„A Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint február végén a kórházak 88,4 milliárd forint adósságot görgettek maguk előtt. Ebben a számban nem szerepel a négy modellváltó orvosegyetem tartozása, utóbbi intézmények február végén 18,7 milliárd forintot görgetettek maguk előtt, erről Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára beszélt. Vagyis február végén a kórházak kifizetetlen számláinak a végösszege elérhette a 110 milliárd forintot is. Egy hónap alatt ez közel 30 milliárd forint emelkedést jelent.
Egy hónappal korábban vagyis január végén 67,6 milliárd forint volt az államkincstárnak jelentési kötelezettséggel tartozó egészségügyi intézményekben a kifizetetlen számlák végösszege. De nagyságrendileg az egyetemi klinikákkal együtt 81 milliárd forint tartozás halmozódott fel a hazai kórházakban és azok háttérintézményeiben, ami történelmi rekordnak számít, ekkora adósságot még soha nem görgettek január végén maguk előtt az intézmények, erről itt írtunk bővebben.
A MÁK azt írja, hogy február végén az egészségügyi intézményeknél fennálló tartozásállományból közel 0,8 milliárd forint az állammal, több, mint 0,4 milliárd forint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjával szembeni tartozás, a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben 83,2 milliárd forint áll fenn, amelyből 2,8 milliárd forint államháztartáson belülre irányul.
Az adatszolgáltatásra kötelezett 560 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adós intézmények száma tárgyhóban 258, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 98 intézmény rendelkezik.
Például a Honvédkórházban januárról februárra egy milliárd forinttal nőtt a tartozás, de több vármegyei intézményben is hasonló emelkedés történt.
A három legnagyobb orvostechnikai beszállító múlt héten kongatta meg a vészharangot. Azt mondták, hogy egy évtizedes probléma a kórházi adósságok ügye, és úgy döntöttek, hogy az Állami Számvevőszékhez fordulnak, mert a tagvállalatok tapasztalatai alapján a tartozás után felhalmozódó kamatokat sem fizetik már ki az intézmények.
A kórházi leállások 10-15 százalékában az eszközhiány áll – mondta Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Hozzátette: ez a helyzet nem fog javulni, ha az adósságokat nem rendezik, sőt inkább romlani fog.
Magas a kórházban eltöltött napok száma
Magyarország átlagon alul teljesít az Európai Unióban az egészségügyi ágazat humánerőforrás-ellátottságában, ezt a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentése is megemlíti.
A praktizáló orvosok és főként az egészségügyi szakdolgozók lakosságarányos száma alacsonyabb az uniós és a régiós átlagoknál.
Magyarországon 1,6 szakdolgozó jut egy orvosra, ami elmarad az uniós átlagtól, ahol 1,9 ápoló segíti az orvosok munkáját.
Magyarországon a 100 ezer lakosra jutó friss diplomás orvosok száma nagyságrendileg megegyezik az európai uniós országok és a többi visegrádi ország átlagával, azonban az EU által is elismert végzettséget szerző friss diplomás ápolók száma elmarad a nemzetközi átlagoktól.
Arra is kitér a jegybanki elemzés, hogy még mindig kórházközpontú a betegellátás: egy átlagos kórházi tartózkodás hazánkban több mint két nappal hosszabb az uniós átlagnál.
Magyarországon 2021-ben 9,7 napot voltak a betegek kórházban, ami 2,2 nappal több az uniós 7,5 napos átlagnál és 1,7 nappal hosszabb a régiós 8 napos kórházban tartózkodásnál.”
Forrás:
Lejtőn a betegellátás: újabb 30 milliárddal nőtt a kórházi adósság; Koncsek Rita; Economx; 2024. március 27.
