„Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette a 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentést, amely elemzést nyújt arról, hogy miként helyezzék „a fenntarthatóságot és az emberek jóllétét Európa nyitott stratégiai autonómiájának középpontjába”, és tíz konkrét intézkedést javasol e célkitűzés elérése érdekében.
Az EU mélyreható és ambiciózus átállást folytat annak érdekében, hogy az elkövetkező évtizedekben megvalósítsa a klímasemlegességet és a fenntarthatóságot. A fenntarthatósági átállás kulcsfontosságú lesz az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítéséhez, a hosszú távú versenyképességének biztosításához, a szociális piacgazdasági modelljének fenntartásához és az új, klímasemleges gazdaságban betöltött globális vezető szerepének megszilárdításához. A siker érdekében az EU-nak számos kihívással kell szembenéznie, és olyan döntéseket kell hoznia, amelyek példátlan ütemben és léptékben érintik társadalmainkat és gazdaságainkat.
A 2023. évi jelentés áttekintést nyújt az előttünk álló kihívásokról, és tíz cselekvési területet javasol a sikeres átállás megvalósítása érdekében. Annak érdekében, hogy a politikai döntéshozókat olyan gazdasági mutatókkal lássák el, amelyek a jóllétet is figyelembe veszik, a jelentés javasolja a bruttó hazai termék (GDP) olyan különböző tényezők figyelembevételével történő kiigazítását, mint az egészség és a környezet.
Ez a megközelítés megerősíti az EU nyitott stratégiai autonómiáját és globális pozícióját a reziliens klímasemleges gazdaságra való törekvés terén.
A legfontosabb társadalmi és gazdasági kihívások leküzdése
A gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot egyaránt magában foglaló fenntarthatósági átállás során az EU számos kihívással néz szembe. Például:
- A geopolitikai viszonyok változásai világszerte formálják a közvéleményt és azt, hogy a kormányok miként lépnek fel, ami kihívást jelent a nemzetközi együttműködés számára olyan globális kérdésekben, mint az éghajlatváltozás vagy az energetikai átállás.
- Új, az emberek és a természet jóllétére összpontosító gazdasági modellre van szükség, amely függetleníti a gazdasági növekedést az erőforrás-felhasználástól, és áttér a fenntarthatóbb termelésre és fogyasztásra. Az euróövezeti vállalkozások 75 %-a nagymértékben függ a természeti erőforrásoktól. A gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatóság elválaszthatatlanul összekapcsolódik.
- Növekszik az igény a fenntartható jövőhöz szükséges megfelelő készségek iránt. A megfelelő műszaki és humán készségekkel rendelkező munkavállalók rendelkezésre állása döntő fontosságú lesz az EU versenyképessége szempontjából: Jelenleg az uniós vállalkozások 85 %-a nem rendelkezik a zöld és digitális átálláshoz szükséges kompetenciákkal.
- A fenntarthatósági átálláshoz korábban nem látott beruházásokra van szükség. Ennek elérése attól függ, hogy elegendő finanszírozást biztosítanak-e mind a köz-, mind a magánszektor részéről.
Tíz intézkedési terület
A mai jelentés tíz olyan területet határoz meg, ahol szakpolitikai válaszintézkedéseinkre van szükség annak biztosításához, hogy a fenntarthatósági átállás továbbra is az emberek és a társadalom jóllétére összpontosítson:
- Új európai társadalmi szerződés biztosítása megújított jóléti politikákkal és a magas színvonalú szociális szolgáltatásokra való összpontosítással.
- Az egységes piac elmélyítése a reziliens klímasemleges gazdaság előmozdítása érdekében, amelynek középpontjában a nyitott stratégiai autonómia és a gazdasági biztonság áll.
- Az Unió szerepvállalásának megerősítése a globális színtéren a kulcsfontosságú partnerekkel való együttműködés szorosabbá fűzése érdekében.
- A termelés és a fogyasztás fenntarthatóság felé történő elmozdulásának támogatása, a szabályozás célzottabbá tétele és a kiegyensúlyozott életmód előmozdítása révén.
- A „beruházások Európája” felé való elmozdulás állami fellépés révén, az átálláshoz szükséges tőkeáramlás katalizálása érdekében.
- Az állami költségvetések fenntarthatóvá tétele hatékony adózási keret és közkiadások révén.
