Skip to main content
Európai UnióInternetmédiapolitika

Az új uniós jogszabály a digitális szolgáltatásokról: szép új világ?

Szerző: 2022. november 28.No Comments

„Magyar cégek ezreinek fog hamarosan fejtörést okozni az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA). A GDPR-hoz hasonló szigorral körülbástyázott jogszabály ugyanis, bár elsősorban a nagy platformszolgáltatók megregulázását célozza a kisebb szolgáltatók versenybe hozása érdekében, számos új előírást tartalmaz a kisebb internetes szolgáltatókra, online piacterekre, és közösségi felületekre is.

Az Európai Unió várhatóan 2024 év elején alkalmazandóvá váló rendelete a digitális szolgáltatásokról (DSA) jelentős fejlesztési terheket ró a magyar online-szolgáltatókra. Az EU ugyan azzal reklámozza a DSA-t, hogy az tiszta helyzetet teremt a digitális szolgáltatások világában, és a nagyhalakkal szemben helyzetbe hozza a kisebbeket, valamint új, a fogyasztókat jobban védő szabályrendszert rajzol, mégis könnyen lehet, hogy – erejükhöz mérten – a kisebb cégekre ró nagyobb terheket.

A DSA 4 kategóriába sorolja a szolgáltatókat.

A legnagyobb halmazba tartozik minden digitális szolgáltató, amely bármilyen módon közvetítő szolgáltatást nyújt. Az eggyel szűkebb kategóriába tartoznak a tárhelyszolgáltatók, ezen belül a rendelet megkülönbözteti még az online platformokat úgy általában, azon belül pedig definiálja az óriásplatformokat és a nagyon népszerű keresőprogramokat. 

A DSA értelmében online platform minden olyan tárhelyszolgáltató, amely a felhasználó kérésére információkat tárol és nyilvánosan terjeszt. Ide tartoznak például az online piacterek, alkalmazásáruházak, az együttműködésen alapuló gazdaság platformjai és a közösségi média.

Az óriásplatformok és a nagyon népszerű keresőprogramok azok, amelyek havonta átlagosan legalább 45 millió aktív felhasználónak kínálják szolgáltatásaikat csak az EU-ban, ide tartoznak a világ legnagyobb internetes és szoftverszolgáltató cégei.

Ahogy haladunk a legtágabb körön belül az egyre szűkebb részhalmazok felé, úgy nő az előírások száma a digitális szolgáltatók számára. A DSA a legtöbb új követelményt az óriásplatformok és a nagyon népszerű keresőprogramok számára állítja fel, de valamennyi közvetítő szolgáltatást nyújtó online társaságra várnak felkészülési feladatok. 

Ami minden digitális közvetítő tevékenységet végző szolgáltatóra vonatkozik 

Csak ebbe a kategóriába tartoznak a domainszolgáltatók, az e-mail-rendszerek üzemetetői (például a Citromail), az internetszolgáltatók (például a Telekom) vagy a virtuális magánhálózat üzemeltetők.

Információszolgáltatás hatósági határozat alapján: Ha a szolgáltató egy jogellenes tartalom elleni fellépésről szóló határozatot kap, késedelem nélkül válaszolnia kell a végrehajtott intézkedésekről és azok időpontjáról. Ha a határozat arra vonatkozik, hogy nyújtson információt valamely felhasználóról, akkor – bizonyos korlátok között – ezt is haladéktalanul teljesítenie kell. 

Kapcsolattartási pontok és jogi képviselők kijelölése: a szolgáltatóknak létre kell hozniuk egy kapcsolattartási pontot, ahova a hatósági megkeresések befuthatnak. Ha a szolgáltató nem európai, akkor erre a feladatra ki kell jelölnie egy jogi képviselőt egy olyan EU-s országban, ahol szolgáltatást nyújt.

Tájékoztatás a korlátozásokról a szerződéses feltételekben: a szerződési feltételeikben tájékoztatniuk kell a felhasználókat a szolgáltatás bárminemű korlátozásáról (moderálás, algoritmikus döntéshozatal, emberi felülvizsgálat szabályai).

Éves átláthatósági jelentés közzététele: legalább évente egyszer egyértelmű és részletes jelentést kell közzétenniük az adott időszakban végzett tartalommoderálásról, az őket érintő hatósági határozatokról, bejelentésekről és panaszokról.

Ami a tárhelyszolgáltatók számára ezeken felül új kötelezettség

Ide tartoznak a felhő- és webszolgáltatók és a hosting is.

Az illegális tartalmakra vonatkozó bejelentések kezelése: könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát módon lehetővé kell tennie az illegális tartalmak bejelentését. Bejelentés kézhezvételét válasz e-mailben kell megerősítenie, és indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell a bejelentőt a meghozott intézkedésekről (például információ eltávolítása). A döntését meg kell indokolnia, és jogorvoslati lehetőséget kell biztosítania.

Bűncselekmények gyanújának bejelentése: ha olyan információ birtokába jut, amelynek alapján felmerül a bűncselekmény gyanúja, haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett tagállamok hatóságait vagy adott esetben az Europolt, és a releváns információkat a rendelkezésükre kell bocsátania.

Ami ezen túl az online platformok számára új kötelezettség 

Ide tartoznak az online piacterek, szállásadási oldalak, közösségi média.

