„Az Európai Bizottság és a főképviselő a mai napon uniós szinten előterjesztette az első európai védelmi ipari stratégiát, és ambiciózus új intézkedéscsomagot javasolt az uniós védelmi ipar versenyképességének és felkészültségének támogatása érdekében.
Oroszországnak Ukrajna ellen két évvel ezelőtt megindított, indokolatlan, agresszív háborúja nyomán ismét nagy intenzitású konfliktus alakult ki kontinensünkön. Az első európai védelmi ipari stratégia világos, hosszú távú jövőképet vázol fel az EU számára ahhoz, hogy megfelelően felkészítse védelmi iparát az új kihívásokra. A stratégia végrehajtásának első azonnali és központi eszközeként az Európai Bizottság a mai napon jogalkotási javaslatot terjeszt elő az európai védelmi beruházási programra (EDIP) vonatkozóan, valamint a védelmi vonatkozású termékek időben történő rendelkezésre állítását biztosító intézkedési kerettel kapcsolatosan.
A stratégia felvázolja az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) előtt álló aktuális feladatokat, valamint a benne rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásának mikéntjét, és kijelöli a következő évtizedre vonatkozó irányvonalat. Az európai védelmi ipar felkészültségének növelése érdekében a tagállamoknak növelni és javítani kell beruházásaikat, illetve közös, európai szintű beruházásokat kell végrehajtaniuk. Hogy a tagállamok könnyebben elérhessék e célokat, az európai védelmi ipari stratégia egy sor intézkedést felvázol, melyek a következőkre irányulnak:
- Elő kell segíteni a tagállamok kollektív védelmi igényeinek hatékonyabb kifejeződését. Ebben olyan meglévő eszközök és kezdeményezések segíthetnek, mint a képességfejlesztési terv (CDP), a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az állandó strukturált együttműködés (PESCO). Mindez együttjár a tagállami együttműködés ösztönzésével a védelmi képességek beszerzési szakaszában;
- Biztosítani kell valamennyi védelmi termék rendelkezésre állását az EDTIB reagálóképesebbé tétele révén, bármilyen körülmények között és időtávon. Támogatni kell a tagállamok és az európai védelmi ipar azon beruházásait, amelyek a legkorszerűbb védelmi technológiák és képességek fejlesztésére és forgalomba hozatalára irányulnak. Javasoltak azt biztosító intézkedések is, hogy az EDTIB rendelkezésére álljanak a szükséges eszközök a válságidőszakokban is, ami növelni fogja az EU ellátásbiztonságát;
- Gondoskodni kell arról, hogy a nemzeti és uniós költségvetések megfelelő eszközökkel támogassák az európai védelmi ipar alkalmazkodását az új biztonsági környezethez;
- Általános érvényre kell juttatni a védelmi készültség kultúráját a szakpolitikákban, különösen az Európai Beruházási Bank ez évi hitelezési politikája felülvizsgálatának szorgalmazásával;
- Intenzívebb kapcsolatokat kell kialakítani Ukrajnával az országnak a védelmi ipart támogató uniós kezdeményezésekbe történő bevonása, valamint az uniós és az ukrán védelmi ipar közötti együttműködés előmozdítása révén;
- Össze kell hangolni a lépéseket a NATO-val és hasonlóan gondolkodó, nemzetközi stratégiai partnereinkkel, valamint szorosabb kooperációt kell kialakítani Ukrajnával.
A stratégia mutatókat is meghatároz, amelyek a tagállamok által az ágazati készenlét útján megtett előrehaladás mérésére szolgálnak. A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy:
- együttműködés keretében 2030-ig szerezzék be védelmi felszereléseik legalább 40%-át;
- érjék el, hogy 2030-ra a védelmi eszközök EU-n belüli kereskedelmének értéke az uniós védelmieszköz-piac értékének legalább 35%-át képviselje;
- tegyenek folyamatos előrelépést annak érdekében, hogy az uniós országokból való védelmi beszerzések 2030-ra védelmi beszerzési költségvetésük legalább 50%-át, 2035-re pedig 60%-át tegye majd ki.
Az európai védelmi beruházási program (EDIP) új jogalkotási kezdeményezésként összeköti a 2023-ban elfogadott és 2025-ig tartó rövid távú szükséghelyzeti intézkedéseket a védelmi ipari felkészültség elérését célzó strukturáltabb, hosszabb távú megközelítéssel. Ezzel biztosítja az európai védelmi technológiai és ipari bázis folyamatos támogatását, egyben segíti az új realitáshoz való gyors alkalmazkodást.
