„A forrásokat blokkoló ügyekben az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások ütemezetten és jól haladnak.
Az Európai Bizottság 2022-ben 3,7 milliárd eurót utalt át Magyarországnak a 2014–2020-as kohéziós forrásokból – közölte a Világgazdasággal a területfejlesztési miniszter sajtóosztálya.
Navracsics Tibor minisztériumi sajtóosztálya ehhez hozzátette, mindez azt bizonyítja, hogy Magyarország uniós szinten is jól teljesít az előző ciklus forrásainak lehívásában, a 27 tagállam összevetésében ugyanis jelenleg a lehívási rangsorban a nyolcadik helyen állunk.
A tavalyi 3,7 milliárd euró 375 forintos árfolyammal számolva közel 1400 milliárd forint, ez nem sokkal kevesebb annál, mint amennyiből akár a ferihegyi repteret is vissza lehetne vásárolni.
Szépen érkeznek az uniós pénzek, de ez még a korábbi ciklus
Ahogy arról korábban a Világgazdaság beszámolt, a 2014–2020-as uniós ciklusban Magyarország összesen 31,77 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,94 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 26,83 milliárdot ad. Ez az eredeti tételekhez képest feljebb kúszott: Brüsszel eredetileg 25,01 milliárd eurót biztosított, amelyet a magyar államnak 4,63 milliárddal kellett kiegészítenie.
Mindenesetre 2021 végén még úgy állt a helyzet, hogy a rendelkezésére álló források 71 százalékát folyósította Brüsszel Magyarországnak, miközben a tagországi átlag 63 százalék volt. Két évvel ezelőttig 19,07 milliárd euró érkezett meg, ami a 2022-es 3,7 milliárd eurós utalással 22,77 milliárd euróra nőtt. Tehát mintegy 4 milliárd eurónyi brüsszeli rész maradt még fenn. A támogatási összegeket főszabály szerint 2023 végéig lehet lehívni, bár a Covid, illetve a háborús válság ebben hozhat póthatáridőt.
A napokban arról is írtunk, hogy az idén is érkeztek EU-s források. Januárban és februárban az uniós programok bevételei két hónap alatt 208,4 milliárd forinton (ez nagyjából 555 millió euró) alakultak, amely ugyan 7,7 százalékos növekedés egy év alatt, de az éves előirányzatnak csak a 9,3 százaléka.
Mi a helyzet a 2021–2027-es uniós költségvetéssel?
A 2014–2020-as uniós ciklus pénzeinek magyarországi lehívása tehát körülbelül rendben halad, a kérdés igazából a 2021–2027-es időszakról szóló megállapodás, nem beszélve a Covid-pénzekről. Az utóbbinak csak a támogatási része közel 6 milliárd euró, amit megfejelhet további 6,6 milliárd eurónyi hitelláb. A 2021–2027-es ciklusban további több tízmilliárd euró hívható le. Ugyanakkor ezekről hosszú ideje forrásbefagyasztásokkal terhelt vita zajlik az Európai Bizottsággal. Legutóbb Navracsics Tibor, aki ezeket az egyeztetéseket magyar oldalról vezeti, úgy értékelt, hogy nyárra születhet meg a technikai megállapodás a pénzekről. Ennek kapcsán a Területfejlesztési Minisztérium azt írta lapunknak, hogy az új operatív programok és a Helyreállítási Terv forrásait blokkoló ügyekben az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások ütemezetten és jól haladnak.
Amennyiben ezeket sikerül lezárni, az valóban fontos mérföldkő, de ennél lesz egy lényegibb elem: hogy mikor utalnak Brüsszelből. Ez ugyanis korántsem egyértelmű. A magyar nyilvánosság hosszú ideje rendre csak azzal a kérdéssel szembesül az uniós pénzek kapcsán, hogy vajon mikor oldja fel végre az Európai Bizottság a hazánkkal szembeni vétóját a kifizetésekről. A teljes uniós képet nézve viszont az látszik, hogy ezeknek a pénzeknek a megérkezése a tagállamokhoz rendkívül bizonytalan. Még akkor is, ha Brüsszel már jóváhagyta a forrásokat – ez pedig megtörtént a 27 tagország túlnyomó többségénél –, a teljesítések nagyon alacsony szinten állnak.
Az eddigi gyakorlat alapján még ha zöld lámpát kapnának is a magyar kifizetések, arra kell készülni, hogy a pénzeket csak nagyon lassan, hosszan elnyújtott bürokratikus folyamatban kapná meg Magyarország.”
Forrás:
Navracsics Tibor minisztériuma elárulta, mennyi pénzt utalt az EU – Magyarország különösen jól áll; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. április 12.
