„Hogyan értékelte a Bizottság Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervét?
A Bizottság a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket a rendeletben meghatározott tizenegy kritérium alapján értékeli. A tizenegy kritérium az alábbiak értékelését tesz szükségessé:
- az intézkedések várhatóan tartós hatást gyakorolnak-e;
- az intézkedések hozzájárulnak-e az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezeléséhez;
- a reformok és beruházások terén elért eredmények nyomon követését lehetővé tevő mérföldkövek és célok egyértelműek és reálisak-e;
- a tervek megfelelnek-e az éghajlatpolitikai kiadásokra vonatkozó 37%-os célnak és a digitális kiadásokra vonatkozó 20%-os célnak;
- a tervek tiszteletben tartják a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet;
- a tervek megfelelő kontroll- és ellenőrzési mechanizmusokat biztosítanak-e, és igazolják-e a költségszámításra vonatkozóan benyújtott információk valószerűségét.
A Bizottság a tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatban foglalta össze értékelését. A kísérő szolgálati munkadokumentum részletesen dokumentálja az értékelést.
Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve hatékonyan támogatja-e a zöld átállást?
A magyar terv zöld átállást támogató intézkedései a terv 5,8 milliárd eurós teljes allokációjának 48,1%-át teszik ki. Ez jelentős mértékben meghaladja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott 37%-os minimumcélt.
A fenntartható közlekedés, az energetika, a vízgazdálkodás és a körforgásos gazdaság területét érintő reformok és beruházások széles köre várhatóan számottevően hozzájárul a zöld átálláshoz és a magyar gazdaság dekarbonizációjához.
Magyarország 1,2 milliárd eurót tervez beruházni, hogy korszerűsítse az ország különböző területein levő fontosabb vasútvonalakat és azok forgalomirányító rendszereit, valamint a Budapest környéki elővárosi vasútvonalakat (HÉV). További 159 millió eurót fordítanak 300 elektromos busz beszerzésére és egy egységes, a különböző tömegközlekedési módokra kiterjedő tarifa- és utastájékoztatási rendszer bevezetésére.
A terv egy energetikai intézkedésekből álló átfogó csomagot is tartalmaz, amely jelentős reformokkal és beruházásokkal segíti elő a megújuló energiaforrásokból származó energia elterjedését. Például olyan reformokat foglal magában, amelyek megszüntetik a szélerőművek telepítését megnehezítő jelentős szabályozási korlátokat, kijelölt célterületeket hoznak létre a legszelesebb régiókban, valamint javítják a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek engedélyezési eljárásait. Annak érdekében, hogy a megújuló energiaforrásokból származó energiát biztonságos és rugalmas módon lehessen integrálni a villamosenergia-hálózatba, a terv 415 millió euróval támogatja a hálózatfejlesztést és 304 millió euróval a tárolólétesítmények telepítését. Magyarország emellett 265 millió eurós finanszírozást kíván biztosítani ahhoz, hogy 35 000 millió háztartást napelemes rendszerrel lássanak el, valamint naperőműveket telepítsenek a leghátrányosabb helyzetű településeken. A csomag intézkedései közül több a REPowerEU terv azon céljaihoz is hozzájárul, amelyek az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és a zöld átállás felgyorsítására irányulnak, továbbá a Magyarországnak címzett, energiára vonatkozó 2022-es országspecifikus ajánlásnak való megfelelést is elősegíti. A lakóépületek felújítására 235 millió eurót terveznek fordítani. A középületek – különösen az oktatási és egészségügyi létesítmények – felújítása hozzá fog járulni az energiahatékonyság növeléséhez.
A terv emellett 145 millió eurós finanszírozást szán a vízgazdálkodási rendszerekkel kapcsolatos, a vízpótlásra és a jobb vízmegtartásra irányuló intézkedésekre. Továbbá 109 millió euró jut olyan intézkedésekre, amelyek a másodlagos nyersanyagok használatának támogatásával mozdítják elő a körforgásos gazdaságra való átállást.
Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve hatékonyan támogatja-e a digitális átállást?
A magyar terv digitális transzformációt támogató intézkedései a terv 5,8 milliárd eurós teljes allokációjának 29,8%-át teszik ki. Ez jelentős mértékben meghaladja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott 20%-os minimumcélt.
Jelentős intézkedéseket tartalmaz, hogy fejlessze a digitális eszközöket és készségeket a középfokú oktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban. 390 millió eurót fordítanak majd a digitális készségek fejlesztésére és a digitális eszközök biztosítására az iskolai oktatásban. Az intézkedés részeként Magyarország úgy tervezi, hogy 579 000 notebookot biztosít az iskolai oktatásban részt vevő tanulók és tanárok részére, továbbá modern megjelenítő eszközöket nyújt 3 100 iskola számára. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz emellett 177 millió euróval támogatja majd a digitális eszközök beszerzését, a digitális tantervek kidolgozását és a digitális készségek fejlesztését a szakképzésben és a felsőoktatásban.
