„Miért rémálom a mesterséges intelligencia szabályozása? Kimaradhat-e a közszféra a technológiai változásokból? Képes-e Európa úttörő lenni a digitális kormányzás területén? Nemzetközi szakértők kerestek válaszokat e kérdésekre az egyetemen.
Mesterséges intelligencia (MI) a kormányzatnak címmel rendezett nemzetközi műhelybeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontja (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) október 3-án a Ludovika Főépület II. termében.
Rémálom lenne a szabályozás?
A résztvevőket Török Bernát, az ITKI intézetvezetője köszöntötte, az előadások előtt pedig Tilesch György MI-szakértő és -tanácsadó szólt a hallgatósághoz. Az első előadó, Erdélyi Olívia, a Canterbury Egyetem jogi karának egyetemi docense, a Bonni Egyetem vendégtanára az MI jelenlegi szabályozási környezetét tekintette át. Elmondta, minden szabályozás lényege a magatartás valamilyen befolyásolása. Ahol e szó kellemetlen, ott inkább etikának vagy felelősségvállalásnak hívják. Nagyrészt azonban ugyanazt jelentik. Miért rémálom az MI szabályozása? – kérdezte a docens. Mert inkonzisztens, hiszen egyszerre nagyon sok döntéshozó szervezet foglalkozik ezzel. Ma már több ezer MI-szabályzó dokumentum van: ír vagy írt ilyet a többi között az Európai Bizottság, az Európai Tanács, a NATO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, a Világgazdasági Fórum és még számos más, MI-vel foglalkozó szervezet. Ezek egy része nem is elérhető nyilvánosan.
Az OECD alapelvei – szabályok és a valóság
Hogyan érdemes szabályozni? – folytatta a kérdések sorát Erdélyi Olívia. Szerinte címszavakban: átvétellel, egyszerűsítésekkel és racionalizálással. Ennek egyik akadálya a docens szerint a jog területén az, hogy a jogalkotók jobban szeretik a saját megoldásaikat erőltetni, mint átvenni a már működőket. Ez természetesen ellentmond minden standardizálási igénynek. Szerencsére a több ezer dokumentum nagy része ma mégis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) AIPs-on alapul (AI principles – MI alapelvek). Ezen alapelveket Erdélyi Olívia előadásában az európai, az amerikai, a kanadai és a kínai szabályozással vetette össze. Ötből három alapelv, azaz a pontosság, az átláthatóság és a diszkrimináció tilalma még a távol-keleti szabályozásban is megjelenik.
Az alapelvek elméletben egyszerűnek és könnyen megvalósíthatónak tűnnek, de tényleges implementálásuk korántsem annyira könnyű. Éppen ezért lenne nagyon fontos a konzisztens és a tudományosan is hű terminológia használata, amely az IT-szakma számára is érthető, egyértelmű és megvalósítható. Hiszen még a legtökéletesebb megfogalmazás esetén sem könnyű a konkrét termékekben, applikációkban érvényesíteni az MI-re vonatkozó törvényeket – zárta előadását a docens.
Miért forradalmi a generatív MI?
