„Csődben vannak a kórházak, a prioritás a gazdaságosság, nem a telemedicina bevezetése, hangzott el a Digital Health Essential konferencián. Továbbra is 84 milliárd forintot görgetnek maguk előtt a kórházak, osztotta meg a friss adósságadatokat Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunkkal.
A magyar szívbetegek csupán 12 százalékánál használnak olyan eszközöket, amelyek működését távolról is lehet monitorozni, mondta Duray Z. Gábor, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház osztályvezető főorvosa a napokban megrendezett Digital Health Essential konferencián. Pedig a kardiológia területén igazolt, hogy különböző, szívritmuszavarok, szívelégtelenség miatt kezelt betegek esetében az eszközökről akár riasztás is érkezhet, és a távmonitorozással akár 50 százalékkal is csökkenhet a betegek halálozása.
A kardiológus többféle eszközt is beültethet a betegekbe, és ezen eszközök jó részét távolról is lehetne monitorozni, a digitalizáció segítségével csökkenhet a hospitalizáció, és emberéleteket lehetne megmenteni – fogalmazott Duray Z. Gábor. Valid adatok kerülnek ki a készülékekből, és jó lenne, ha ezekkel tudnánk is kezdeni valamit. Ezek az digitális eszközök képesek a bajt előre jelezni, emelte ki a főorvos. Annál a betegnél, akinél a telemonitorozást folyamatosan használják, ha valami rendellenességet látnak arról azonnal szólnak, de ha minden rendben van azt is jelzik.
Az esetek 50 százalékában azt tapasztalták, hogy minden rendben a beteggel, 30 százalékban csekély problémák vannak. A betegek 13 százalékával kellett személyesen konzultálni és 5 százalékban kellett behívni a beteget, mert olyan súlyos állapotromlást tapasztaltak.
Valid adatok kerülnek ki a készülékekből, és jó lenne, ha ezekkel tudnánk is kezdeni valamit. Ezek az digitális eszközök képesek a bajt előre jelezni, emelte ki a főorvos. Annál a betegnél, akinél a telemonitorozást folyamatosan használják, ha valami rendellenességet látnak arról azonnal szólnak, de ha minden rendben van azt is jelzik.
Az esetek 50 százalékában azt tapasztalták, hogy minden rendben a beteggel, 30 százalékban csekély problémák vannak. A betegek 13 százalékával kellett személyesen konzultálni és 5 százalékban kellett behívni a beteget, mert olyan súlyos állapotromlást tapasztaltak.
Pironkodva mondom, hogy a Honvédkórházban a betegek csupán 10 százaléka van telemonitorozva, ami nem szerencsés – fogalmazott a kardiológus. Az osztályvezető elmondta, múlt héten beszélt ezekről az adatokról a Honvédkórház főigazgatójával, aki azt mondta: csődben van a kórház, és a gazdaságosság a prioritás. Ez a friss kórházi adósságadatokban is látszik, mert a Honvédkórháznak 4 milliárd forint kintlévősége volt április végén.
Megjöttek a friss adatok
A Magyar Államkincstár legfrissebb, április 30-i kórházi adósság adatai alapján már látszik, hogy elkezdődött a 64 milliárd forintos konszolidáció, ám mivel a kifizetési határidő május 31., még nem látszik, hogy ez a pluszforrás mire lesz elég. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozó kórházak adóssága április végén 58,8 milliárd forint volt, az egyetemi klinikákkal együtt pedig a tartozásállomány meghaladta a 84 milliárd forintot, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Áprilisi adósságállomány az egyetemi klinikákon (milliárd forint)
* Szegeden: 8,8 milliárd (+1,1 milliárd forint márciushoz képest)
* Pécsett: 5,1 milliárd forint (-1,8 milliárd forint márciushoz képest)
* Debrecenben: 10,3 milliárd forint (+1,2 milliárd márciushoz képest)
* Budapesten: 1,5 milliárd forint (+77 millió forint márciushoz képest)Ugyanakkor Rásky László kiemelte: a március végi 116 milliárd forinthoz képest 32 milliárd forintot már kifizettek a beszállítóknak a kórházak. Az OKFŐ alá tartozó intézmények közül csak néhánynak nem csökkent az adósságállománya áprilisban. Kiugró példa az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház, amelynek 1,2 milliárd forinttal, csaknem 4 milliárdra nőtt az adóssága. Az egyetemek közül egyelőre csak a Pécsi Tudományegyetem tartozásállománya csökkent, ám a négy klinika összes adóssága még így is fél milliárd forinttal nőtt áprilisban, sorolta a főtitkár az adatokat.
