Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyarpolitikaszakirodalomtársadalomterületfejlesztés

Elkészült a „Belső perifériák a fejlesztéspolitikában” című értékelő jelentés

Szerző: 2024. április 7.No Comments

„A HÉTFA Kutatóintézet és az Equinox Consulting Kft. szakértői a Miniszterelnökség megbízásából átfogó értékelést készítettek „Belső perifériák a fejlesztéspolitikában” címmel.

A 2022-2023 folyamán zajló értékelés statisztikai adatokra épülő kiválasztási szempontrendszer alapján lehatárolta Magyarország potenciális belső perifériáit. Az értékelés részletesebben vizsgál Magyarország mind a hat gazdaságfejlesztési zónájából egy-egy érintett térséget, illetve közülük kiválasztásra került két mintatérség, a Marcal mente és Nyugat-Nógrádban a Börzsöny-Cserhát vidéke, ahol dokumentumelemzésen, statisztikai és fejlesztéspolitikai adatok elemzésén, interjúk és műhelybeszélgetések lefolytatásán túl a helyi szereplők igényein alapuló térségfejlesztési akcióterv is készült.

Az értékelés az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) megújításának folyamatát segíti azáltal, hogy mintát biztosít a beavatkozási célterületek akcióterveinek megalapozására és módszertani megközelítésére vonatkozóan, valamint javaslatokat fogalmaz meg a területpolitika beavatkozási célterületeinek intézményrendszerével kapcsolatban…”

Forrás:
Elkészült a „Belső perifériák a fejlesztéspolitikában” című értékelő jelentés; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2024. április 2.

„A HÉTFA Kutatóintézet és az Equinox Consulting Kft. szakértői a Miniszterelnökség megbízásából átfogó értékelést készítettek „Belső perifériák a fejlesztéspolitikában” címmel.

A 2022-2023 folyamán zajló értékelés statisztikai adatokra épülő kiválasztási szempontrendszer alapján lehatárolta Magyarország potenciális belső perifériáit. Az értékelés részletesebben vizsgál Magyarország mind a hat gazdaságfejlesztési zónájából egy-egy érintett térséget, illetve közülük kiválasztásra került két mintatérség, a Marcal mente és Nyugat-Nógrádban a Börzsöny-Cserhát vidéke, ahol dokumentumelemzésen, statisztikai és fejlesztéspolitikai adatok elemzésén, interjúk és műhelybeszélgetések lefolytatásán túl a helyi szereplők igényein alapuló térségfejlesztési akcióterv is készült.

Az eredmények szerint a belső perifériák a nagyobb városok, magasabb rendű út- és vasútvonalak által kirajzolódó fejlettebb centrumtérségek árnyékzónájában fekszenek, illetve zárványként jelennek meg. A nagyobb foglalkoztatási és szolgáltató központok a belső periféria térségekből nehezebben elérhetők. Környezetükhöz képest elmaradottabbak, jellemzően vidékies-falusias karakterű térségek, gazdasági teljesítményük szerényebb, társadalmi jellemzőik kedvezőtlenebbek. Az egyes belső perifériák általában különböző karakterű térségeket, járásokat foglalhatnak magukba, nem rendelkeznek egy jól meghatározható, közös térszervező központtal, nem alkotnak szerves egységet. Ebből fakadóan a belső perifériákat a külső kapcsolatok gyengesége jellemzi, emellett pedig a belső kapcsolatok sűrűsége és intenzitása is alacsony. A belső perifériák ugyanakkor pozitív jellemzőkkel, erőforrásokkal és lehetőségekkel is bírnak: jellemző a természetközeli területek jelenléte, a kihasználatlan és kedvezőbb árú földterületek és ingatlanok rendelkezésre állása, egyedülálló természetű kulturális tőke, történelmi örökség jelenléte, valamint a fejlesztések generálására alkalmas szerveződések.

Az értékelés javaslatainak fő üzenete, hogy a belső periféria térségben jelentkező társadalmi-gazdasági-infrastrukturális elmaradottság felszámolására irányuló fejlesztéspolitikai törekvéseken túl szükséges az igazgatási-hatalmi-politikai térben jelentkező peremhelyzetet is oldani, a térségeken belüli és a térség határain túlmutató kapcsolatok sűrűségének és intenzitásának fejlesztésén keresztül. A fejlesztési irányok kijelöléséhez szükséges azokat a helyi társadalom és gazdaság igényeihez, szükségleteihez és vágyaihoz illeszteni. Tekintettel arra, hogy sok helyütt nem állnak rendelkezésre kiforrott elképzelések a jövőről, ezekben az esetekben elengedhetetlen a jövőkép megszületéséhez szükséges körülmények megteremtése, és a helyi-térségi innovációs és cselekvőképesség elősegítése.

Az értékelés az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) megújításának folyamatát segíti azáltal, hogy mintát biztosít a beavatkozási célterületek akcióterveinek megalapozására és módszertani megközelítésére vonatkozóan, valamint javaslatokat fogalmaz meg a területpolitika beavatkozási célterületeinek intézményrendszerével kapcsolatban.”

Forrás:
Belső perifériák a fejlesztéspolitikában; HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ; 2024. április 2.
—-

„Az értékelés átfogó célja, hogy statisztikai adatokra épülő kiválasztási szempontrendszer alapján azonosítsa Magyarország belső perifériáit, melyek a társadalmi–gazdasági elmaradottságból, hálózati kapcsolatok hiányából, egy fejlettebb térségen belüli viszonylagos lemaradásból alakultak ki. Az értékelés keretében gazdaságfejlesztési zónánként egy-egy térség részletesebb vizsgálatára került sor, továbbá ezek közül két mintatérség került kiválasztásra – Marcal menti térség és Nyugat Nógrád – ahol az értékelők – mélyebb szociológiai vizsgálaton és a helyi szereplők személyes megismerésén is alapuló – akciótervet dolgoztak ki a térség fejlesztésére. Az értékelés javaslatokat fogalmazott meg a területpolitika beavatkozási célterületeinek intézményrendszerére, segítve ezzel az OFTK megújítási folyamatát.

Az értékelést a Miniszterelnökség megbízásából a HÉTFA Kutatóintézet és az Equinox Consulting Kft. végezte 2022-2023-ban…”

Forrás:
Belső perifériák a fejlesztéspolitikában; Pályázati Portál; 2023. november 30.