„Mi a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program?
Ez a szakpolitikai program az EU sikeres digitalizációjának koordinálására és megvalósítására szolgáló stratégiai eszköz. Konkrét célkitűzéseket és célértékeket határoz meg, valamint megállapítja, hogy milyen eszközökkel valósítható meg 2030-ig az európai digitális átalakulás. Ez a kezdeményezés megragadja és felkarolja az egyre gyorsuló tendenciákat és a digitalizáció iránti növekvő igényeket, amelyeket a világjárvány is hangsúlyosan előtérbe helyezett. Biztosítja, hogy a tagállamok és a Bizottság közösen kezeljék az európai digitális kapacitások hiányosságait, egyúttal pedig közös fellépéseket és nagyszabású beruházásokat állít a digitális átalakulás jelentette előnyök kiaknázásának szolgálatába.
A javaslat magját képező európai digitális iránytű négy kardinális pontját a digitális készségek, a digitális infrastruktúra, a digitális üzleti tevékenység és a digitális közszolgáltatások alkotják. Az egyes területekre vonatkozóan konkrét célokat határoztak meg az európai digitális évtized 2030-ig történő megvalósítása érdekében.
A Bizottság és a tagállamok uniós szintű és nemzeti pályákat határoznak meg a célok elérésére. E pályák segíteni fogják a Bizottságot abban, hogy évente nyomon kövesse az előrehaladást, és a tagállamokkal közösen kezelje az eltéréseket és a hatékonysági problémákat.
A sikeres digitális átalakulás fokozni fogja Európa versenyképességét és az egyetemes normák kialakítására való képességét, valamint a globális trendek élvonalába helyezi Európát. Ráadásul a digitális technológiák kulcsfontosságúak az európai zöldmegállapodás fenntarthatósági céljainak eléréséhez.
Hogyan fog a Bizottság együttműködni az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és a tagállamokkal a digitális évtized céljainak elérése érdekében?
A Bizottság és a tagállamok szorosan együtt fognak működni a digitális évtized célkitűzéseinek és célértékeinek elérése érdekében. Első lépésként meghatározzák a haladás mérésére szolgáló fő teljesítménymutatókat, továbbá uniós szintű pályákat dolgoznak ki annak érdekében, hogy évente értékelhetők legyenek a célok elérése terén elért eredmények. A Bizottság minden évben jelentést tesz közzé a digitális évtized helyzetéről, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A tagállamok stratégiai ütemterveket nyújtanak be, amelyek felvázolják nemzeti pályájukat és az annak megvalósítása érdekében hozandó intézkedéseket, beleértve a tervezett szabályozási intézkedéseket és beruházásokat. A stratégiai ütemterveket szükség esetén kétévente aktualizálják. Ez a megközelítés lehetővé teszi a közös célok és célkitűzések közös megvalósítását, ugyanakkor elismeri, hogy az egyes tagállamok más-más helyzetből indulnak ki.
A szakpolitikai program ezenfelül számos eszközzel kívánja biztosítani, hogy a tagállami intézkedések elegendőek legyenek a digitális évtized céljainak eléréséhez. Ezen eszközök közé tartozik a szakértői értékelés, a lehetséges további uniós szintű intézkedések, valamint az olyan tagállamokkal folytatott strukturált párbeszéd, amelyek esetleg folyamatosan vagy jelentős mértékben eltérnek nemzeti pályájuktól.
Mit fog tartalmazni a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés?
A jelentés az európai digitális átalakulás éves értékeléseként fog szolgálni. A jelentésben a Bizottság értékelni fogja a digitális célok és célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket. A jelentés össze fogja hasonlítani az egyes célkitűzések tervezett megvalósítási pályáját a mért előrelépéssel, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a célok gyorsabb elérését támogató további intézkedésekre, többek között közös kötelezettségvállalásokra és több országra kiterjedő projektekre is.
A jelentés:
- azonosítja azon területeket, amelyeken további fellépésre van szükség;
- értékeli, hogy a vonatkozó szabályozási javaslatok és programok végrehajtása, valamint az uniós és tagállami szinten hozott intézkedések hogyan járulnak hozzá a célok és célkitűzések megvalósításához;
- stratégiai elveket és prioritásokat épít be a több országra kiterjedő projektek végrehajtásába, valamint beszámol a több országot érintő, végrehajtásra kiválasztott projektek előrehaladásáról.
