„ 2024. július 1. és december 31. között Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete rendezvénysorozatot indított annak érdekében, hogy tájékoztassa a civil szervezeteket, egyetemeket és egyéb érdekelt partnereket a magyar EU-elnökség céljairól, és széles körű párbeszédre kínáljon lehetőséget az elnökség fókuszpontjairól.
Az első társadalmi konzultációra 2023. szeptember 22-én került sor. Itt Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Kovács Zoltán kormánybiztos adott tájékoztatást a spanyol-belga-magyar trió elnökség prioritásairól, valamint a magyar EU-elnökségi felkészülésről. A sorozat további rendezvényei a magyar EU-elnökség kiemelt fókuszpontjaihoz illeszkednek. Ennek megfelelően a 2023. november 24-én megtartott rendezvény témája az EU bővítési folyamata volt, a mai konzultációé pedig a versenyképesség erősítése.
A mai rendezvényt megnyitó Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete politikai és gazdasági elemzési osztályának vezetője üdvözölte, hogy a Bizottság számara különösen fontos versenyképesség a magyar elnökség prioritása is egyben. Hozzátette, az Ursula von der Leyen elnök asszony vezette Bizottság kiemelten foglalkozik a zöld és digitális átállással, a kis és közepes vállalkozások és a modern technológiák támogatásával, a munkaerőhiány enyhítésével, új szabadkereskedelmi megállapodások megkötésével, a globális ellátási láncok biztosításával.
Nagy Ádám a Nemzetgazdasági Minisztérium iparügyekért felelős helyettes államtitkára ismertette a magyar EU-elnökség versenyképességi fókuszpontját. Kiemelte, hogy az európai ipar az elmúlt 20 év legerőteljesebb versenyhelyzetében találta magát az amerikai és ázsiai versenytársak jelentős megerősödésével. Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kiemelt szempont a termelő ipar és a hozzá kapcsolódó minőségi szolgáltatások erősítése annak érdekében, hogy a lakosság ellátásbiztonsága és a vállalkozások fejlődése biztosított legyen. Alapelvi szinten az ipar zöld és digitális átállása jelenti az újraiparosítást, és ebben a változó világban a magyar versenyképesség növelésének záloga a hazai beszállítók erősítése, a magyar bajnokok teljes értéklánc mentén történő támogatása, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció jelentős erősítése.A helyettes államtitkár, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete elemzője, valamint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója részvételével ezt követően tartott panelbeszélgetésen az EU versenyképességének hátráltató tényezőiként említették a túlszabályozottságot, az EU megkésett reagálását a gazdasági kihívásokra, illetve például a versenytársakéhoz képest kevésbé egységes belső piacot. A versenyképesség javítása érdekében szükséges intézkedések közé sorolták például a zöldítést, a digitalizációt, a munkaerőpiacra még be nem vont munkavállalók mobilizálását, Európa önellátó kapacitásainak növelését és a termelékenység hatékonyságának növelését.”
Forrás:
Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma közleménye (1. rész); MTI OS; 2024. január 26.
Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma közleménye (2. rész); MTI OS; 2024. január 26.
Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma közleménye (3. rész); MTI OS; 2024. január 26.
