„
- Az Európai Unió beruházásai a mesterséges intelligencia (MI) terén elmaradnak a világelsőkéi mögött
- Az uniós finanszírozású MI-projektek eredményeit nem követik nyomon szisztematikusan
- Az Unió és a tagállamok közötti koordináció eredményességét hátráltatja az irányítási eszközök hiánya
Az Európai Számvevőszék jelentése szerint az Unió eddig kevéssé volt sikeres Európa mesterségesintelligencia-ökoszisztémájának kifejlesztésében, és nem gyorsította fel annyira az MI-re irányuló beruházásokat, amennyire ezt a világelsők tették. 2018 óta az Európai Bizottság számos intézkedést hozott, és fejlesztette az Unió MI-ökoszisztémájának olyan alapvető elemeit, mint a szabályozás, az infrastruktúra, a kutatás és a beruházások. Az Unió már korán lépéseket tett az MI-vel kapcsolatos kockázatok feltárása érdekében is, így a világon elsőként tehetett közzé az MI alkalmazására vonatkozó általános szabályokat. Az uniós intézkedéseket azonban nem hangolták össze megfelelően a tagállamokéival, és nem követték nyomon szisztematikusan a beruházásokat. A jövőre nézve az erősebb irányítás, valamint a több – és célzottabb – köz- és magánberuházás kiemelkedő fontosságú lesz az Unióban, ha az meg akarja valósítani a mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvéseit.
Az Unió kihívásokkal néz szembe a mesterséges intelligenciára irányuló beruházásokért folytatott globális versenyben. 2015 óta a kockázatitőke-befektetések szintje alacsonyabb az Unióban, mint az MI terén vezető két másik régióban, az Egyesült Államokban és Kínában. Becslések szerint az Egyesült Államok és az Unió MI-beruházásai közötti különbség 2018 és 2020 között több mint kétszeresére nőtt (az EU több mint 10 milliárd euróval van lemaradva). Ennek fényében az Unió fokozatosan lépéseket tett annak érdekében, hogy a beruházások növelése és a szabályozás kiigazítása révén kidolgozza a mesterséges intelligencia Unió-szerte történő összehangolására szolgáló keretet. 2018-ban és 2021-ben a Bizottság és az uniós tagállamok olyan intézkedésekről állapodtak meg, amelyek célja egy olyan, kiválóságon és bizalmon alapuló MI-ökoszisztéma kialakítása, amely globális vezető szerepet tölthet be az élvonalbeli, etikus és biztonságos mesterséges intelligencia terén.
A mesterséges intelligenciára irányuló jelentős és célzott beruházások az elkövetkező években gyökeresen meg fogják változtatni az uniós gazdasági növekedés ütemét – jelentette ki Mihails Kozlovs, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. – Az MI terén olyan verseny zajlik, ahol fennáll az a kockázat, hogy a nyertes mindent visz. Ha az Unió valóban meg akarja valósítani törekvéseit, akkor az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak nagyobb sebességre kell kapcsolniuk, hogy eredményesebb összefogással, az Unió adta lehetőségeket kiaknázva sikert érjenek el a most zajló nagyszabású technológiai forradalomban.
A Bizottság 2018. és 2021. évi MI-tervei átfogó jellegűek, és nagyjából összhangban vannak a nemzetközi bevált gyakorlatokkal. Több mint öt évvel az első terv után az MI-be történő uniós beruházások összehangolására és szabályozására szolgáló uniós keret kialakítása azonban még mindig nem zárult le. A Számvevőszék bírálja a Bizottság tagállamokkal folytatott koordinációját, amely csak „csekély hatást ért el”. Ezt az okozta, hogy a Bizottság nem rendelkezett a szükséges irányítási eszközökkel és információkkal. Az uniós tervek hitelességét tovább rontotta, hogy a Bizottság nem hozott létre megfelelő rendszert az MI-beruházások teljesítményének nyomon követésére. Az sem világos, hogy mi legyen az egyes tagállamok hozzájárulása az átfogó uniós beruházási célértékek teljesítéséhez.