Az adósságrendezés tényleges hatása a június végi adatokból látszik majd, mivel a kormány júniusra egy újabb, ezúttal 40 milliárd forintos konszolidációt ígért az ágazat számára. Igaz, az összességében mintegy 103 milliárd forintos adósságrendezés deklaráltan csak a február 29-én fennálló lejárt tartozásállomány kiegyenlítésére elégséges.
Rásky László úgy fogalmazott, hogy mára elmondható, hogy az üzemeltetés kiszervezése a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz (KEF) könnyebbé tette a kórházak gazdálkodását. A dologi kiadásokban azonban továbbra sem jelenik meg az elmúlt időszak inflációjának korrekciója, és ennek fedezetére a HBCS-pontértékek tervezett, általánosan 5 százalékos korrekciója sem lesz elegendő. Éppen ezért továbbra is várható az adósságok tavalyi évnél nagyobb ütemű növekedése – mondta a szakember. Annál is inkább, mert a kórházak jellemzően felpörgették a teljesítményüket, és mivel legtöbb ezek közül veszteséges, így ez jelentkezni fog a tartozásállományok növekedésében is.
A kormány mára azt is belátta, hogy különösen fontos az államtól független beszállítók gazdálkodási helyzetének stabilizálása. A cégek számára a mostani és a tervezett adósságrendezés életmentő, de már most látszik, hogy a második félévben is szükség lesz további konszolidációra, mondta Rásky László. Annál is inkább, mivel a folyamatos szállítások miatt a cégek kintlévőségei is nőnek, a finanszírozás javítása pedig még nem történt meg.
Mindeközben az orvostechnikai beszállítók szervezetei, a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) bevonásával az Egészségügyért Felelős Államtitkárság, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az OKFŐ munkacsoportot hozott létre, amelynek elsődleges feladata, hogy megoldásokat dolgozzon ki a folyamatosan keletkező adósságok – és nem a már lejárt állomány – kezelésére.
Monitorozni kell az eszközök hatékonyságát
A digitális egészségügy növeli a betegellátás hatékonyságát, javítja a minőségét, a hozzáférést, betegközpontú és személyre szabott, valamint olyan területen is jelentkezhetnek eredmények, amire eddig nem is gondoltak, mondta a Digital Health Essential egészségügyi konferencián Gulácsi László, az Óbudai Egyetem innováció menedzsment doktori iskola vezetője. Valid adatokra van szükség az ellátó rendszer különböző szintjén és a különböző szakmák területén is. Ebben vannak segítségünkre a különböző digitális megoldások, az egészségügyi applikációk és a viselhető eszközök, amelyek használatával az emberek könnyedén nyomon követhetik alapvető fizikai paramétereiket. A Digital Health (DH) az egészségipar része, részesedése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, a GDP 6-12 százalékára tehető. A DH olyan egészségügyi technológia, amelynek közpénzből származó finanszírozása is felmerült már, ezért is szükséges a hatásosságra, biztonságosságra, költség-hatékonyságra és költségvetésre gyakorolt hatásának prezentálása. Gulácsi László szerint mérni kell az applikációk, az okos eszközök egészség-nyereség többletét is. A professzor kiemelte, nem tudják elengedni, hogy ismerjék az alkalmazások biztonságosságát és hatékonyságát. Valamint a gazdasági tényezők is fontosak, hogy az egészségügyi ellátórendszerek számára mennyire kedvezők ezek a digitális megoldások.”
Forrás:
Felére csökkenhetne a szívbetegek halálozása, de nincs pénz távmonitorozásra; Koncsek Rita; Economx; 2024. május 27.