A jelentés által képet kaphatunk arról is, hogy a közeljövőben elfogadandó nyilatkozatban rögzítendő digitális elveket milyen mértékben tartják be.
Hogyan kapcsolódik a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés az európai szemeszterhez?
A digitális évtized helyzetéről szóló jelentés hozzá fog járulni az európai szemeszter folyamatához. A jelentés tartalmazza majd a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő kibővített mutatót (DESI), amely ismerteti a digitális célok felé tett előrehaladás nyomon követésére szolgáló adatokat, valamint az EU digitális átalakulásának áttekintését és elemzését. Ezek az információk mind az országjelentésekben, mind az országspecifikus ajánlásokban felhasználásra kerülnek az európai szemeszterben. Mivel a digitális évtized és az európai szemeszter ugyanazokat az adatokat veszi alapul, csak eltérő részletességgel, biztosított lesz a koherencia és a kiegészítő jelleg anélkül, hogy a tagállamoknak többletterhekkel kellene számolniuk.
Mik a több országra kiterjedő projektek?
A több országra kiterjedő projektek nagy léptékű projektek, amelyek elő kívánják segíteni az Unió digitális átalakulására vonatkozó célok elérését. Koordinált beruházásokat valósítanak meg az EU, a tagállamok és adott esetben más állami vagy magánszereplők között.
A digitális ágazatba irányuló fokozott és célzott beruházások révén a több országra kiterjedő projektek élvonalbeli páneurópai kapacitásokat fejlesztenek ki és alkalmaznak stratégiai jelentőségű technológiai területeken, ezáltal versenyképesebbé és ellenállóbbá téve az európai gazdaságot.
Vannak-e példák több országra kiterjedő projektekre?
A Bizottság összeállította azon területek első listáját, ahol a digitális évtized céljainak eléréséhez elsőként van szükség a tagállamok közötti együttműködésre:
- közös európai adatinfrastruktúra és -szolgáltatások;
- az EU ellátása az alacsony energiaigényű processzorok következő generációjával;
- 5G-folyosók páneurópai kiépítése;
- az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozáshoz kapcsolódó szuperszámítógépek és kvantumszámítógépek beszerzése;
- rendkívül biztonságos kvantumalapú és űrbe telepített kommunikációs infrastruktúrák kifejlesztése és alkalmazása;
- az EU kiberbiztonsági stratégiájának részeként biztonsági műveleti központok hálózatának kiépítése;
- összekapcsolt közigazgatás;
- európai blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra;
- európai digitális innovációs központok;
- a digitális készségek fejlesztését célzó csúcstechnológiai partnerségek a készségfejlesztési paktum révén;
- a kiberbiztonság területére vonatkozó készségek és képzés;
- egyéb olyan projektek, amelyek a kibontakozó társadalmi, gazdasági vagy környezeti fejlemények miatt idővel szükségessé válnak a digitális évtized célkitűzéseinek eléréséhez.
A digitális évtized helyzetéről szóló éves jelentés kellő tájékoztatást biztosít majd Európa digitális átalakulásának fejleményeiről és a feltárt hiányosságokról, beszámol a végrehajtásra kiválasztott, több országot érintő projektek előrehaladásáról, valamint szükség esetén aktualizálja a több országra kiterjedő projektek listáját.
Milyen előnyökkel járnak a több országra kiterjedő projektek?
A több országra kiterjedő projektek:
- olyan nagyszabású projekteket tesznek lehetővé, amelyeket egyetlen tagállam önmagában nem tudna megvalósítani;
- erőforrásokat vonnak össze a méretgazdaságosság elérése és a hatás növelése érdekében;
- segítenek csökkenteni a tagállamok közötti digitális szakadékot;
- támogatják az összekapcsolt, interoperábilis és biztonságos digitális egységes piacot;
- olyan kiválósági ökoszisztémákat építenek ki, amelyek elég jelentősek ahhoz, hogy vonzzák és meg is tartsák a tehetségeket;
- olyan kiemelt kezdeményezéseket hajtanak végre, amelyek esetében fontos a tagállamok közötti együttműködés.
Milyen pénzügyi forrásokat használnak fel a több országra kiterjedő projektek finanszírozására?