Az EDIP pénzügyi és szabályozási szempontokat egyaránt tartalmaz. A 2025–2027-es időszakban 1,5 milliárd EUR-t fog mozgósítani az uniós költségvetésből az EDTIB versenyképességének további javítása érdekében. Az EDIP-ből forrásozó pénzügyi támogatás ki fogja terjeszteni az EDIRPA (az uniós költségvetésből származó pénzügyi támogatás a beszerzési szakaszban a tagállamok közötti együttműködés összetettségének ellensúlyozására) és az ASAP (a védelmi iparágaknak nyújtott, termelési kapacitást növelő pénzügyi támogatás) beavatkozási logikáját, hogy tovább ösztönözze az EDTIB általi beruházásokat. Az EDIP segíteni fogja az Európai Védelmi Alap által támogatott együttműködésen alapuló K+F tevékenységekből származó termékek iparosítását is. Az EDIP költségvetése ezenkívül felhasználható lesz a védelmi ellátási láncok átalakításának felgyorsítására szolgáló alap (FAST) létrehozására. Az új alap célja, hogy megkönnyítse a védelmi technológiákat indusztrializáló és/vagy védelmi termékeket gyártó kkv-k és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok hitel- és/vagy tőkefinanszírozáshoz való hozzáférését. Az EDIP költségvetése hozzá fog járulni az EU és Ukrajna közötti védelmi ipari együttműködés hatékonyabbá tételéhez, és elő fogja mozdítani az ukrán védelmi ipari és technológiai bázis fejlesztését. E célból az EDIP további pénzügyi támogatáshoz juthat az immobilizált orosz szuverén eszközökből származó rendkívüli nyereségből (a főképviselő javaslatát elfogadó tanácsi határozat függvényében).
Ami a szabályozási szempontokat illeti, az EDIP az eddigiektől eltérő megoldásokat kínál. Új jogi keretet fog biztosítani, az európai fegyverkezési keretprogram keretét (SEAP), megkönnyítve és szorosabbá téve a tagállamok védelmi felszerelésekkel kapcsolatos együttműködését, valamint teljes mértékben kiegészítve a PESCO keretét. Magában foglalja továbbá a védelmi felszerelések ellátásbiztonságának az egész Unióra kiterjedő rendszerét, amely biztosítani fogja az összes szükséges európai védelmi termékhez való folyamatos hozzáférést, és olyan keretet biztosít, amely hatékony fellépésre ad módot a védelmi termékek esetleges jövőbeli ellátási válságai esetén. Emellett az EDIP lehetővé fogja tenni közös érdekű európai védelmi projektek elindítását, alkalmasint uniós pénzügyi támogatással. Végezetül az EDIP egy olyan irányítási struktúra létrehozását javasolja, amely a tagállamok teljes körű részvételét igényli, megteremtve a védelmi ipar területén folytatott uniós fellépés általános koherenciáját (védelmi ipari készenléti tanács).
Az erősebb és reagálóképesebb európai védelmi ipar a tagállamok és végső soron az uniós polgárok javát fogja szolgálni. Előnyökkel jár emellett az EU kulcsfontosságú partnerei, köztük a NATO és Ukrajna számára is.
További információk
Európai védelmi ipari stratégia
Idézet(ek)
„Ma elfogadjuk Európa védelmi ipari stratégiáját, és javaslatot terjesztünk elő az európai védelmi beruházási programra vonatkozóan. Azért tesszük ezt, hogy választ adjunk a biztonsági paradigma változásaira Európában. Védelmi kiadásainkat jelenleg túl sok különböző fegyverrendszerre fordítjuk, és ezeket elsősorban az EU határain kívülről szerezzük be. Most, hogy valamennyi tagállamban erőteljesen növekszik a védelmi költségvetés szintje, többet kell beruháznunk, ami nagyrészt közös beruházást, európai beruházást jelent. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a válságelhárítási üzemmódról a strukturális védelmi készültség üzemmódra térjünk át. Ukrajnának pedig e folyamat részesévé kell válnia.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök
„Azzal, hogy Oroszország kegyetlen agressziós háborút indított Ukrajna ellen, újból megjelent Európában a nagy intenzitású hadviselés. Több évtizedes alulköltekezés után többet kell áldoznunk a védelemre, emellett hatékonyabban és egymással összefogva. Az erős, rugalmas és versenyképes európai védelmi ipar léte stratégiai kérdés, egyben előfeltétele annak, hogy megfelelően növelhessük védelmi készültségünket. Fokoznunk kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunkat is, többek között az ország védelmi ipari bázisának fejlesztése révén. Ez a stratégia paradigmaváltást jelent egy olyan Unió felé, amely nemcsak megkerülhetetlen tényező a biztonság és a védelem területén, de jobb partner is, összhangban a „stratégiai iránytű” célkitűzéseivel.” – Josep Borrell főképviselő/alelnök
„Az Európai Unió a mai napon ismét tanúbizonyságot tesz szilárd elszántságáról és elkötelezettségéről az iránt, hogy fokozza védelmét és az Ukrajnának nyújtott támogatást. Új ipari védelmi stratégiánk révén világos jövőképet vázolunk fel védelmi ipari készültségünk megerősítésére. Az európai védelmi beruházási program ambiciózus eszköz, melyet a Bizottság haladéktalanul előterjeszt a stratégia mielőbbi megvalósításának megkezdése érdekében. Kontinensünk újra háborús konfliktus színterévé vált, ezért nem várhatunk tovább: Európának ki kell fejlesztenie védelmi technológiai és ipari bázisának azon képességét, hogy jóval többet és gyorsabban termeljen.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos”
Forrás:
Az első védelmi ipari stratégia és egy új védelmi beruházási program Európa felkészültségének és biztonságának növelésére; Európai Bizottság; 2024. március 5.
