„A közbeszerzés magyar jogi kerete megfelelő, de a rendszer gyakorlati működése és ellenőrzése hiányos – állapította meg az Integritás Hatóság első jelentése, amelynek megjelenése az Európai Unió (EU) kondicionalitási eljárásának egyik mérföldköve.
A hatóság az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: javaslatokat tesz a már zajló reformok keretében a támogatások hatékonyabb felhasználására.
Az Integritás Hatóság A magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázat-értékelési jelentése címmel tette közzé első jelentését, a dokumentum publikálásával a hatóság teljesíti az EU kondicionalitási eljárásának 161. mérföldköve által előírt követelményt – írták.
A jelentés a közbeszerzések során megmutatkozó és kezelendő integritáskockázatokat, valamint rendszerszintű problémákat azonosítja, ezenkívül javaslatot tesz e kockázatok és problémák hatékony orvoslására.
A dokumentum megállapítja: a közbeszerzés magyarországi jogi kerete alapvetően megfelel a nemzetközi szabványoknak és iránymutatásoknak, a szereplők pedig elvégzik a jogszabály által számukra kijelölt feladatokat. Pozitívum, hogy a nyilvánosságra vonatkozó jogszabályi rendelkezések részletesek, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos adatok nyilvánosak.
Hozzátették: a jelentés azonban módszertanilag kötött, így csak a közbeszerzési rendszer bizonyos vetületének problémáira tud rávilágítani. Ezek ellenére a rendszer összességében mégis diszfunkcionális, költségnövelő hatású, ahelyett, hogy a közbeszerzés eredeti funkciójának megfelelően csökkentené a költségeket. A gyakorlatban mindez a közbeszerzési rendszerbe vetett bizalom hiányát, ezáltal a verseny alacsony szintjét és a korrupciós kockázatok növekedését eredményezi.
Közölték: a rendszerszintű hibák javítása érdekében a jelentés több javaslatot is megfogalmaz. Az ajánlások alapját képezhetik a jelenlegi gyakorlatot átláthatóbbá tevő reformoknak, amelyek elősegítik az ajánlattevők bizalmának helyreállítását és a valódi verseny fokozását.
Az egyik legfontosabb ajánlás szerint szükséges egy olyan egységes ellenőrzési rendszer kialakítása, amely a teljes közbeszerzési folyamatot holisztikusan kezeli; kockázatalapú ellenőrzési módszertanok kidolgozására, a hazai és európai uniós ellenőrzési gyakorlatból a folyamat valamennyi pontján a hatékony megoldások alkalmazására, valamint az alkalmazott módszertanok teljes körű összehangolására van szükség.
A közlemény szerint összehangolt integritási rendszerek működtetését is elvárná az Integritás Hatóság mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalon a közbeszerzésben való részvételhez. Ezek hathatós és időbeni, tényleges ellenőrzését, valamint a hiányuk következetes szankcionálását elengedhetetlennek tartja a hatóság.
A közleményben idézik Biró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét, aki szerint céljuk az érintettek, különösen az ajánlattevők közbeszerzési rendszerbe vetett bizalmának visszaépítése, a verseny növelése és a korrupciós kockázatok csökkentése. A jelentés megállapításai és javaslatai hosszú ideje lappangó, rendszerszintű problémákra világítanak rá – mondta.
„Mára eljutottunk oda, hogy a szabályozási keret magas színvonalú, a gyakorlat és annak ellenőrzése azonban elmarad az elvárásoktól.” Úgy vélik, megállapításaik nem csupán a közélet tisztaságához járulnak hozzá, hanem a Magyarországon elérhető támogatási források hatékonyabb felhasználásához is. A közbeszerzés területén már most is számos előremutató reform zajlik az Európai Bizottsággal zajló tárgyalások és a kondicionalitási eljárás keretében tett kötelezettségvállalások eredményeképpen – jelezte Biró Ferenc.”
Forrás:
Javítana a közbeszerzés rendszerén az Integritás Hatóság; Magyar Hírlap / MTI; 2023. március 31.
A magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázat-értékelési jelentése; Integritás Hatóság; 2023. március 30. (PDF)