- A szakpolitikai és gazdasági mutatók átalakítása a fenntartható és inkluzív jóllét figyelembe vétele céljából, többek között a GDP különböző tényezőkhöz való igazítása révén.
- Annak biztosítása, hogy minden európai polgár hozzá tudjon járulni az átálláshoz, a munkaerőpiaci részvétel növelésével és a jövőbeli készségekre való összpontosítással.
- A demokrácia megerősítése a generációk közötti méltányossággal a politikai döntéshozatal középpontjában, az átállások támogatásának megerősítése érdekében.
- A polgári védelem kiegészítése a „polgári megelőzéssel”, a felkészültségre és reagálásra vonatkozó uniós eszköztár megerősítése révén.
További lépések
A 2023. évi előrejelzési jelentést az Általános Ügyek Tanácsának július 10-i ülésén terjesztik az uniós tagállamok elé. Az EU Tanácsának spanyol elnöksége által az előrejelzéssel kapcsolatban végzett munkával együtt a Bizottság jelentése várhatóan információkkal szolgál majd a vezetőknek az Európai Tanács granadai nem hivatalos ülésén folytatandó megbeszéléseihez is, amelyre 2023 októberében kerül majd sor.
2023 novemberében a Bizottság az Európai Parlamenttel közösen rendezi meg az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer (ESPAS) éves konferenciáját. Ez lehetőséget kínál az uniós intézmények által közösen készített, az intézményközi globális trendekről szóló 2024. évi jelentés legfontosabb megállapításainak vizsgálatára és megvitatására, valamint az előttünk álló út átgondolására.
Háttér-információk
A stratégiai előrejelzés támogatja a Bizottságot az Ursula von der Leyen elnök által meghatározott hat fő cél elérése felé vezető, előremutató és ambiciózus pályán. 2020-tól kezdődően éves stratégiai előrejelzési jelentések készülnek a Bizottság prioritásaihoz, éves munkaprogramjához és többéves programozásához.
Az idei jelentés a korábbi kiadásokon alapul, amelyek középpontjában a reziliencia mint az uniós szakpolitikai döntéshozatal új iránytűje (2020), az EU nyitott stratégiai autonómiája (2021), valamint a zöld és digitális átállás közötti kölcsönhatás (2022) állt.
A 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentésben bemutatott elemzés a Közös Kutatóközpont által végzett, inkluzív és részvételen alapuló előrejelzésen alapult, amelyet a tagállamokkal, az európai stratégiai és politikai elemzési rendszer (ESPAS) keretében más uniós intézményekkel, valamint az „Ossza meg velünk véleményét!” oldalon közzétett véleményezési felhívás nyomán a polgárokkal folytatott széles körű konzultációk egészítettek ki. Az előrejelzés eredményeit a Közös Kutatóközpont tudományos szakpolitikai jelentése ismerteti: „Úton a méltányos és fenntartható Európa felé 2050-re: társadalmi és gazdasági döntések a fenntarthatósági átállások során.”
További információ
2023. évi stratégiai előrejelzési jelentés: Fenntarthatóság és az emberek jólléte Európa stratégiai autonómiájának középpontjában
A 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentés honlapja
Kérdések és válaszok a 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentésről
A stratégiai előrejelzésről szóló honlap
Idézet(ek)
„A 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentés nagyon időszerű pillanatban készült el. A Bizottság cselekvésorientált elemzést terjeszt elő azokról a fő kihívásokról, amelyekkel az EU a fenntarthatósági átállás során szembesül majd. Ez az elemzés tükrözi a jelen és a jövő generációinak jóllétére való összpontosításunkat, valamint azt, hogy feltétlenül meg kell védenünk bolygónkat. Európát a fenntarthatósági átállás élvonalában akarjuk tartani, kihasználva egyedülálló szociális piacgazdaságunkat és globális kereskedelmi erőnket. Ez hozzá fog járulni Európa vezető szerepének megszilárdításához a világban, valamint azon képességünk megerősítéséhez, hogy önállóan megálljuk helyünket, miközben erős partnerségeket építünk ki másokkal: Európa nyitott stratégiai autonómiáját.” – Maroš Šefčovič, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnök – 06/07/2023”
Forrás:
2023. évi stratégiai előrejelzési jelentés: a fenntarthatóság és a jóllét Európa nyitott stratégiai autonómiájának középpontjában; Európai Bizottság; 2023. július 6.
