„Hétfőn Brüsszel és Budapest között szakértői szinten feltételes megállapodás született egy igazságügyi reformcsomagról, amely a legfontosabb feltétele annak, hogy Magyarország 2021 és 2027 között részesülhessen a kohéziós forrásokból, melyek mintegy közel 22 milliárd eurót (megközelítőleg 8 ezer milliárd forint) tesznek ki. Az igazságügyi reformcsomagról szóló tárgyalások Brüsszel és Budapest között csak az egyik részét képezik a két fél között folyamatban lévő tárgyalásoknak.
„Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások után a magyar kormány az Országgyűlés elé terjeszti az igazságügyi reformról szóló kulcsfontosságú törvényjavaslatot, amely a felfüggesztett uniós források felszabadítására irányuló erőfeszítések részét képezi” – közölte Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön hivatalos Facebook-oldalán. „Zöld utat kaptunk Brüsszeltől (az igazságügyi törvényjavaslatra)” – írta a miniszter, hozzátéve, hogy Didier Reynders európai igazságügyi biztostól kapott értesítés alapján a kormány most benyújtja a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. A törvény elfogadását követően az Európai Bizottság értékelni fogja, majd jóvá kell hagynia a magyar igazságügyi reformokat. Ezt követően történhetne meg a források részleges feloldása. A kérdés ebben az esetben – a megegyezést leszámítva – sokkal inkább az, hogy az Európai Parlament milyen politikai nyomásgyakorlást fog alkalmazni a Bizottsággal szemben annak érdekében, hogy ne hagyja jóvá a magyar reformokat.
Az Európai Parlament hétfőn még nagyobb nyomást gyakorolt az Európai Bizottságra. Közös levélben öt európai parlamenti képviselőcsoport (Néppárt, Szocialisták, Renew Europe, Zöldek, Baloldal) bírálta a magyar kormányt, mert úgy vélik, hogy a jogállamiság és a demokratikus elvek terén Magyarországon folyamatos romlás tapasztalható. Felszólították továbbá az Európai Bizottságot, hogy a liberális demokrácia elveinek betartásáig tartsa vissza a Budapestnek szánt forrásokat. A gyakorlatban, ha Magyarország és a Bizottság megegyezik, az Európai Parlament már érdemi akadályokat nem tud gördíteni az ügy elé. Ettől függetlenül erős politikai üzenettel bír a jelentős mértékű tiltakozás.
„Ha az igazságszolgáltatás függetlenségi ügye rendeződik, az a kohéziós programok nagy többségét felszabadítja” – jelentette ki Johannes Hahn, a költségvetésért felelős uniós biztos az Európai Bizottság brüsszeli székházában csütörtökön adott interjújában. Az uniós biztos jövő hét kedden Magyarországra látogat, és tárgyalni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozón hivatalosan a többéves uniós keretköltségvetés félidei felülvizsgálatával kapcsolatos magyar álláspontot vitatják meg, ezzel együtt nagy valószínűséggel érinteni fogják a kérdéses pontokat is.
A kohéziós források vonatkozásában jelenleg a magyar kormánynak kell megtennie a következő lépést, a törvényjavaslat benyújtásával, ezt követően a Bizottság értékelésén múlik az ügy további menete. Érdemes azzal tisztában lenni, hogy az Európai Parlament a magyar kormányt kifejezetten politikai ellenfelének tekinti, ennek köszönhetően biztosra vehető, hogy minden lehetséges módon megpróbálja majd lassítani a magyar források kifizetését.”
Forrás:
Kilátások a magyar kohéziós források vonatkozásában; EU-MONITOR; 2023. április 28.
