„A kohéziós politika jövője is napirendre kerül a magyar uniós elnökség alatt. A jelenlegi problémákról, illetve a megoldási javaslatokról Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa beszélt az InfoRádióban.
Egyelőre tanácskozások és érdemi viták folynak a kohéziós politika jövőjéről, amelynek problémáit minden tagország ismeri – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa. A gondokat öt nagy kategóriába lehet sorolni.
Az elsődleges Máthé Réka Zsuzsánna összegzése szerint az, hogy a legalacsonyabb fejlettségű régiók tudják legkevésbé kihasználni azokat az uniós alapokat, amelyek célja épp e régiók felzárkóztatása lenne. Ehhez kötődő probléma, hogy a háztartásokat vizsgálva a lakosok többségének ugyan előnye származik a jövedelmek és a munkahelyek kohéziójából, de a magasan képzettek és a magasabb jövedelemmel rendelkezők jobban járnak, mint a kevésbé képzettek. Ehhez hozzájárul még az is, hogy az egyes befektetések leginkább rövid távon képesek javítani az egy-egy térség gazdasági és társadalmi jólétét mérő különböző mutatókon. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kohéziós politikák nem egy fenntartható fejlődés irányába visznek, ugyanis ha az egyes programok leállnak, a fejlődés is visszaesik. Szorosan kapcsolódik ehhez továbbá, hogy a tagállamok között bár csökkennek a különböző fejlettségi különbségek, nagyon gyakori, hogy az egyes országok régiói közötti eltérések növekednek, holott a kohéziós politika elsődleges célja az lenne, hogy a kevésbé fejlett régiókat felzárkóztassák.
Az Európai Bizottság elképzelése szerint (ebben nem lehet különösebb irányváltásra számítani a most kezdődött ciklusban sem) az egyik megoldás a centralizáció lenne. Ez a szakértő szerint azt jelenti, hogy nem a tagállamokhoz kötnék a különböző kohéziós források kifizetését, hanem valamilyen módon közvetlenül az Európai Bizottság felügyelné ezeknek a forrásoknak a kifizetését, felhasználását, elköltését.
Egy másik elképzelés pedig az – ami a német pénzügyminiszter szívéhez is közelebb áll –, hogy összességében csökkenteni kellene ezeket a forrásokat, illetve az egyes alapok pénzeit teljesen másként kellene felhasználni. A 2014-2020-as ciklusban ugyanis a tagállamok átlagban csak 52,5 százalékban tudták felhasználni a kohéziós forrásokat – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
Máthé Réka Zsuzsánna szerint ugyanakkor jelentős eltérések vannak a kohéziós források felhasználásában az egyes országokban és régiókban. Például Olaszország, Spanyolország, Görögország egyes régiói, Horvátország, Szlovákia, Málta vagy Bulgária átlagon aluli kifizetési mutatókkal rendelkeznek – épp olyan országok, amelyeknél nem gondolnánk, hogy nehezükre esne olyan programokat véghez vinni, amelyek finanszírozása ezen forrásokból megoldható. Ugyanakkor néhány kisebb ország, mint Magyarország, Románia vagy Csehország, sokkal eredményesebben tudja felhasználni a rendelkezésre álló pénzeket, így ezek a régiók a változás vesztesei lennének.
Magyarországra és más tagállamokra is igaz, hogy az egyes tagállamokon belüli régiók közti különbségek növekszenek. Szinte mindenhol a főváros és annak agglomerációja fejlődik a legjobban, és egyes vidéki régiók jóval kevésbé. Ennek, mint Máthé Réka Zsuzsanna elmondta, számos oka van, és többnyire mindenhol ugyanaz:
- nincsenek olyan erős helyi önkormányzati struktúrák, amelyek egy programot képesek alaposan, jól végiggondolva megtervezni, vagy nincs meg a régióban az ennek megvalósítására a megfelelő humán erőforrás.
- a kohéziós alapokat úgy használják fel, hogy csak néhány vállalkozás nyer velük, csak az ő érdekeiket szolgálja, és nem „csorog le” a kohéziós források haszna a különböző társadalmi szintekre. Ezzel lényegében a kohéziós pénz elpazarlódik.
- nem versenyképes iparágakat támogatnak az uniós pénzből. Ilyenkor lehet azt látni, hogy a program végeztével az adott iparág vagy cég már nem képes teljesíteni. Ez azért történik, mert igazán sosem volt versenyképes, de nem is volt rákényszerítve.
”
Forrás:
Átalakítaná az EU a kohéziós politikát, Magyarország rosszul is járhat az egyik forgatókönyvvel; InfoRádió; 2024. július 29.
KAPCSOLÓDÓ HANG
A kohéziós politika jövője – Máthé Réka Zsuzsánna (MP3)
