„A globálissá vált mezőgazdaságban a digitalizáció meghatározó tényező az agrárium versenyképességében, a termelőknek stratégiai döntéseket kell hozniuk, hogy képesek legyenek gazdaságosan termelni. Az adatalapú precíziós technológia mindenki számára megkerülhetetlen, aki olyan terméket termel, amelynek az árát a globális versenypiac körülményei és nem a belső feltételek határozzák meg – hangzott el a PREGA konferenciáján. A kormány az agrártámogatási pályázatoknál figyelembe veszi a cég digitalizációjának stádiumát.
A kérdés az, hogy vajon tart-e ott az alapvetően idős generációk munkájára épülő európai mezőgazdaság, a kilencmillió uniós agrártermelő, hogy a kötelező adatszolgáltatási feladatot rájuk húzzuk – vetette fel a PREGA precíziós gazdálkodási és agrárdigitalizációs konferenciát megnyitó előadásában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A globálissá vált mezőgazdaságban a termelőknek stratégiai döntéseket kell hozniuk, hogy képesek legyenek gazdaságosan termelni, egyaránt alkalmazkodva a klímaváltozáshoz és betartva a fenntarthatóságot célzó előírásokat. A digitális technológia hasznos eszköz lehet a versenyképesség erősítésében, és a fejlesztések megtervezésekor nem is feltétlenül a nagyon drága, nehezen kezelhető technológiára kell gondolni.
Az adatalapú precíziós technológia mindenki számára megkerülhetetlen, aki olyan terméket termel, amelynek az árát a globális versenypiac körülményei és nem a belső feltételek határozzák meg. Ezt most minden termelőnek figyelembe kell vennie, amikor alkalmazkodási stratégiák közül kell választani. Mint Feldman elmondta, a támogatási oldalon eddig arra irányult a fókusz, hogy az adatok begyűjtéséhez szükséges hátteret teremtsék meg, most viszont a továbblépést az jelenti, hogy az adatok feldolgozásának és használatának feltételeit teremtik meg.
Támogatási feltétel a digitális tartalom
Az államtitkár elmondta, hogy ezért az idei pályázati felhívásoknál az üzleti tervben külön fejezetként ítélik meg az adott projekt digitális tartalmát. A tárca azt szeretné, hogy ez minél kevésbé alapuljon jövőbeni vállaláson, és a pályázatok elbírálásakor értékelni fogják a digitális átállás érdekében tett eddigi erőfeszítéseket is.
A digitális eszközök ma már az élet minden területén jelen vannak és könnyebbséget jelentenek, és nincs ez másként az agráriumban sem – mondta előadásában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A digitalizáció meghatározó tényező az agrárium versenyképességében, a mezőgazdasági gépek jelentős része távolról is irányítható, az ágazatban dolgozók használnak például vállalatirányítási rendszereket is. Az új technológiák használatához azonban felkészültség kell, amiben ugyan történt előrelépés, hiszen 2010 óta – csökkenő gazdaságszám mellett – nőtt azok aránya, akik szaktudással rendelkeznek, de egy 2023-as adat szerint még mindig 100 ezer olyan mezőgazdasági termelőegység van, amelyet szakirányú képzettség nélkül irányítanak – érzékeltette, hogy bőven van még hová fejlődni. A kamara 2019 óta szerepelteti a szaktanácsadói névjegyzékében azokat, akik a szükséges végzettség és gyakorlat birtokában precíziós gazdálkodási tanácsokat is adhatnak, és öt év alatt e speciális szaktanácsadók száma megduplázódott.
Váltani kell – a mérettől függ, hogy milyen irányba
Azt a gazdálkodók is felismerték, hogy az adatgyűjtés önmagában kevés, tisztítani, feldolgozni elemezni kell a begyűjtött adatokat, hogy információ legyen belőlük.
Mint a NAK-elnök kiemelte: még mindig akadályozza az adatalapú gazdálkodás elterjedését, hogy a különböző gyártók cégei sok esetben nem tudnak kommunikálni egymással, így Győrffy szerint akkor lesz igazi áttörés a gyakorlatban is, amikor megtörténik a szabványosítás a különböző rendszerek között.
A digitális adatok gyűjtésének és felhasználásának szélesebb körben történő elterjedését segíti az is, ha a digitalizáció a támogatás feltétele lesz – mondta a konferencia egyik panelbeszélgetésén Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki egyben a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke is. Szerinte megfelelő birtokszerkezetre is szükség van, mert kis táblákon ezek a gépek sem működnek hatékonyan.
Hasonlóképpen vélekedett Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese, aki szerint a digitalizációval minden termelőnek kell foglalkoznia, és meg kell találnia azt, hogy hol van az a birtokméret, amely fölött érdemes bevezetni. A küszöb alattiaknak pedig azon kell elgondolkodniuk, hogy ha ezt a technológiai lépést nem tudják megtenni, akkor miben kell változtatniuk, milyen más kultúrával érdemes foglalkozniuk, esetleg milyen egyéb piacokat tudnak találni.”
Forrás:
Agrárdigitalizáció: jön a mesterséges intelligencia, a kistermelőknek is váltaniuk kell – de nem biztos, hogy a precíziós gazdálkodásra; Kelemen Zoltán; Világgazdaság; 2024. február 6.
Lásd még:
A digitalizáció az agrárium versenyképességének záloga; Agrárminisztérium; 2024. február 6.
