„Az uniós tagállamok állandó képviselői megállapodtak a tömegtájékoztatás szabadságának, függetlenségének és a médiapluralizmusnak az EU-n belüli védelmét célzó új jogszabályra vonatkozó tanácsi álláspontról. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály közös keretet hoz majd létre a médiaszolgáltatások számára az EU belső piacán, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja az újságírók és a médiaszolgáltatók politikai beavatkozástól való védelme, valamint az EU belső határain belüli működésük megkönnyítése.
„Nagy örömömre szolgál, hogy az uniós tagállamok megállapodásra jutottak. A tömegtájékoztatás szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalom számára, ugyanakkor mind az EU-n belülről, mind azon kívülről egyre fokozódó fenyegetésekkel néz szembe. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabállyal kapcsolatos tanácsi álláspont megerősíti a médiaszolgáltatók és forrásaik védelmét, és nagyobb felelősséget ró a nemzeti szabályozó hatóságokra a Bizottsággal a médiaszolgáltatások belső piacának megfelelő működésével kapcsolatban folytatott együttműködés és a Bizottság számára való tanácsadás tekintetében, miközben biztosítja, hogy továbbra is virágozhasson minden tagállam egyedi médiakörnyezete.” – Parisa Liljestrand, svéd kulturális miniszter
A tömegtájékoztatás szabadságát érintő növekvő fenyegetés
A javasolt rendelet választ ad a média politizálódásával, valamint a média tulajdonviszonyainak és az állami hirdetések médiaszolgáltatók számára történő kiosztásának átláthatóságával kapcsolatban az EU-ban egyre növekvő aggodalmakra. A javaslat arra törekszik, hogy mind a magán-, mind a közszolgálati médiaszolgáltatók tekintetében biztosítékokat vezessen be a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás elleni küzdelem céljából, védje az újságírókat és forrásaikat, valamint garantálja a tömegtájékoztatás szabadságát és a médiapluralizmust.
Egy új, Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Testület
A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2018. évi irányelv rendelkezéseire épül, konkrétan azáltal, hogy az ezen irányelv keretében létrehozott szabályozó csoport (ERGA) helyébe egy új, a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet javasol. A testület a nemzeti médiahatóságokból fog állni, és tanácsokkal látja el és támogatja majd a Bizottságot az új jogszabály kulcsfontosságú rendelkezései valamennyi tagállamban történő következetes alkalmazásának előmozdítása érdekében, többek között azáltal, hogy véleményt nyilvánít és segíti a Bizottságot iránymutatások kidolgozásában.
A Tanács álláspontja
A Tanács megbízása megtartja a bizottsági javaslat ambíciószintjét és célkitűzéseit, ugyanakkor biztosítja, hogy az új jogszabály összhangban legyen a hatályos uniós jogszabályokkal, tiszteletben tartsa az e területre vonatkozó nemzeti hatásköröket, és megfelelő egyensúlyt teremtsen a szükséges harmonizáció és a nemzeti különbségek tiszteletben tartása között.
A Tanács az álláspontjában konkrétan:
- pontosítja a tagállamok azon felelősségét, hogy garantálják a határaikon belül működő közszolgálati médiaszolgáltatók pluralitását, függetlenségét és megfelelő működését
- meghatározza a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület hatáskörét és megerősíti függetlenségét
- rendelkezéseket állapít meg az újságírók és az újságírói források védelmének megerősítésére, és korlátozza az olyan kényszerintézkedések alkalmazását, mint például kémszoftverek ilyen információk megszerzése céljából történő telepítése
- biztosítja, hogy a tagállamok a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály vonatkozó részeiben meghatározottaknál szigorúbb vagy részletesebb szabályokat fogadhassanak el
- szélesíti az átláthatóságra vonatkozó követelmények hatályát, mind a tulajdonviszonyok átláthatósága tekintetében, amely a javaslat szerint valamennyi médiaszolgáltatóra alkalmazandó, mind pedig az állami hirdetések átláthatósága tekintetében, amely esetében a kisvállalkozásokra vonatkozó nemzeti mentességek lehetősége jelentősen csökken
- egyértelműbb szabályokat ír elő az online óriásplatform-szolgáltatók és azon médiaszolgáltatók közötti kapcsolatra vonatkozóan, amelyek a szerkesztői felelősséget és az újságírói normákat illetően szabályozási vagy önszabályozási rendszereket alkalmaznak a tagállamokban, annak biztosítása érdekében, hogy a médiaszolgáltatók tartalmait különös gondossággal kezeljék
Következő lépések
A Tanács elnöksége immár megbízással rendelkezik arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel, amint ez utóbbi kialakította álláspontját a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabállyal kapcsolatban. A Bizottság, a Tanács és a Parlament közös célja, hogy a közelgő európai parlamenti választások előtt lezárják a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabállyal kapcsolatos tárgyalásokat.
Háttér
A tömegtájékoztatás szabadságát és a médiapluralizmust az Európai Unió Alapjogi Chartája és az emberi jogok európai egyezménye rögzíti. A Bizottság és a Médiapluralizmus Monitor közelmúltbeli jelentései azonban számos, az EU-ban fennálló aggályra világítottak rá az olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a média politizálódása, a média tulajdonviszonyainak átláthatósága és a médiaszabályozók függetlensége.
A Bizottság 2022. szeptember 16-án közzétette a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról szóló rendeletjavaslatát. Ez a rendeletjavaslat új szabályokat határoz meg a médiapluralizmusnak és a tömegtájékoztatás függetlenségének az EU-n belüli védelme érdekében. Az új jogszabály legfőbb elemei közé tartoznak a következők:
- stabil finanszírozási forrással rendelkező, független közszolgálati média
- a média tulajdonviszonyainak átláthatósága
- a szerkesztői függetlenség védelme
- a médiapluralizmust biztosító és a médiakoncentrációt megakadályozó biztosítékok
- a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület, a tömegtájékoztatás szabadságának új felügyelője
”
Forrás:
Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály: a Tanács megállapodott a tárgyalási megbízásról; EU Tanácsa; 2023. június 21.