Az uniós beruházási célok nem voltak kellően pontosak és 2018 óta nem aktualizálták őket; a kevéssé ambiciózus beruházási célértékek ellentétben álltak azzal a célkitűzéssel, hogy egy világszinten versenyképes MI-ökoszisztémát kell kiépíteni. Bár a Bizottság általában növelni tudta az uniós költségvetésből az MI-vel kapcsolatos kutatási projektekre fordított kiadásokat, a magán-társfinanszírozást viszont nem sikerült jelentős mértékben növelnie. A Bizottságnak többet kell tennie annak biztosítására is, hogy az MI-vonatkozású, uniós finanszírozású kutatási projektek eredményei teljes mértékben kereskedelmi forgalomba kerüljenek, illetve más módon hasznosuljanak.
A Bizottság lépéseket tett annak érdekében, hogy megteremtse a mesterséges intelligencia fejlesztését és elterjedését lehetővé tevő pénzügyi és infrastrukturális feltételeket. Az uniós finanszírozású infrastruktúra – például a tesztelési létesítmények, az adatterek vagy az igényalapú MI-platform – azonban lassan indult be. Az MI-tervek eddig csak szerény összegben mozgósítottak uniós tőketámogatást (például tőkefinanszírozást) az innovátorok számára. Az egységes adatpiac megvalósítását célzó új keletű uniós intézkedések még kezdeti szakaszban járnak, és nem tudják azonnal fellendíteni az MI-re irányuló beruházásokat.
Háttér-információk
A mesterséges intelligencia fogalmába beletartoznak olyan kialakulóban lévő – és gyorsan változó területeken érvényesülő – technológiák, mint a robotika, a nagy adathalmazok (big data) és a felhőalapú számítástechnika, a nagy teljesítményű számítástechnika, a fotonika és az idegtudomány. Az Egyesült Államok régóta élen jár az MI terén, Kína pedig azt tervezi, hogy 2030-ra már globális vezető szerepet fog betölteni: mindkét ország jelentős magánberuházásokra támaszkodik technológiai nagyvállalatai révén. Az Unió MI-re irányuló köz- és magánberuházásokra vonatkozó célkitűzései a 2018–2020-as időszakban 20 milliárd eurót, a következő évtizedben pedig évente 20 milliárd eurót tettek ki; a Bizottság a 2018–2020-as időszakban 1,5 milliárd euróra, a 2021–2027-es időszakban pedig évi 1 milliárd euróra kívánta növelni az MI-vonatkozású uniós finanszírozást. A mesterséges intelligenciát használó vállalkozások aránya jelentősen eltér az Unió egyes tagállamaiban: Franciaország és Németország jelentette be az MI-re irányuló legnagyobb állami beruházásokat, míg négy ország továbbá sem rendelkezik semmilyen MI-stratégiával. Az Unió ambiciózus célkitűzése, hogy 2030-ra a vállalkozások 75%-a használja a mesterséges intelligenciát. 2021-ben a világszerte tett MI-vonatkozású szabadalmi bejelentések mindössze 4%-a származott Európából és Közép-Ázsiából együttesen.
„Az Európai Unió törekvései a mesterséges intelligencia terén: A jövőre nézve elengedhetetlen az erősebb irányítás, és fokozott, célzottabb beruházásokra van szükség” c. 08/2024. sz. különjelentés elérhető az Európai Számvevőszék honlapján. A napjainkban elfogadott uniós MI-jogszabály nem tartozott az ellenőrzés hatálya alá. A Számvevőszék 2024. június 14-én élőben közvetített online vitafórumot tart a mesterséges intelligenciával kapcsolatos uniós törekvésekről.”
Forrás:
Különjelentés 08/2024: Az Európai Unió törekvései a mesterséges intelligencia terén. – A jövőre nézve elengedhetetlen az erősebb irányítás, és fokozott, célzottabb beruházásokra van szükség; Európai Számvevőszék; 2024. május 25.
Különjelentés 08/2024: Az Európai Unió törekvései a mesterséges intelligencia terén – A jövőre nézve elengedhetetlen az erősebb irányítás, és fokozott, célzottabb beruházásokra van szükség; Európai Számvevőszék; 2024. május 25.
Az Európai Unió törekvései a mesterséges intelligencia terén. A jövőre nézve elengedhetetlen az erősebb irányítás, és fokozott, célzottabb beruházásokra van szükség; Európai Számvevőszék; 2024. május 19. (PDF)
Az Európai Bizottság válaszai az Európai Számvevőszék különjelentésére; Európai Bizottság; 2024. május 13. (PDF)