48 millió eurót juttatnak a közigazgatás korszerűsítésére, digitalizálására és javítására.
A közlekedés, az energiaügy és az egészségügy területének digitalizációja szintén várhatóan ösztönözni fogja a hosszú távú gazdasági fejlődést. A közlekedés területén Magyarország 212 millió eurót tervez beruházni a vasútvonalak központi forgalomirányítási rendszerének kiépítésébe, valamint az autóbusz- és vasútközlekedés egységes országos tarifa- és utastájékoztatási rendszer rébe. Az energiaágazat digitális transzformációját az intelligens átviteli és elosztóhálózatok fejlesztésével és az okosmérők bevezetésével kívánják megvalósítani. Az egészségügyi ágazatra irányuló beruházásoknak is jelentős digitális vetülete van. 566 millió eurót irányoztak elő egy központi távdiagnosztikai központ létrehozására, a mentőszolgálat számára kialakított, mesterséges intelligencián alapuló rendszer bevezetésére, mobiltelefonos egészségügyi alkalmazások kifejlesztésére, valamint a napi tevékenységeikben korlátozott személyek számára biztosított egészségügyi távfelügyeleti rendszer létrehozására.
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv kiegyensúlyozott választ nyújt-e a magyarországi gazdasági és társadalmi helyzetre?
A magyar terv átfogó és kiegyensúlyozott választ nyújt a magyarországi gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben említett hat pillér mindegyikéhez.
A terv reformok és beruházások széles körét foglalja magában, különös hangsúlyt helyezve a zöld átállásra, a digitalizációra, a gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia kiépítésére, és a következő generációt célzó szakpolitikákra. A terv a fenntartható és inkluzív növekedés, valamint a társadalmi és területi kohézió támogatására irányuló intézkedéseket is tartalmaz.
A terv a minőségi oktatást támogató intézkedéseket is magában foglal, amelyek ezt a tanári szakma vonzerejének növelésével és az oktatáshoz való hozzáférés javításával kívánják megvalósítani. A terv erőteljes hangsúlyt fektet az oktatás digitalizálására és a szakképző intézmények korszerűsítésére.
A terv a magyar egészségügyi rendszer rezilienciáját, hozzáférhetőségét és eredményességét is támogatja olyan intézkedésekkel, amelyek az infrastruktúra korszerűsítését, az egészségügyi szakemberek feladatkörének és országon felüli elosztásának optimalizálását, valamint az egészségügyben fizetett hálapénzzel szembeni fellépést célozzák.
A szegénységet és a társadalmi kirekesztődést a 300 leghátrányosabb helyzetű település számára nyújtott finanszírozás hivatott kezelni.
A terv támogatja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést és a beruházási környezet javítását. A gyermekgondozási férőhelyek bővítése meg fogja könnyíteni a szülők munkaerőpiaci részvételét. A fokozott átláthatóság és az egyajánlatos közbeszerzési eljárásokra vonatkozó kötelező korlátozások célja a közbeszerzési verseny javítása. A – későbbiekben részletesen bemutatott – jogállamisági intézkedések várhatóan szintén hozzájárulnak a beruházásbarát környezet megerősítéséhez, akárcsak a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát javító lépések és a szociális partnerek és érdekelt felek szisztematikusabb bevonása. Az államháztartás minőségét a nyugdíjak fenntarthatóságát és megfelelőségének előmozdítására, az adórendszer egyszerűsítésére, valamint a kiadások rendszeres felülvizsgálatára irányuló intézkedések erősítik meg.
A Magyarország által előterjesztett reformok eredményesen kezelik-e az ország számára az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlások jelentős részét?
A magyar terv egymást erősítő reformok és beruházás széles körét foglalja magában, amelyek hozzájárulnak a Tanács által a 2019-es, 2020-as és 2022-es európai szemeszter keretében Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások jelentős részének eredményes kezeléséhez. Ezek különösen a zöld és digitális átállást, az oktatást, a szociálpolitikát, a munkaerőpiacot, az egészségügyet, a korrupcióellenes keretet, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a döntéshozatal minőségét, a közbeszerzési versenyt, az adózást, valamint a nyugdíjrendszert érintik.
A magyar terv releváns intézkedéseket tartalmaz a gyors zöld és digitális átállás biztosításával kapcsolatos kihívások kezelésére. Mindenekelőtt számos fellépés fogja várhatóan előmozdítani a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, a fenntartható közlekedést és a gazdaság körforgásos jellegét, ideértve a hulladékgazdálkodást is. Ezenfelül számos intézkedés irányul a digitális eszközök és készségek fejlesztésére, valamint a közigazgatás digitalizációjára.
