„A már többször is átdolgozott, immár utolsó fázisban lévő rendelettervezet-szöveg hasonlít azokhoz az EU-s szabályokhoz, amelyek különböző területeken a termékek megfelelőségi szabályait tartalmazzák – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Az úgynevezett horizontális szabályozás nemcsak a mesterséges intelligencia egyes részterületein (orvosi felhasználás, önvezető autók stb.), hanem mindenre kiterjedve tartalmaz előírásokat a mesterséges intelligencia működésére vonatkozóan – mondta el az InfoRádiónak a terjedelmes előíráscsomagról Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
A szabályozás emellett úgynevezett „megfelelőségi jellegű” vagy termékmegfelelőségi szabályozás. Hasonlít azokra az EU-s rendeletekre és irányelvekre, amelyek a különböző területeken lévő termékeknek – például játékok, autók, repülőgépek, felvonók, gépek – megfelelőségi szabályait tartalmazza, vagyis hogy milyennek kell lennie a megfelelő terméknek, például liftnek. Az új szabályozás tehát azt írja le, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a biztonságos, valamint emberi jogilag is korrekt mesterséges intelligenciának.
A törvény a mesterséges intelligenciákat négy csoportba sorolja.
Ezek közül az első a tiltott kategória, amiket egyáltalán nem szabad létrehozni, működtetni. Ilyen tiltott kategória például a Kínából ismert társadalmi osztályozási rendszer, vagy a tudatalatti módon manipuláló mesterséges intelligencia.
A második kategória a magas kockázatú mesterséges intelligencia, a harmadiknál pedig csak néhány egyszerű kötelezettség van, például tájékoztatni kell az illetőt arról, hogy mesterséges intelligenciával kommunikál.
A negyedik kategória a tulajdonképpen szabályozatlan mesterséges intelligencia.
A jogszabály nagyobbik része a magas kockázatú mesterséges intelligenciák megfelelési szabályait tartalmazza. Például azt írja le, milyen adatokat lehet „betáplálni, betápláltatni” az algoritmusba, miként kell gyűjteni, tárolni az adatokat, és milyen követelményeknek kell megfelelni azért, hogy a mesterséges intelligencia helyesen tanuljon (és ne „hülyeséget tanuljon”). Meghatározták továbbá, hogy a mesterséges intelligenciáknak minden tevékenységüket naplózni kell, hogy a tevékenység egy későbbi problémánál rekonstruálhatóvá váljon. Ez olyan, mint a repülőgépeknél a fekete doboz.
Vonatkoznak szabályok a kiberbiztonságra is, az átlagos szoftvereknél sokkal magasabb követelményeket támasztanak a mesterséges intelligenciákra, hogy ne lehessen ezeket kívülről megtámadni.
A szabályozás tehát arra törekszik, hogy a jogi háttér segítségével a mesterséges intelligencia az ember barátja legyen, és ne az ellensége, ne forduljon az ember ellen.
A jogszabály minden mondata a megbízhatóságra irányul, hogy ne jönnek létre olyan rendszerek, amik sértik az emberek jogait vagy veszélybe sorolják őket.
Ződi Zsolt hozzátette: az előírások nem utólagosak, hanem arra irányulnak, hogy már a létrejövetelkor szabályozzák a mesterséges intelligenciákat. Ezért szokták ezt „ex ante” szabályozásnak, vagyis megelőző szabályozásnak hívni. ”
Forrás:
Ződi Zsolt: átfogó uniós szabályozás regulázza meg a mesterséges intelligenciákat; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2023. február 4.
