„Világszerte egyre erőteljesebb a protekcionista szellemben zajló zöld-iparpolitikai versengés, amelyben kulcsszerepet játszanak a negyedik ipari forradalom által életre hívott tiszta technológiai áttörések, az úgynevezett CleanTech-innovációk. Ezek az új zöldvívmányok gyökeresen formálhatják át a hagyományos gazdasági szektorokat, befolyásolva a nemzetállamok versenyképességét és azok növekedési pályáját. A technológiai versengésben Európára nehéz feladat hárul, hiszen az ukrajnai háború és a kedvezőtlen makrogazdasági környezet ellenére kell lépést tartania Kínával és az USA-val. Az Európai Uniónak ezért a saját erősségein, különösen az innovatív ipari bázisán és a nagyvállalati kultúráján alapuló megközelítést kell kifejlesztenie annak érdekében, hogy stratégiai autonómiát érjen el a nagyhatalmakkal szemben.
A technonacionalizmus felemelkedése
Napjainkban a geopolitikai erőstruktúra jelentős átalakulásának hosszú távú eredménye lehet, hogy a tudástranszferre és komparatív előnyökre épülő globális együttműködési rendszert felváltja a technonacionalizmus, azaz a nemzetgazdasági érdekek primátusa, amely szerint a nemzetállamok az egymás közötti tudástranszfer és a komparatív előnyök kiaknázása helyett saját gazdasági érdekeiket és geopolitikai pozícióikat helyezik előtérbe. Ennek egyik legfrissebb fejleménye, hogy az amerikai klímavédelmi törvény protekcionista rendelkezései ébresztőt fújva arra kényszerítik Európát, hogy belépjen a zöldversenybe…”
Forrás:
Az európai zöldtechnológiai ugrás előtt álló kihívások; Solti Ágnes, Tischler Patrik; Világgazdaság, Magyar Nemzeti Bank elemzőinek blogja; 2023. június 19.