Az oktatás területének kihívásait várhatóan többek között az oktatás digitalizációja, a szakképző intézmények korszerűsítése, valamint a tanári szakma vonzerejének növelése fogja kezelni. A szegénységgel és a társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos kihívásokat az alapszolgáltatások megerősítése, valamint a 300 leghátrányosabb helyzetű település számára kialakított beruházási program hivatott kezelni. A gyermekgondozási férőhelyek bővítése várhatóan megkönnyíti a szülők munkaerőpiaci részvételét. A terv az egészségügyi rendszer fő kihívásait – például az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférést, a hálapénz elterjedtségét, a kórházi szintű ellátásra való túlzott támaszkodást, valamint a szakemberhiányból és az aktív egészségügyi dolgozók országon belüli egyenlőtlen eloszlásából adódó regionális különbségeket – kezelő intézkedéseket is tartalmaz.
A kulcsfontosságú intézményi reformok széles köre a korrupció elleni küzdelem és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, valamint a közbeszerzési verseny fokozása révén várhatóan javítani fogja a gazdaság rezilienciáját. E reformok a jelenlegi gyakorlatok átalakítására irányulnak és strukturális előrelépésekhez vezetnek azáltal, hogy új, független szerveket és hatásköröket hoznak létre, korlátozzák az önkényes döntések lehetőségét és javítják az átláthatóságot.
A közigazgatással, a nyugdíjakkal, az adózással és a közkiadások minőségével kapcsolatos reformok és beruházások hozzá fognak járulni az érintett területek mögöttes kihívásainak kezeléséhez.
Hogyan kezeli a terv a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket?
A magyar terv intézkedések átfogó körét határozza meg a jogállamisággal kapcsolatos területeken. Ezek az intézkedések mindenekelőtt a korrupció elleni küzdelemre és a közbeszerzési eljárásokra irányulnak, és magukban foglalják a Magyarország által a kondicionalitási rendelettel összefüggésben előterjesztett 17 korrekciós intézkedés mindegyikét, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségére is kiterjednek.
A terv számos olyan reformot tartalmaz, amelyek célja, hogy az uniós támogatás magyarországi felhasználása tekintetében kockázatot jelentő csalás, korrupció, összeférhetetlenség és egyéb jogsértések hatékonyabb megelőzése, felderítése és korrekciója érdekében megszilárdítsák a korrupcióellenes keretet és megerősítsék a jogalkotási, intézményi és gyakorlati struktúrákat. Ezek közé az intézkedések közé tartozik az Integritás Hatóság létrehozása, amely megfelelő eszközökkel és kapacitással rendelkezik a fellépésre, ha a hatóságok ezt elmulasztják. A terv egy olyan reformot is magában foglal, amely lehetővé teszi az ügyészség vagy a nyomozó hatóság feljelentés elutasítására vagy büntetőeljárás megszüntetésére irányuló határozatainak bírói felülbírálatát. Ezeket az intézkedéseket alátámasztja az átláthatóság fokozása, különösen a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályok megerősítése révén. Emellett jelentős mértékben megerősített szabályok és eljárások fogják biztosítani az Európai Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét, többek között a szigorúbb ellenőrzések, a hatékony eszközök szisztematikus alkalmazása, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos gyakorlatok megszilárdítása, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szerepének megerősítése révén.
A tervben foglalt intézkedések végrehajtása várhatóan megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét a jogtalan befolyásolás kiküszöbölése, valamint a bírák által hozott határozatok önkényes döntésekkel szembeni védelmének garantálása révén. Ennek érdekében a terv olyan reformokat tartalmaz, amelyek jelentősen megerősítik a bírák által vezetett Országos Bírói Tanács szerepét és hatáskörét a bíróságok igazgatása terén hozott önkényes döntések korlátozása érdekében, átalakítják a Kúria működését a Kúria politikai befolyás kockázatától való megóvása érdekében, megszüntetik a bírák által hozott jogerős határozatoknak az Alkotmánybíróság általi, a hatóságok kérésére történő felülvizsgálatát, valamint megszüntetik a Kúria azon jogkörét, hogy felülvizsgálhatja a bírák által az Európai Unió Bírósága elé terjeszteni kívánt, előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket.