Adrian Gonzalez Sanchez, a Microsoft felhőszolgáltatásokkal foglalkozó szenior specialistája előadásában a generatív MI alkalmazási lehetőségeit mutatta be a közszférában. Kiemelte, az Erdélyi Olívia által említett kettőség valószínűleg nagyon sokáig megmarad a technológiai lehetőségek és a szabályozások között. Egy forradalmi technológiát eközben lehet jóra, a közösség számára hasznosan, de természetesen lehet rosszra is használni ugyanakkor. Adrian Gonzalez Sanchez magyarázata szerint az MI egy olyan, algoritmusokkal működő megoldás, amely a bemeneti adatokat felhasználva megjósolja a kimenetet. Ilyen korábban is létezett, például a telefonokban megtalálható, a korábbi használaton alapuló tanulási modellek. A generatív MI forradalmát új modellében (Large Language Modell – Nagy Nyelvi Modell), a megfelelő háttérszámítási teljesítmények kialakulásában és a betáplált adatok elképesztő mennyiségében kell keresni. Ezeknek köszönhetően az MI ma bármilyen nyelven képes válaszolni, képeket alkotni vagy akár különböző programnyelveken kódot írni. Szintén komoly változásnak számít, hogy egy MI néhány évvel ezelőtt egyetlen, speciális célra volt csupán alkalmas, míg az új modellben készülő MI-k sok célra bevethetők párhuzamosan. Az adatok betáplálása során persze van lehetőségünk speciálisan is betanítani az MI-ket, például a közszféra számára. Az ugyanis elkerülhetetlen, hogy a közszféra foglalkozzon e témával, hiszen a piac már – elképesztő számokkal – beárazta az MI-fejlődését. Adrian Gonzalez Sanchez spanyol és portugál példákat is említett, ilyen a gépi fordítás lehetősége a baszk, a katalán, a galíciai és a spanyol nyelvek között, illetve az a kormányzati csetszoftver, amelyet a legfontosabb portugál állampolgári tudnivalókkal tanítottak be.
Lehet Európa úttörő a digitális kormányzásban?
Végül Gianluca Misuraca, a svájci Inspiring Futures cég nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese, az AI4GOV szervezet ügyvezető igazgatója adott elő Kihívások és lehetőségek a kormányzat számára a mesterséges intelligencia alkalmazásával címmel. Szintén azt hangsúlyozta, hogy a technológiai változások gyorsak, míg a szabályozás lassú. Mégis nagyon fontos kérdés az emberközpontú kormányzás kialakítása. Ehhez a digitális területen is öntudatos állampolgárokra van szükség, miközben a szükségesnél jobban nem érdemes a cégek innovációját sem akadályozni a szabályokkal. Az állami bürokrácia nem maradhat annyira konzervatív eljárásaiban és ügyintézési szokásaiban, mint eddig. Bár a terület szabályozása elsősorban tagállami hatáskör, az EU mégis megkezdte a digitális kormányzásról szóló közösségi politikájának kialakítását az egységesség érdekében. Az MI használata a közszférában természetesen kockázatokkal is jár. A nagy kérdés Gianluca Misuraca szerint, hogy a kormányzás az MI-től, az MI-vel vagy az MI által történik. A disztópikus jövőt szerinte úgy kerülhetjük el, hogy mindig az embert tesszük a középpontba, egyben felelőssé az MI működésért. Az emberközpontú, nem a cégek igényeire szabott, széles körű szabályozást akkor is el kell végezni, ha tudjuk, hogy a technológia mindig változik. Ehhez több területre is rálátó, egymással együttműködő szakemberekre van szükség most és a jövőben is. Európa, a partnereivel együttműködve, akár úttörő lehet a világban ezen a nehéz, sok kérdést felvető, mégis megkerülhetetlen területen.
Elveszi a munkánkat az MI?
Az előadásokat követően Ződi Zsolt, az ITKI tudományos főmunkatársa vezetett kerekasztal-beszélgetést az előadókkal. Itt a többi között a törvényi szabályozás megfelelő pontosságáról esett szó, például arról, hogy a modellt, azaz a gyártókat kell-e szabályozni, vagy inkább az egyes applikációkat és magát a felhasználás módját. A szakértők arra is válaszoltak, hogyan lehetséges helyesen, a szabályoknak megfelelően megkezdeni egy közszférában dolgozónak az MI-k használatát a munkájában. Amit kiemeltek: a jog ismerete mellett az adott technológiához is értő munkatársakra és a megfelelő bemeneti adatokra is szüksége lesz. A szakértők szerint az MI többek között az ismétlődő feladatok elfogultságmentes automatizálásában, illetve a mintaelemzésben lesz a legerősebb. Szintén jelentős lehet egy másfajta MI-megoldás a döntéshozók számára fontos összefüggések feltárásához a szükséges adatok feldolgozásában és a döntések következményeinek bemutatásában.”
Forrás:
Felkészült a közszféra a technológiai forradalmakra?; Sarnyai Tibor; Ludovika.hu; 2023. október 3.
