF keretében nyújtott hitelek, az új bevételekből származó vissza nem térítendő támogatás vagy a megosztott irányítású programokból újonnan átcsoportosított források formájában kívánják igénybe venni, és így nem módosítják felfelé a maximális pénzügyi hozzájárulást annak aktualizálása során.
Emellett a Tanács lehetővé teszi, hogy a REPowerEU-fejezetbe belefoglaljanak olyan, a tanácsi végrehajtási határozatban már szereplő intézkedéseket is, amelyeket a maximális pénzügyi hozzájárulásnak a 2022. júniusi aktualizálást követő csökkentése miatt már nem lehet megvalósítani.
A Tanács emellett azt is egyértelműsíti, hogy a tagállamok 2023. augusztus 31-ig kérelmezhetnek hiteltámogatást.
Álláspontja értelmében a Tanács lehetővé teszi a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékból és az Igazságos Átmenet Alapból (IÁA) történő önkéntes átcsoportosítást is.
Ami a jelentős károkozás elkerülését célzó elvtől való lehetséges eltérést illeti az olyan beruházások tekintetében, amelyek az olaj- és gázellátás biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése céljából az energetikai infrastruktúra és létesítmények javítását célozzák, a javaslat gondos egyensúly kialakítására törekedett a tagállamokra nehezedő további adminisztratív terhek korlátozása érdekében. A Tanács így előírja a tagállamok számára, hogy indokolják meg a Bizottság felé, ha el kívánnak térni a jelentős károkozás elkerülését célzó elvtől.
Háttér
Az Európai Bizottság 2022. május 18-án előterjesztette a REPowerEU csomagra vonatkozó javaslatát, amely módosítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet és más jogalkotási aktusokat. A javaslat célzott módosításokat tartalmaz az energiaellátás diverzifikálására és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére irányuló beruházások és reformok finanszírozásának biztosítására, mégpedig a következők révén: A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe a tagállamok beillesztenek egy külön fejezetet, amely új reformokat és beruházásokat tartalmaz, és biztosítja a szinergiákat és a kiegészítő jelleget a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott, illetve az egyéb nemzeti vagy uniós alapokból támogatott intézkedések között.
A REPowerEU tervvel összefüggésben benyújtott jogalkotási javaslat konkrét célja, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a REPowerEU kezdeményezések stratégiai keretévé váljon, maximalizálva azon szakpolitikák és intézkedések egymást kiegészítő jellegét, következetességét és koherenciáját, amelyek a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésének felgyorsítására, valamint az ezzel járó társadalmi-gazdasági költségeknek és hatásoknak az átállás során történő enyhítésére irányulnak.
A Bizottság javaslata a következőkre terjed ki:
1. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet módosításai:
- a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyi keretösszegének növelése 20 milliárd euró vissza nem térítendő támogatással (ez az összeg az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeinek értékesítéséből származna). Az említett új források 27 tagállam közötti elosztására irányadó allokációs kulcs megegyezik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló eredeti rendeletben szereplővel (amely tükrözi a Covid19-válságnak a tagállamok gazdaságaira gyakorolt hatását);
- a helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket módosító tagállamok számára annak előírása, hogy benyújtsanak egy külön REPowerEU-fejezetet;
- célzott mentesség a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazásának kötelezettsége alól az energetikai infrastruktúra javítására irányuló reformok és beruházások esetében, az olaj- és gázellátás biztonságával kapcsolatos azonnali szükségletek kielégítése céljából;
- a tagállamok számára annak előírása, hogy a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül tájékoztassák a Bizottságot arról, hogy szándékukban áll-e hiteltámogatást kérni, ezáltal lehetővé téve a hitelek újbóli allokálását, beleértve a maximális összeg kivételes körülmények közötti növelését is;
- a REPowerEU konkrét célkitűzéseire vonatkozó új értékelési kritérium bevezetése;
- a REPowerEU-fejezettel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségek.
2. Az (EU) 2015/1814 határozat módosítása nyomán 2030-ig meghosszabbodik a piaci stabilizációs tartalékba helyezendő kibocsátási egységek jelenlegi beviteli aránya, ami lehetőséget biztosít a tartalékba helyezett kibocsátási egységek egy részének felszabadítására és árverésen történő értékesítésére, valamint az így szerzett bevételeknek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő átcsoportosítására.
3. A 2003/87/EK irányelv módosításával megállapították a piaci stabilizációs tartalékból felszabadított kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésére, valamint az így befolyt 20 milliárd euró bevételnek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe történő átcsoportosítására vonatkozó szabályokat.
4. Az (EU) 2021/1060 rendelet módosítása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a meglévő 5%-os átcsoportosítási lehetőségen túlmenően nemzeti allokációjuk legfeljebb 7,5%-át átcsoportosítsák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe a REPowerEU-fejezetben foglalt reformok és beruházások támogatása érdekében.
5. Az (EU) 2021/2115 rendelet módosítása lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) származó allokációjuk egy részét átcsoportosítsák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe a REPowerEU-fejezetben foglalt reformok és beruházások támogatása érdekében.
Azzal, hogy a Tanács kialakította a javaslattal kapcsolatos álláspontját, immár készen áll arra, hogy megkezdje a háromoldalú egyeztetést az Európai Parlamenttel a szöveg végleges változatáról való mihamarabbi megállapodás céljából.
Forrás:
REPowerEU: a Tanács elfogadta álláspontját; Európai Unió Tanácsa; 2022. október 4.
