„Magyarország versenyképessége két helyet romlott 2023-ban a megelőző évhez képest, és az EU 27 országa közül a 19. helyre csúszott vissza – derül ki a jegybank 2023-as Versenyképességi jelentéséből, amit Kuti Zsolt, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója ismertetett csütörtökön online sajtótájékoztatón.
Három év emelkedését követően Magyarország az MNB Versenyképességi Index összesítése alapján tavaly 46,6 pontot ért el az előző évi 47,9 pont után – ismertette az ügyvezető igazgató.
Ezzel Magyarország relatív versenyképességi pozíciója a visegrádi országok átlaga (46,7 pont) alá esett, elmarad az uniós átlagtól (51,4 pont), valamint a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától (61,4 pont) – mutatott rá.
A 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége (oktatás és egészségügy) és a digitalizáció.
Kuti Zsolt elmondta: az MNB saját versenyképességi összesítésének eredménye összhangban van a nemzetközi felmérésekkel – IMD versenyképességi rangsor, WIPO Globális Innovációs index – amelyek szintén romlás mutatnak.
Számottevő visszaesés történt a háztartási megtakarítások aktivizálása és a külgazdaság és gazdaságszerkezet területén, de romlott a teljesítmény a zöld gazdaság és a versenyképes energiafelhasználás területein is – tette hozzá.
Öt területen javulást mért az MNB: a legnagyobb mértékben a kkv stratégia és a modern infrastruktúra esetében.
Az ügyvezető igazgató szerint az indexet képező indikátorok többségében jelentős tartalékok rejlenek, mint az energiafüggőség csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának növelése, a hitelpenetráció bővülése, a digitalizáció növelése, valamint az export hazai hozzáadott értékének emelése. A tudásalapú és egészséges társadalom területein az egészségügyi kiadások emelésével vagy a felsőfokú végzettségűek arányának növelése érhető el eredmény – emelte ki.
Hangsúlyozta: a kereslet ösztönzésére fókuszáló növekedési modell helyett a kínálati oldalt ösztönző, versenyképességre alapozó, tudás- és technológia-vezérelt növekedési modellre van szükség, az egyensúlyi mutatók biztosításával.
A versenyképesség javításához az intézkedések kritikus tömege szükséges – fogalmazott, hozzátéve, hogy a javulás azért is fontos, mert a versenyképesség „kéz a kézben” jár egy ország fejlettségével.
Kuti Zsolt kiemelte, hogy Magyarország versenyképességi gyengeségei hozzájárultak a tavalyi magas inflációhoz és a recesszióhoz. Példaként az élelmiszeripart hozta fel, amelyben az alacsony termelékenység és energiahatékonyság miatt a megemelkedett költségek nagyobb termelői, illetve fogyasztói árakhoz vezettek. 2021. június és 2023. november között az élelmiszerek ára Magyarországon 57 százalékkal nőtt, míg a visegrádi országok átlaga 34 százalék, az EU átlaga 27 százalék volt – jegyezte meg.
A jegybank jelentésében négy, a gazdasági felzárkózás szempontjából leginkább kritikus területet azonosított.
Kuti Zsolt ismertetése szerint a pénzügyi rendszeren belül érdemi tér van a prudens hitelpenetráció növelésére, a pénzügyi digitalizáció mélyítésére, valamint a pénzügyi szektor működési költségeinek csökkentésére.
A kkv szektoron belül digitális megoldások szélesebb körű alkalmazása nélkülözhetetlen, és a sikeres digitális átálláshoz szükséges a lakosság készségeinek javítása is – fogalmazott.
A humán tőke javításában továbbra is jelentős tartalékok vannak – mondta, hozzátéve, hogy a magyar termelékenység és bérszint az EU-ban a legalacsonyabbak között van, a bér csak a termelékenységgel párhuzamosan növelhető.
A zöld gazdaság és energiagazdálkodás területére kitérve elmondta, hogy Magyarország magas energiafüggősége az egyik legfőbb kihívás, és ennek mérséklése kulcsfontosságú a gazdaság sérülékenységének csökkentése érdekében.
A jegybank versenyképességi jelentése 14 területet ölel fel és 160 mutatót tartalmaz, ezek 95 százaléka objektív indikátor.”
Forrás:
MNB: romlott Magyarország versenyképessége az uniós rangsorban; Infostart / MTI; 2024. március 21.
MNB versenyképességi jelentés – rontott Magyarország (az online sajtótájékoztató MP3-fájlban)
Versenyképességi jelentés 2023; Magyar Nemzeti Bank; 2024. március 21. (PDF)