Belső panaszkezelési rendszer: a DSA nemcsak a felhasználókat védi, hanem a rendszereken keresztül szolgáltatást nyújtókat, hirdetőket is. Az online platformoknak ezért fenn kell tartaniuk egy panaszkezelő rendszert, ahol a felhasználók panaszt nyújthatnak be a szolgáltató őket érintő döntéseivel (például tartalom letiltása) szemben.

Peren kívüli vitarendezés: a felhasználók vitarendezési testületekhez fordulhatnak, ha a belső panaszkezelési rendszeren keresztül nem sikerült a vitát rendezni. Ezeket a testületeket a digitális szolgáltatási koordinátor tanúsítja.

A megbízható bejelentők kiemelt kezelése: a megbízható bejelentők illegális tartalmakkal kapcsolatos bejelentéseit kiemelten kell kezelniük. A megbízható bejelentő státuszt a digitális szolgáltatási koordinátor ítéli oda. A megbízható bejelentők listáját az Európai Bizottság nyilvánosan elérhető adatbázisban közzéteszi.

A visszaélésekkel szembeni intézkedések és védelem: le kell tiltaniuk azokat a felhasználókat, akik gyakran tesznek közzé nyilvánvalóan jogellenes tartalmat. Ezzel szemben a platformoknak fel kell függeszteniük a notórius panasztevőket is, vagyis azokat, akik rendszeresen megalapozatlan panaszokkal élnek.

Üzleti partnerek átvilágítása: az online piactereknek azonosítaniuk kell a rajtuk keresztül EU-s felhasználóknak termékeket vagy szolgáltatásokat kínáló kereskedőket, és be kell szerezniük róluk az azonosító adatokat.

Részletesebb átláthatósági jelentések: a többi szolgáltatónál részletesebb információkat kell közzé tenniük a peren kívüli vitarendezési eljárások és az illegális tartalom, a megalapozatlan értesítések és panaszok benyújtása miatti felfüggesztések számáról és az automatizált tartalommoderáló eszközeikről, és hathavonta publikálniuk kell, hogy az egyes tagállamokban havonta átlagosan hányan használták aktívan a szolgáltatásukat. (Ez azt is jelenti, hogy a hírpotrálok versenye átláthatóbbá válik.)

Az online hirdetés átláthatósága: az online platformoknak (köztük a hírportáloknak) biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatásukban megjelenített hirdetésekről kiderüljön, hogy azok hirdetések, valamint hogy kik a hirdetők, és kik a célcsoport.

Ajánlórendszerek átláthatóságának biztosítása: az online platformok gátlástalan profilozásának igyekszik gátat szabni az az előírás, hogy a platform üzemeltetőjének közzé kell tennie valamennyi ajánlórendszerének működési mechanizmusát és azt, hogy a felhasználó hogyan tudja a rá vonatkozó paramétereket módosítani.

Az óriásplatform és a nagyon népszerű keresőprogram speciális kötelezettségei

Így jutunk el a legbelső körig, amelynek mindemellett további nagyon szigorú új előírásoknak kell megfelelnie. Ezeket most nem részletezzük, mivel fő célunk annak bemutatása, hogy a magyar digitális szolgáltatókra milyen terheket ró a DSA. Legyen itt elég annyi, hogy az óriásplatformoknak és a nagyon népszerű keresőprogramoknak – a teljesség igénye nélkül – adatbázist kell vezetniük a hirdetéseikről, hozzáférést kell biztosítaniuk a hatóságoknak és kutatóknak az adatbázisaikhoz, le kell írniuk ajánlórendszereik működését, és – nem mellesleg – a működésük megfelelését erre hivatott független szakértők évente ellenőrzik. A legnagyobb érvágás a nagyok számára mégis talán az, hogy ki kell dolgozniuk és elérhetővé kell tenniük a szolgáltatásuk egy olyan módját, ami minden profilozástól mentesíti a felhasználót. 

Szankciók és felkészülés 

Látható, hogy a külső körökbe tartozó online szolgáltatókra lényegesen kevesebb előírás vonatkozik, de az ő esetükben is szigorú szankciókkal körülbástyázott előírásokról van szó: a szabályok megsértése vagy ismétlődése estén a szolgáltatók az előző pénzügyi év teljes globális forgalmának 6 százalékig terjedő bírsággal is sújthatók. Ezek a GDPR-hoz mérhető szigorúságú szankciók, és a felkészülés is a GDPR-hatálybalépést megelőző időszak meneteléséhez lesz hasonlatos.

A megfelelés ugyanis a kisebb szolgáltatóknak sem lesz egyszerű. Ehhez mindenekelőtt szükség van egy alapos önvizsgálatra, hogy a vállalkozás, illetve szolgáltatása mennyiben felel meg vagy tér el az alkalmazandó szabályoktól. Ezután jöhet egy ütemterv létrehozása, aely megfelelően priorizálja a teendőket egy időtartamra vonatkozóan oly módon, hogy az ne érintse a vállalkozás működését az átállásig. És ezután kezdődhet meg a tényleges felkészülés és az azonosított feladatok végrehajtása.”

Forrás:
Digitális szolgáltatásokról szóló rendelet: szép új világ?; Tóásó Bálint, Márkus Fanni; Világgazdaság; 2022. november 25.
(A szerzők a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda szakértői)