„„Az a jó szolgáltatás, amelyet a felhasználók, az ügyfelek annak tartanak. Ezt az elvet szem előtt tartva dolgozta ki a DMÜ a Digitális Állampolgárság Programot, és ez az új stratégia egyik nagy erénye”, emelte ki a stratégia kapcsán Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. Hozzátette még: előremutatónak tartja a program megvalósításának piacpárti felfogását is.
◼︎ Pragmatizmus és összehangoltság
– Hogyan vélekedik az IVSZ a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) Nemzeti Digitális Állampolgárság Programjáról?
– Az IVSZ hosszú évek óta büszkén viseli elnevezésében, hogy tevékenységének középpontjában a digitális gazdaság áll. Már a 2010-es évek derekán felismertük, hogy fundamentális változások mennek végbe körülöttünk. Személy szerint úgy gondolom, hogy a kerék feltalálása óta nem volt ennyire forradalmi helyzet, hiszen minden új alapokra kerül. Az utókor – már amennyiben még lesznek szóvirágok a teljesen digitalizált világban – azt fogja mondani, a digitalizáció forradalma egyik napról a másikra megváltoztatott mindent. Természetesen nincs olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy ma még nem élünk digitalizált világban, de holnap már igen – az átmenet nagyon rövid időszakát éljük át. És aki ebben a kritikus pillanatban hibázik, az nem lemarad, hanem nyomtalanul eltűnik.
Ezt a gondolatmenetet 2021 őszén egy kiáltványban fogalmazta meg az IVSZ, amelyben úgy fogalmaztunk: „Nem késlekedhetünk: digitális fordulatra van szükség, mert ez az utolsó lehetőség!” Összefogásra hívtunk fel, majd a választásokig kidolgoztunk egy négy pilléren álló szakmai anyagot a digitális fordulatra. Szeretnénk azt hinni, hogy ezzel az újonnan létrejött kormányt is inspiráltuk és a Digitális Magyarország Ügynökség magalapítása ennek a gondolatnak a felkarolása is volt.
Éppen ezért nagy várakozással tekintünk a Digitális Állampolgárság Programra. A célok egyrészt ambiciózusak, hiszen 2026 végére el akarjuk érni, hogy minden magyar ember 100 százalékban digitálisan intézhesse ügyeit. Másrészt azonban – és ezt jól látja a DMÜ – rengeteg előfeltételét már megteremtettük a korábbi kormányzati ciklusokban ennek a forradalmi változásnak. A többes szám első személy pedig jól mutatja, hogy az IVSZ, ahogy a múltban, úgy a jelenben is, minden digitalizációt előmozdító programot támogat.
A konkrét elképzelésekről szóban már egyeztettünk a DMÜ-vel, és részt fogunk venni abban a társadalmi és szakmai vitában, amely a konkrét lépéseket érinti.
– A szervezet meglátása szerint miben különbözik ez a korábbi szakmai stratégiáktól?
– Ez a stratégia, amennyire most kívülről látszik, a korábbi kormányzati elképzeléseken alapul. Ez nagyon fontos, hiszen se idő nincs arra, hogy mindent az alapoktól újrakezdjenek, és szükség sincsen egy teljesen új elképzelésre. Hangsúlyoznom kell, hogy még nem láttuk a kész elképzeléseket, de úgy tűnik, hogy a DMÜ felismerte, hogy a korábban a kormányzat fennhatósága alatt, de sok helyen és nem ritkán koordinálatlanul zajló munkát össze kell fogni egy kézben. Ezen túlmenően azt is felismerték, hogy a digitális állampolgárság megvalósításának jogi akadályai vannak, amelyeket azonosítanak és lebontanak. Ha ez sikerül, akkor reális lehetőség, hogy nagyjából egy esztendő alatt létrejöjjön a digitális állampolgárság. A pragmatizmus és az összehangoltság – ebben különbözik elsősorban ez a program az elődjeitől.
– Melyek a legfőbb erősségei a programnak, akadnak-e esetleg hiányosságai?
