„„Előhívhatjuk” elhunyt szerettünket a generatív MI segítségével
Az évek során megszoktuk a korszerű adattároló, -továbbító és a kódolt információkat elérhetővé tevő rendszerek (vonalkód, csipek, QR-kód) sokrétű felhasználási módját, ám arra talán nagyon kevesen gondoltak, hogy utóbbit akár a sírköveken is viszontláthatjuk. Az ötlet két bukaresti diáktól származik, akik külföldi példára rukkoltak elő új üzleti modellel és szolgáltatással: sírkövekre QR-kódokat tartalmazó PVC- vagy alumíniumtáblákat helyeznek el, amelyek az elhunyttal kapcsolatos virtuális adatbázishoz vezetnek. Az érdeklődő többek között az elhunytról szóló fotó- és videófelvételeket tekinthet meg, de megismerheti az illető személy kedvenc dallistáját, önéletrajzát, és írhat néhány sort a digitális vendégkönyvbe is. Ez az első lépés a digitális temető szolgáltatásának a kifejlesztéséhez, amelynek ötletét évtizedekkel ezelőtt egy kolozsvári mérnök és számítástechnikus már felvetette.
Amikor évtizedekkel ezelőtt a bekövetkezett távközlési és számítástechnikai forradalom elérte Kolozsvárt, egy ismert mérnök és programozó felvetette a virtuális temető ötletét, ám mindenki ferde szemmel nézett rá.
Akkor még csak arról lett volna szó, hogy ellenérték fejében az elhunytról készült fotókat és esetleg rövid videókat adattároló eszközön (flopilemezen) szolgáltassanak a családnak.
A technika rohamos fejlődésével az adattárolási és -továbbítási lehetőségek exponenciálisan megnőttek, így most már a vonal- vagy QR-kódok (kétdimenziós vonalkód vagy pontkód, nevét az angol Quick Response, gyors válasz elnevezésből kapta) segítségével akár több száz állományt tartalmazó adatbázishoz juthatunk el.
A sírkövekre rögzített QR-kód segítségével elérhető digitalizált emlékvilág megteremtésének az ötlete az elmúlt időszakban nálunk két bukaresti diák fejéből pattant ki: online platformot hoztak létre, amelyen a családok, rokonok, barátok és ismerősök számára az elhunytakkal kapcsolatos információkat, adatokat, felvételeket tárolnak. A diákok tájékoztatása szerint, mihelyt az ügyfél megkapja az adatokkal feltölthető weboldalra vezető QR-kódot, a szolgáltatásért csupán 125 lejt kell fizetnie.
A szakemberek közölték: a sírkövek gravírozott QR-kódja kis, négyzet alakú vonalkód, amelyet sírkőre vagy emlékjelzőre ragasztanak.
A QR-kódok az interneten keresztül elérhető szerveren tárolt különféle digitális tartalmakhoz vezethetnek, beleértve a fájlokat, a fotógalériákat és egyebeket: önéletrajzokat, virtuális emlékműveket (az elhunyt személy kedvenc könyveit, filmjeit, sorozatait, kártyajátékait stb. tartalmazó adattár) lehet feltölteni illetve elérhetővé tenni.
Tudatták azt is, hogy fejlett QR-kód-generátor segítségével a felhasználó hozzáadhat képeket családi vagy baráti összejövetelekről, kirándulásokról, eseményekről, túrákról, emlékezetes utazásokról.
A diákok azt állítják: ez egy mód a múlt és a jelen közötti szakadék áthidalására, amely lehetővé teszi, hogy mindenki, aki meglátogatja a sírhelyet és okostelefonjával beolvassa a QR-kódot, mélyebb és átfogóbb kapcsolatot alakítson ki azzal a személlyel, aki már nincs közöttünk.
Ugyanakkor a weboldalon oktatási információk és az elhunyt kedvenc zeneszámai, valamint egész lejátszási listák tárolhatók. Ezenkívül a QR-kód segítségével elérhető weboldal lehetővé teszi, hogy a sírhelyhez ellátogató személy adományokat juttasson el ahhoz a humanitárius szervezethez, amelyet élete során az elhunyt is előszeretettel támogatott, vagy amelynek rövidebb vagy hosszabb ideig önkéntese volt.
A látogatónak továbbá lehetősége adódik virtuális vendégkönyv elérésére is, amely segítségével a látogatás rögzíthető és gondolatok fogalmazhatók meg.
Romániában a régeni temető lenne az első QR-kód-használó
Romániában először Szászrégenben digitalizáltak sírkövekkel, a Szentháromság ortodox templommal és temetőjével kapcsolatos információkat a kormányfőtitkárságtól kapott társfinanszírozás révén, egy évvel ezelőtt, és a templomhoz tartozó temető bejáratához elhelyezett QR-kód segítségével bővebb információkhoz juthatnak az érdeklődők – számolt be annak idején az eseményről a wall-street.ro honlap és több más hazai médium, kiemelve, hogy ez az első romániai digitalizát és QR-kóddal ellátott temető.
