„Kína a 44 kritikus és feltörekvő technológia közül 37-ben „elképesztő előnyre” tett szert, miközben a nyugati demokráciák elveszítik a kutatási eredményekért folytatott globális versenyt – állapította meg csütörtökön egy biztonsági agytröszt, miután a védelmi, űrkutatási, energetikai és biotechnológiai területeket vizsgált.
Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) szerint tanulmánya kimutatta, hogy egyes területeken a világ 10 vezető kutatóintézete mindegyike Kínában található – jelentette a Reuters.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma által finanszírozott tanulmány szerint az Egyesült Államok gyakran a második helyen áll, bár a nagy teljesítményű számítástechnika, a kvantumszámítástechnika, a kis műholdak és a vakcinák terén világszinten vezető szerepet tölt be a kutatásban.
„A nyugati demokráciák vesztésre állnak a globális technológiai versenyben, beleértve a tudományos és kutatási áttörésekért folytatott versenyt” – áll a jelentésben, amely a kormányok nagyobb kutatási beruházásait sürgette. Kína a kormányzati programok keretében „elképesztő előnyre tett szert a nagy hatású kutatások terén”. A jelentés felszólította a demokratikus nemzeteket, hogy gyakrabban működjenek együtt a biztonságos ellátási láncok létrehozása érdekében, és „gyorsan folytassák a stratégiai kritikus technológiai lépcsőfokok növelését”.
Az ASPI nyomon követte a legtöbbet idézett tudományos publikációkat, amelyek a jelentés szerint a legnagyobb valószínűséggel vezetnek szabadalmakhoz. Kína 2021-es meglepetésszerű áttörését a hiperszonikus rakéták terén korábban azonosították volna, ha Kína erős kutatásait észlelték volna – állította a jelentés. „Az elmúlt öt évben Kína a világ nagy hatású kutatási cikkeinek 48,49 százalékát hozta létre a fejlett repülőgép-hajtóművekkel, köztük a hiperszonikával kapcsolatban, és a világ 10 legjobb kutatóintézete közül hétnek ad otthont” – áll a jelentésben.
A fotonikus érzékelők és a kvantumkommunikáció területén Kína kutatási ereje azt eredményezheti, hogy „elsötétül” a nyugati hírszerzés, köztük a Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Új-Zélandból álló „öt szem” megfigyelése előtt – írják a kutatók.
A tanulmány készítői a nemzeti tehetségáramlását is nyomon követték, és azonosították a monopólium kockázatát. Kína valószínűleg monopolhelyzetbe kerül 10 területen, köztük a szintetikus biológiában, ahol az összes kutatás egyharmadát végzi, valamint az elektromos akkumulátorok, az 5G és a nano gyártás területén.
A Kínai Tudományos Akadémia, egy kormányzati kutatási szerv, a 44 vizsgált technológia legtöbbjében az első vagy második helyen állt, a védelmi, űrkutatási, robotikai, energetikai, környezetvédelmi, biotechnológiai, mesterséges intelligencia (MI), fejlett anyagok és kvantumtechnológia területén.
Kína a tengerentúlon szerzett tudással erősíti kutatásait, és az adatok szerint a legjobb kínai kutatók egyötöde az Öt Szem országok valamelyikében kapott képzést. A tanulmány vízumellenőrzési programokat javasolt az illegális technológiatranszferek korlátozására, és ehelyett a biztonsági szövetségesekkel való nemzetközi együttműködés előnyben részesítésére.”
Forrás:
Kína vezet a kulcsfontosságú új technológiákért folytatott globális versenyben; Computerworld; 2023. március 4.
China leads US in global competition for key emerging technology, study says; Reuters; 2023. március 2.
ASPI’s Critical Technology Tracker. The global race for future power; Jamie Gaida, Jennifer Wong Leung, Stephan Robin, Danielle Cave; Australian Strategic Policy Institute (ASPI); 2023. március 2.