A terv a közbeszerzési verseny javítására irányuló reformokat is tartalmaz, kötelező célokat határozva meg az egyajánlatos közbeszerzések jelentős arányának 15%-ra való csökkentése érdekében. Ennek elérése érdekében Magyarország úgy tervezi, hogy átfogó teljesítménymérési keretrendszert alakít ki, folyamatosan nyomon követi az egyajánlatos közbeszerzési eljárások mértékét és értékeli ezek okait, a bevált gyakorlatokon alapuló cselekvési tervet dolgoz ki és hajt végre, javítja a folyamatban lévő közbeszerzési eljárások átláthatóságát, valamint megkönnyíti a kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzési eljárásokban.
A terv a döntéshozatali folyamat minőségét és átláthatóságát javító, valamint a szociális partnerek és érdekelt felek szisztematikusabb bevonását biztosító reformokat is tartalmaz. Ezek többek között javítják a közkiadásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó összes információ előzetes közzétételét, valamint könnyebben elérhetővé teszik a közérdekű adatokat, például gyorsított bírósági eljárások bevezetésével. Az érdekelt felek bevonását kötelező nyilvános konzultáció révén fogják biztosítani, amelyek tekintetében minden jogszabályra vonatkozó minimális időtartamot írnak elő. A terv végrehajtását egy – független nem kormányzati szervezeteket is magában foglaló – monitoringbizottság fogja felügyelni, biztosítva az érdekelt felek bevonását.
Milyen intézkedéseket kell hoznia Magyarországnak az RRF-források folyósítása előtt?
Magyarországnak összesen 27 „szupermérföldkövet” kell teljesítenie az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében – ezt megelőzően nem teljesíthető semmiféle kifizetés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében.
A szupermérföldkövek különösen az alábbiakra terjednek ki:
- A jogállamisági feltételrendszer szerinti 17 korrekciós intézkedés mindegyikének hatékony végrehajtása:
- A korrupció elleni küzdelemre irányuló intézkedések: ezek közé tartozik a hatóságok intézkedéseinek elmaradása esetén a hathatós fellépést lehetővé tevő eszközökkel és kapacitással rendelkező új, független szervek és hatóságok – az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport –létrehozása; annak lehetővé tétele, hogy bárki bírósági felülbírálatot kezdeményezhessen a nyomozó hatóság vagy az ügyészség által a nyomozás vagy büntetőeljárás meg nem indításáról hozott döntésekkel szemben; a tisztviselők által vagyonnyilatkozatuk megtétele során biztosítandó információk mennyiségének jelentős növelése; valamint az átláthatóság növelése.
- A közbeszerzések terén a verseny fokozására és az átláthatóság javítására irányuló intézkedések.
- az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megerősítése;
- az ellenőrzésre és a kontrollra vonatkozó követelmények szigorítása;
- a Bizottság által kialakított Arachne kockázatértékelési eszköz alkalmazása – ez az informatikai eszköz a végső kedvezményezettekre, a szerződő felekre, a szállítókra, az alvállalkozókra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok gyűjtésének lehetővé tételével támogatja a tagállamokat a csalás elleni küzdelemben; valamint
- annak biztosítása, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatékonyan végezhesse vizsgálatait Magyarországon.
- Az igazságszolgáltatás függetlenségét az alábbiak révén megerősítő intézkedések:
- a független Országos Bírói Tanács hatáskörének megerősítése az indokolatlan befolyás és a mérlegelési jogkörben hozott döntések korlátozása, valamint a bíróságok igazgatásának objektívebbé és átláthatóbbá tétele révén;
- a Kúria működésének megreformálása a politikai befolyásolás korlátozása érdekében;
- az Alkotmánybíróság azon jogkörének megszüntetése, hogy a hatóságok kérésére felülvizsgálhatja a bírák által hozott jogerős határozatokat; valamint
- a Kúria azon jogkörének megszüntetése, hogy felülvizsgálhatja a bírák által az Európai Unió Bírósága elé terjeszteni kívánt, előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket.
- Standard ellenőrzési és kontrollintézkedések, amelyek hasonlóak azokhoz, amelyeket egyes más tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terve tekintetében is előírtak:
- teljes mértékben működőképes nemzeti rendszer a terv végrehajtásának nyomon követésére;
- stratégia, amely meghatározza, hogy a magyar ellenőrző hatóság miként fogja – a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően – ellenőrizni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozást.
A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy a Magyarország által tervezett, a fent ismertetett intézkedések mindegyikére kiterjedő ellenőrzési és kontrollintézkedések megfelelően biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, amennyiben azokat az RRF-források folyósítása előtt teljes mértékben végrehajtják.
További információk
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: Kérdések és válaszok
Tájékoztató Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéről
A tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet”
Forrás:
Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 5,8 milliárd eurós helyreállítási és rezilienciaépítési tervét, azzal a feltétellel, hogy teljesíteni kell a jogállamiságra vonatkozóan meghatározott mérföldköveket; Európai Bizottság; 2022. november 30.
