„Az átutalások teljesítése előtt végez majd villámgyors kockázatelemzést, de erre még másfél évet várni kell, addig marad az óvatosság.
A jegybank legfrissebb adatai szerint az idei év második negyedévben a bankkártyás vásárlások közel 30 százalékát, 1,23 ezer milliárd forintot online, különböző webshopokban költött el a lakosság. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a kártyás visszaélések száma, ami a karácsony előtt erősödő forgalomban tovább emelkedhet. A csalások 90,6 százaléka kártyás visszaélés volt – írja az economx.hu.
Luspay Miklós, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának igazgatója a Mastercard konferenciáján bejelentette: 2025. július elsejétől elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer. Az egyedülálló megoldás úgy működik, hogy amikor a bank a tranzakciónkat továbbítja a Giro Zrt. rendszerébe, a rendszer egy hálózati elemzéssel képes lesz kiszűrni a csalásokat. „A cél a csalók megállítása, valós idejű visszajelzés” – mondta az igazgató, és hozzátette, a banki csalások úgy terjednek, mint a koronavírus-járvány, nyájimmunitást kell szerezni, de a jegybank reméli, hogy nem kell mindenkinek megfertőződnie.
A rendszerről korábban az MNB már közölte:
* pillanatok alatt látni fogja, hogy melyik számlaszámra érkezik hirtelen nagyon sok tranzakció
* értékeli, hogy mennyire valós, ha egy magyar ügyfél a számláját leürítő, többmilliós átutalást indít mondjuk egy afrikai bankszámlára
* a rendszer tízes skálán értékeli az adott utalás kockázatát
* a tranzakciót indító bank ezen kockázati besorolás esetén dönthet úgy, hogy engedi megtörténni a tranzakciót vagy megállítja azt és információkat kér a számlatulajdonostólMagyarország a közép- és kelet-európai régió országai között a negyedik legmagasabb kitettségi rátával rendelkezik, Csehország, Észtország és Litvánia után, és mérsékelt kiberbiztonsági kockázatnak van kitéve – derül ki a Mastercard adataiból. A támadások legfőbb célpontja az állami és pénzügyi szektor, valamint a kommunikációs és médiaipar.
A vállalatok 81 százaléka tapasztalt megnövekedett kiberfenyegetést. Az átutalási csalások elkövetési értéke 200 százalékkal nőtt, 2016 és 2019 között a csalások értéke egymilliárd forint alatt volt évente, 2020 második felére 1,7 milliárd forint fölé szökött, 2023-ra elérte a 8 milliárd forintot.”
Forrás:
Online csalások: 2025-ben indul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer; Infostart; 2023. november 23.
