„Megállt a 2020-21-es csúcs után, és azóta folyamatosan csökken Magyarországon a kutatás-fejlesztés (k+f) állami ráfordítása, többek között ez derült ki az Eurostat most megjelent, 2023-as adatközléséből.
Miért fontos ez? A k+f ráfordítások (lakosságarányosan és euróban számolva) messze elmaradnak a nyugat-európai országok értékétől, és az utóbbi években már Szlovákia és Lengyelország is ellépett mellettünk, márpedig ennek növelése nélkül aligha képzelhető el a gazdaság tudásalapú fejlesztése.
Számokban: ha a sok szempontból különleges helyzetben lévő Luxemburgot nem nézzük, akkor 2023-ban az unión belül egy lakosra vetítve Dánia és Németország költötte a legtöbbet k+f-re (sorrendben 552,4, illetve 529,3 eurót), a legkisebb összeget pedig Románia (21,2 euró), Bulgária (33,1 euró) és Magyarország (48,1) hozta össze.
Lemaradásunk az utóbbi két évben már a régión belül is markánssá vált, mert Szlovákia és Lengyelország növelte a költéseit, Csehország pedig eleve jobb helyzetből indulva még jobban elhúzott.
Ha Ausztriát állítjuk mércének, akkor lemaradásunk majdnem tízszeres, míg a nálunk jó évnek számító 2013-ban még csak ötszörös volt. Míg a régióban előfordul, hogy a költés évről-évre hektikusabban változik, Ausztriában 2012 óta szinte folyamatosan emelkedik, és 2012-23 között 60 százalékkal nőtt, így azt utolérni esélytelennek látszik.Felülnézet: kormányzati döntéshozók többször is elmondták (legutóbb például itt vagy itt), hogy a közepes fejlettség csapdájából az hozná ki az országot, ha az egyszerűbb munkaalapú gazdaság helyett tudásalapú irányba lépne. Ez azonban nehezen képzelhető el az oktatási és k+f büdzsé jelentős növelése nélkül.
Tágabb kontextus: nemrég a 444 idézte fel, hogy 2010-ben még Orbán Viktor tusványosi beszédének is a tudás középpontba helyezése volt az egyik motívuma. A kormánykritikus közgazdászok közül legutóbb Csaba László nyilatkozott úgy a Magyar Hangnak, hogy lényegében lekéstünk a tudásalapú társadalomba való beilleszkedésről, mert az nem a jövő, hanem a jelen.
Igen, de: az akkumulátorgyárak nem a magas hozzáadott értékű munkákat kínálják, a közpolitikai vitákban erre azt a választ szokták adni a kormány képviselői, (itt például Orbán Balázs miniszterelnöki tanácsadó), hogy a k+f csak később fog ebbe az iparágba megérkezni, a gyártás letelepítése nélkül azonban soha.”
Forrás:
A lengyelek és a szlovákok mennek a tudásalapú gazdaság felé, mi nem; Torontáli Zoltán; G7.hu; 2024. augusztus 8.
EU governments increased R&D allocations by 5% in 2023; Eurostat; 2024. augusztus 6.