Egyébként külföldön szintén az utóbbi néhány évben kezdett divattá válni az említett kód elhelyezése a sírkövekre, több temetőben is bevezették ezt a lehetőséget, illetve szolgáltatást Belgiumban, Dániában, Ausztriában, Magyarországon, Szlovákiában, de rég szokássá vált Ázsiában és Amerikában is.
Mesterséges intelligencia teremt utóéletet szeretteinknek
Új lépést jelent a mesterséges intelligencia (MI, azaz AI, artificial intelligence) alkalmazása a digitális emlékezet létrehozásában: az új technológia segítségével a szakemberek létrehozzák az elhunyt emberek arcképét, testalkatát, mozgásait valamint a beszédét is.
Egyes kutatók szerint a szeretteink újrakreálása pszichológiai traumát is okozhat, és felvetik a digitális kísértetjárás eshetőségét.
Elmagyarázták: a „deadbotok” vagy „griefbotok” a mesterséges intelligencia által létrehozott olyan chatbotok, amelyek a halottak nyelvi mintáit és személyiségjegyeit szimulálják az általuk hátrahagyott digitális lábnyomok segítségével.
Pontosabban a mesterséges intelligencia elemzi az elhunyt személyről a rendelkezésére bocsátott hang- és videóanyagokat, fotókat és más információkat, ezek alapján pedig létrehozza az elhunyt személy hasonmását, amellyel a családtagok, rokonok, barátok és ismerősök virtuális kapcsolatba kerülhetnek.
Halott férjével „beszélget” és „főz” egy nő
A napokban röppent fel a hír, amelyről a külföldi sajtóban beszámoltak, miszerint az amerikai Ana Schultz, akinek a férje tavaly halt meg, a férfihez fordul, ha például főzési tanácsra van szüksége. A nő a Snapchat nevű közösségimédia-platform mesterségesintelligencia-chatbotját használja erre a célra, amelynek neve My AI.
„Ő volt a séf a családban, ezért úgy alakítottam ki a My AI-t, hogy úgy nézzen ki, mint ő, és a Kyle nevet adtam neki, így hívták a férjemet” – mondta a magyarországi média szerint a nő, aki két kisgyermeküket egyedül neveli a férfi halála óta. „Amikor segítségre van szükségem a vacsorával kapcsolatban, megkérdezem őt. Tudom, ostoba dolognak tűnhet, de ilyenkor úgy érzem, hogy még mindig velem van a konyhában” – tette hozzá.
A funkciót a népszerű mesterségesintelligencia-chatbot, a ChatGPT hajtja, és főként ajánlásokat ad, kérdésekre válaszol, beszélget a felhasználókkal – írja a CNN.
Másik esetben egy 49 éves alabamai informatikus az apja hangját klónozta generatív mesterséges intelligencia segítségével körülbelül két évvel azután, hogy a férfi Alzheimer-kórban meghalt. Háromperces videót készített, amelyben az apja történetet mesél a gyermekkorából. Fia szerint az eredmény megdöbbentően élethű lett, a program tökéletesen visszaadta a férfi eredeti hangszínét és beszédének ütemét.
„Haboztam, hogy kipróbáljam-e az egész hangklónozási folyamatot, mert aggódtam, hogy átlépek vele valamiféle erkölcsi határt. De miután jobban átgondoltam, rájöttem, hogy ez is csak egy módja annak, hogy megőrizzem az édesapám emlékét” – mondta a CNN hírtelevíziónak.
Szakemberek szerint, akiket a promotions.hu portál idéz, a koncepció nem teljesen új. Az emberek évszázadok óta szeretnének újra kapcsolatba lépni elhunyt szeretteikkel, ehhez eddig médiumokhoz, spiritisztákhoz fordultak. Az újdonság azonban az, hogy a mesterséges intelligencia képes a halott személy hangján megszólalni, ám eközben olyanokat is mond, amelyeket az a bizonyos személy sosem mondott volna. Ez komoly etikai aggályokat vet fel, és szakértők szerint kérdéses, hogy segíti-e a gyász folyamatát vagy épp ellenkezőleg hat.
A generatív mesterségesintelligencia-eszközök algoritmusokat használnak a szövegek, videók, hangok létrehozására. Megpróbálnak válaszolni a kérdésekre az elhunyt személy nevében, az eredményesség attól függ, hogy milyen információkat tanítanak meg az MI-nek.”
Forrás:
Digitalizált emlékvilág: QR-kódok helyezhetők el a sírkövekre ; Kiss Olivér; Szabadság; 2024. június 13.
