„A területfejlesztési miniszter előadásában a közigazgatás struktúrája és az uniós források elosztása közötti összefüggésekről beszélt.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal rendszeres időközönként kezdeményezi az államigazgatási kollégium összehívását. A kollégium célja, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a közigazgatási munka színvonalának folyamatos javítása, az állampolgárok igényeinek gyorsabb, hatékonyabb intézése érdekében. Az esemény szakmai fórumként is fontos szerepet tölt be a megye életében. November 25-én, pénteken délelőtt dr. Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter tartott tájékoztató előadást a megyeháza dísztermében. „Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági fejlődése az elmúlt évtizedben” címmel pedig Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke ismertette a tényeket.
A járvány alatt is jól teljesítettek
A jelenlévőket dr. Alakszai Zoltán, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főispán köszöntötte.
„Szeretném megköszönni a munkáját az államigazgatásban dolgozóknak. Azok az intézmények, amelyek itt most képviseltetik magukat, körülbelül 6 ezer embernek adnak munkát megyeszerte. Rendkívüli időket élünk és az elmúlt három évben minden rendkívüli helyzetnek megfeleltünk. A jelenlegi időszak rendkívüli hozzáállást igényelt mindenkitől, hiszen három éve folyamatosan kilépünk a komfort zónánkból. Valószínűleg a jövőben is erre lesz szükség” – fűzte hozzá.
Eltérő regionális igények
„2010-ben arra kaptam megbízást, hogy a kollégáimmal próbáljuk átszabni az államigazgatást. Akkor az volt a célom, hogy az állam legyen az, ahová azok is fordulhatnak, akik sehonnan máshonnan nem kapnak segítséget. A közigazgatás pontosan azért van, hogy támogassa azokat az embereket, akik elveszítik a reményt és katasztrófák érik őket” – hangsúlyozta Navracsics Tibor. „Fontos visszaigazolás volt erre, amikor a koronavírus alatt a kormányhivatalok kapták meg a válságkezelési feladatot. Nagyon nehéz anyagi és néha lélektani körülmények között, de kiválóan teljesítették.”
Előadása következő részében területfejlesztési munkájáról beszélt a miniszter. „Nem régen a területfejlesztési politika újragondolására kaptam feladatot. Az a dolgom, hogy az európai uniós pénzeket megszerezzem ehhez. Folyamatosan kiveszett a területi érzékenység a magyar kormányzati döntésekből. Budapestről nem lehet száz százalékosan kalkulálni az egymástól eltérő fejlettségű és igényű régiókkal. Etnikai és nyelvi értelemben Európa talán leghomogénebb országa vagyunk, viszont a területi különbségek erős heterogenitást mutatnak. Budapest jóval fejlettebb, mint az Európai Unió átlagos fejlettsége. Bizonyos régiók, például az Észak-Magyarországi viszont még a közép-európai átlagban sem szerepel túl jól. Ami felzárkózás Európában történik, az a nagyvárosi régiók fejlődése. Mi hajlamosak vagyunk materiális dolgokban meghatározni a regionális fejlődést, annak ellenére, hogy a boldogságkutatások kimutatják, hogy nem feltétlenül a leggazdagabb országok a legboldogabbak. Mindenesetre a felsőoktatási műhelyek, mint például a Miskolci Egyetem szerepe a gazdasági felzárkózásban óriási. Továbbá a helyi beruházások fejlődése eredményeként emelkednek a bérek az adott térségben. A kis- és középvállalkozások gazdasági növekedése szintén fejlődésre utal. Ugyanakkor még a leggazdagabb választókerületekben is vannak nagyon szegény települések” – magyarázta a területfejlesztési miniszter.
Jó az uniós források felhasználása
„A 2021-2027-es ciklusban összesen 14 ezer milliárd forintot igyekszünk elnyerni, amelyből 4 ezer milliárd forintot Nagy István agrárminiszternek már sikerült megszereznie. Nyolc milliárd forint jut a Digitális Fejlesztési Programra. Ehhez társul még 6 ezer milliárd forint helyreállítási pénz. Ezt az összeget főként energetikai fejlesztésre lehet fordítani. Szeretnénk az öt legélhetőbb uniós állam közé kerülni. Kiszivárgott, hogy az Európai Unió ugyan visszatartja a Magyarországnak szánt források egy részét, ugyanakkor azt fogják javasolni, hogy a magyar tervet hagyja jóvá az Európai Tanács. A határidőben módosítást kértünk, mert a vállalásokat nem lehetséges a megadott januári határidőig teljesíteni. A koronavírus járvány alatt kizárólag a posta-távközlés és a szállítási tevékenységek tudtak sikeresek maradni. Az újjáépítési alap célja, hogy a gazdasági károkat kezeljük, ami ebből is látszik, hogy indokolt. Az uniós pénzek felhasználása kapcsán történő csalások száma folyamatosan csökken hazánkban, a közbeszerzési eljárások szintén tiszták. Utóbbi terén Németországgal és Hollandiával tartozunk egy csoportba. Az előző 2014-2020-as ciklusban az uniós pénzek 84 százalékát tudtuk lehívni, a 71 százalékos uniós átlaghoz képest” – fejtette ki Navracsics Tibor.
Erősítik a vidéki központokat
Az uniós támogatások mindig területi támogatások, így a közigazgatás működése is befolyásolja ezek elosztását. „A Nyugat- és Közép-Dunántúl támogatása sokkal kisebb intenzitású, mivel ezek fejlettebb régiók. A vállalkozás és oktatási fejlesztési projektekben Borsod-Abaúj-Zemplén megye is jól szerepel. Budapest domináns pozícióban van a magyar GDP elosztásával kapcsolatban. A főváros mellett Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye rúg még labdába ebben. A járásoknak kellene a közigazgatás központjainak lenni. Létrehoztunk egy Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot, hogy az agglomeráció is bekerüljön a közigazgatási látásmódba. A közlekedési infrastruktúra javulásából adódóan további települések is a főváros agglomerációjához fognak tartozni néhány éven belül. Az itt élő emberek napi szinten járnak be Budapestre. A helyi döntéshozók, polgármesterek feladata az lesz, hogy ellensúlyozzák Budapest vonzerejét. Vidéken pedig alközpontok alakulnak ki távolságukból és gazdasági erejükből adódóan. A mi feladatunk az, hogy ezeket a városokat, mint például Miskolc, erősítsük, hiszen jelentős határon túli vonzáskörzettel is rendelkeznek. Bizonyos régiókat pedig a közigazgatás szétszabdal, ilyen például a Balatoni régió, illetve Tokaj-Hegyalja. Itt térségi együttműködéseket kell kialakítani. Dinamikus a fejlődés Magyarországon az infrastrukturális fejlesztés terén, ami utak és autópályák épülésében érhető tetten leginkább” – sorolta az előadó.”
Forrás:
Navracsics Tibor Miskolcon: A járásoknak kellene a közigazgatás központjainak lenni; BOON.hu; 2022. november 25.