A több országra kiterjedő projekteknek képeseknek kell lenniük arra, hogy sikeresen lehívják és kombinálják a különböző uniós és tagállami finanszírozási forrásokat.
A több országra kiterjedő konkrét projektek szükségleteitől függően a tagállamok által biztosított források kombinálhatók a központilag irányított uniós programok forrásaival, ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, a Digitális Európa programból, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, az InvestEU programból, a Horizont Európa keretprogramból, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból származó hozzájárulásokat is.
A tagállamok regionális vagy nemzeti költségvetésükből is hozzájárulhatnak a több országra kiterjedő projektekhez. Az Európai Beruházási Bank (EBB) és más állami vagy magánszervezetek adott esetben szintén hozzájárulhatnak a több országra kiterjedő projektekhez. Amennyiben a pénzügyi források állami támogatásnak minősülnek, az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Hogyan koordinálják a több országra kiterjedő projekteket?
A Bizottság az akcelerátor szerepét vállalva fogja koordinálni a több országra kiterjedő projektek létrehozását.
Első lépéseként a Bizottság feladata a javasolt több országra kiterjedő projektek életképességének értékelése, valamint az összes tagállamnak címzett, kapcsolódó pályázati felhívások közzététele.
Ennek alapján a Bizottság a részt vevő tagállamokkal együtt feltérképezi a több országra kiterjedő projekt végrehajtásának lehetőségeit, mellyel kapcsolatban tanácsadást is végez. Ennek része többek között egy iránymutatás a több országra kiterjedő projektek végrehajtásának stratégiai szempontjaira, a finanszírozási források kiválasztására és a végrehajtási mechanizmusra vonatkozóan.
A Bizottság szükség esetén technikai segítségnyújtási szolgáltatások, szakértelem és a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése révén is támogatni fogja a több országra kiterjedő projektek végrehajtását.
Alkalmazandók-e az állami támogatási szabályok?
Igen. A több országra kiterjedő projektek létrehozására és végrehajtására vonatkozó eljárások nem érintik az állami támogatásokra vonatkozó rendes eljárásokat, amelyeket az összes egyéb, állami támogatást magában foglaló intézkedéshez hasonlóan követni kell. Az állami támogatások ellenőrzése megakadályozza a magánberuházások kiszorítását, megsokszorozza e beruházások hatását, megakadályozza az állami források pazarlását és korlátozza a verseny torzulását. Az állami támogatási szabályok azt is biztosítják, hogy a belső piacon elkerülhetők legyenek a támogatási versenyek.
Mi az az Európai digitális infrastruktúra-konzorcium (EDIC)?
A Digitális évtized 2030 szakpolitikai program új jogi keretet hoz létre a több országra kiterjedő projektek számára, az európai digitális infrastruktúra-konzorciumot. Ez egy olyan új eszköz, amely abban segíti a tagállamokat, hogy gyorsabban és egyszerűbben alakíthassanak ki több országra kiterjedő projekteket.
Legalább három olyan tagállam, amely egy több országra kiterjedő projekt létrehozásához európai digitális infrastruktúra-konzorciumot kíván venni igénybe, kérelmet nyújt be a Bizottsághoz.
A tagállamok kérelmének elbírálását követően a Bizottság – amennyiben megállapítja, hogy a határozatban előírt valamennyi követelmény teljesül – határozatot fogad el az európai digitális infrastruktúra-konzorcium létrehozásáról. Minden konzorcium saját jogi személyiséggel, irányító szervvel, alapszabállyal és a részt vevő tagállamok valamelyikében székhellyel fog rendelkezni.
Miért van szükség állami forrásokra ott, ahol a magánszektor beruházásai is működnének?
Az állami támogatást felhasználó, több országra kiterjedő projektek az optimálistól elmaradó beruházási helyzetben lévő területeket célozzák meg, a magánfinanszírozás duplikálása vagy kiszorítása nélkül, ezáltal egyértelmű európai hozzáadott értéket teremtve.
További információk:
Bővebben a Digitális évtized 2030 szakpolitikai programról (aktualizált változat)
Tájékoztató – A digitális évtizedhez vezető út (aktualizált változat)
Tájékoztató – Digitális jogok és elvek
A „Digitális évtized” közösség a Futuriumon”
Forrás:
Szakpolitikai program: a digitális évtizedhez vezető út – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2023. január 9.