– Szívesen belemennék a részletekbe, de még nem tartunk itt. Amint társadalmi vitára kerül a program, és az IVSZ szakértői átnézték, és megfogalmazták a konkrét kritikákat és – ami ennél is fontosabb – a javaslatainkat, kérdés nélkül nyilvánosságra hozzuk véleményünket. Addig talán egy dolgot szeretnék megemlíteni, amire sokszor utalt nyilvánosan is Guller Zoltán, a DMÜ vezetője: a „mobile first”, vagyis a mobil eszközökre épülő szemlélet kulcsfontosságú.
A digitalizációs időszak technikai oldalról természetesen az internet elterjedésével kezdődött, az áttörést társadalmi és gazdasági szempontból a mobil forradalom hozta, hiszen így vált milliárdok számára elérhetővé. A mobil szemlélet nagy erőssége ennek a programnak. Mint ahogy azt is meg kell említeni pozitívumként, hogy a kérdést felhasználói oldalról közelítik meg. A piacgazdaságban már rég felismerték, hogy nem az a jó szolgáltatás, amelyet a mérnökök és az informatikusok annak tartanak, hanem az, amelyet a fogyasztók. Végre úgy tűnik, hogy az államigazgatásban is felismerték, hogy nem a bürokrácia igényeire, hanem a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárokra kell optimalizálni a projektet.
– Ad-e választ a program a munkaerő-hiányra, már ha ez feladata egyáltalán?
– A digitális képességek fejlesztése az IVSZ kiáltványának és az „Összefogás a Digitális Magyarországért” programjának egyik fő eleme, a DMÜ-vel folytatott egyeztetéseken mindig felvetjük a témát. A válasz alapvetően pozitív, az Ügynökség foglalkozik a kérdéssel, keresi a megoldást. Ez a program azonban nem erről szól, ezt eléggé nyilvánvalóvá tették. Mégis látok egy fontos kapcsolódási pontot: a digitális képességeket, amelyek Magyarországon az uniós, de sajnos még a régiós átlag alatt is vannak. Akik nem rendelkeznek alapvető digitális készségekkel, azok nem lesznek soha digitális állampolgárok. A digitális képességek tudatos fejlesztése nélkül egyszerre két programot indít a kormány: a digitális állampolgárság DMÜ-s projektje mellett létrehozza az analóg állampolgárt is. Ez baj lenne.
– Milyen szerepet tölthet be a hazai ICT-szektor és annak képviseletében az IVSZ a program végrehajtása során?
– A jó hír az, hogy a jelenlegi elképzelések szerint rengeteg lehetősége lesz az ICT-szektornak a Digitális Állampolgárság Programban részt venni. Az IVSZ mint szervezet természetesen csak a társadalmi vitában vesz majd részt, hiszen független szakmai szervezetként nem dolgunk egy kormányzati program megvalósítása. Persze a szakértelmünket a későbbiek során is rendelkezésre bocsátjuk, erről már egyeztettünk a DMÜ-vel. Ami azonban a lényeg: az állam csak a legszükségesebb szolgáltatásokat fejleszti le, a többit a piacra bízza. Ez nagyon előremutató felfogás, egyezik az enyémmel és az IVSZ is egyértelműen piacpárti szervezet. Ha a program a most ismert módon valósul meg, akkor az IVSZ tagjai oroszlánrészt hajtanak majd végre. És nem csak ICT-cégek, hiszen mi a digitális ökoszisztéma minden területéről toborzunk tagokat, nagy szolgáltatók, pénzintézetek is vannak a tagjaink között, amelyeknek óriási lehetőséget jelent ez a program.
– Mi lesz a végrehajtás során a legnagyobb feladat az IVSZ meglátása szerint, ugyanakkor milyen veszélyek leselkedhetnek a végrehajtásra?
– Mivel konkrétumokat még nem ismerünk, ezért egy idézettel tudok szolgálni: „a nagyobb veszély nem abban rejlik, hogy túl magasra tűzzük ki a célunkat, és elmaradunk; hanem abban, hogy túl alacsonyra tűzzük ki a célunkat, és elérjük azt.””
Forrás:
Szerepet szánnak a piaci szereplőknek; IT Business; 2023. január 14.
