„A design és a demokrácia viszonyáról szóló diskurzus a designkultúra tudományban mind a design, mind a demokrácia fogalmának tág és sokelemű értelmezési köre miatt igen széttartó, sokféle irányt, interpretációt befogadó terület. A design demokratikus potenciálját legtöbben a tömeggyártott termékek hatásában látják, amelyek a fogyasztáson keresztül a társadalmi egyenlőség illúzióját kínálják, de az értelmezések köre széles a design államtervezéshez és választások lebonyolításához való hozzájárulásától, a participatív tervezés demokratikus jellegén át a hierarchikus struktúrák innovációk általi átrendeződéséig. A releváns szakirodalmak áttekintésével, majd három esettanulmány (Philippe Starck, az IKEA és Helsinki központi könyvtára, az Oodi) elemzésével és a design „demokratizálódásának” nevezett folyamatának kritikájával ennek az értekezésnek az a célja, hogy értelmezze a designkultúra tudományban a tervezők és designteoretikusok álláspontját a demokráciával kapcsolatban, rámutasson a demokráciára való hivatkozás megtévesztő gyakorlataira, azonosítsa a design és demokrácia céljainak és módszereinek ütközőpontjait, és ezzel kijelölje a fejlődési lehetőségek irányait.
…
Mivel a design történetileg a forprofit szektorban professzionalizálódott és a kortárs tervezésben is dominánsan ott alkalmazzák, képes hozzáadott értéket nyújtani a közszférában, a módszereit és céljait azonban auditálni kell és összehangolni a demokratikus értékekkel, eljárásokkal, célokkal.”
Forrás:
Design és demokrácia; Fiáth Henrietta; Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2024-IX-20 10:00, helye: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Letöltés PDF-ben