„A mesterséges intelligencia már most is jelentős hatást gyakorol a katonai műveletekre, és alapvetően változtatja meg a hadviselés jövőjét – jelezte Németh Gergely, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet vezérigazgatója az AI Summit 2024 konferencián. A szakértő, aki korábban a NATO védelmitanácsos-helyettese volt, rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia az új típusú konfliktusok egyik legfontosabb eszközévé válik, megszüntetve a hadviselés hagyományos fizikai korlátait.
„Van olyan szervezetünk is már, amely számos innovációs témát magába foglal, fejleszt, és megismerteti a hadsereggel, majd beszerzésre ajánlja. Ennek a vezetője Németh Gergely, aki most vette át az intézmény vezetését. A NATO-nál volt, de öröm, hogy ez a tudás hazatér” – méltatta előadásában Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az utána színpadra lépő Németh Gergelyt az AI Summit 2024 csúcskonferencián.
Németh szerint a mesterséges intelligencia megjelenésével a hadviselés paradigmája átalakul, és a hagyományos harcászati elemek, mint a tér-idő, tűz és manőver fizikai korlátai fokozatosan eltűnnek. Az előadó hangsúlyozta, hogy a jövő háborúinak megértéséhez vissza kell tekintenünk a múltba, hiszen „mindig a múltból kell kiindulni, mert abban gyökerezik a jövő”.
Történelmi párhuzamok a hadviselés fejlődésébenNémeth előadásának egyik központi eleme az volt, hogy a hadviselés mindig is a technológiai fejlődés mentén változott. Több történelmi példát is felhozott annak illusztrálására, hogy a háborúk stratégiája miként alakult át az új technológiák megjelenésével. Az egyik legérdekesebb példa az 1098-as antiochiai ostrom volt: Antiochia bevétele a történelem kevés valóban fontos ütközeteinek egyike, amikor első alkalommal használtak kombinált csapatnemet arra, hogy egy lényegesen erősebb hadsereget szétverjenek
– világított rá Németh, hozzáfűzve, hogy itt jelent meg először a gépesített vagy összfegyvernemi hadviselés első igazi példája. A szakértő szerint ez a történelmi pillanat azért különösen jelentős, mert megmutatja, hogy a technológiai és stratégiai innovációk milyen mértékben képesek megváltoztatni a hadviselés jellegét.A kombinált csapatnemek alkalmazása forradalminak számított abban a korban, hiszen hatalmas logisztikai szervezést is igényelt minden fegyvernemet egy időben a csatatérre juttatni. Az AI és az automatizált rendszerek megjelenése hasonló paradigmaváltásként értelmezhető.
Mindent átír a mesterséges intelligencia a hadviselésben
A mesterséges intelligencia hadviselési hatásait elemezve Németh kiemelte, hogy az AI képes megváltoztatni a hadviselés karakterét, és már nem csak fizikai értelemben vett harci műveletekről beszélünk.
A mesterséges intelligencia olyan új képességeket ad a modern hadseregek kezébe, amelyek radikálisan átalakítják a hadviselés jellegét.
Az AI és az automatizáció előretörése különösen az autonóm rendszerek terjedésében érhető tetten. Az autonóm eszközök és a drónok szerepe az elmúlt években exponenciálisan növekedett, különösen a jelenlegi ukrajnai konfliktus során.
Erre mutatott rá az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Bendarzsevszkij Anton is, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Elmondta, hogy mindkét oldalon havi 10-10 ezer drónt semmisítenek meg háborús felek, és évi 100-150 ezer drónt gyártanak le.
Az egyik meghatározó tanulság egyértelműen az ember-gép arány változása a modern hadseregekben – emelte ki Németh, megjegyezve, hogy az ukrajnai háború meghatározhatja a jövő hadviselését. Elmondta, hogy a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy kevesebb emberrel, de nagyobb hatékonysággal hajtsanak végre katonai műveleteket, ami a mesterséges intelligencia és az automatizált rendszerek egyik legnagyobb előnye. Ráadásul az előállítási költségek is folyamatosan csökkennek a méret- és költséghatékonyság javulásával.
Az adat a hadviselés új erőforrása
Németh Gergely előadásában részletesen kitért az adatok szerepére is, amit a jövő háborúinak legfontosabb erőforrásaként említett. Hangsúlyozta, hogy a modern hadseregek számára az adatgyűjtés és -feldolgozás elengedhetetlen a hatékony működéshez, és ebben a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik. Egy petabájt adat termelődött 1990-ben egy év alatt, ma csak a YouTube egy nap alatt 4,3-at tárol – mondta, érzékeltetve, milyen mértékben növekedett az adatok mennyisége az utóbbi évtizedekben. Az előadó kiemelte, hogy a modern hadseregek egyre nagyobb szenzorsűrűséggel rendelkeznek, amelyek képesek valós időben adatokat gyűjteni a harctérről.
A jövő kőolaja az adat, és ezt tudnunk kell feldolgozni, a mesterséges intelligencia ebben segít, és ha a kvantum eljön, akkor egy új ugrást fog jelenteni – vetítette előre Németh. A mesterséges intelligencia tehát ezen adatok feldolgozásában segít, ami lehetővé teszi, hogy a hadseregek pontosabb és hatékonyabb döntéseket hozzanak. Németh szerint azonban az adatmennyiség növekedése önmagában még nem elegendő, hiszen szükség van a megfelelő adatfeldolgozó kapacitásra is, amely jelenleg még fejlesztés alatt áll.
A hadviselés új dimenziói
Az előadás egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt hadviselés már nem korlátozódik a fizikai térre. Németh hangsúlyozta, hogy a jövő háborúi többdimenziósak lesznek, ahol a fizikai és a nem fizikai, valamint a kognitív és a virtuális terek egyaránt szerepet kapnak.
A mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy a katonai műveletek egyre inkább áttevődjenek a virtuális és információs térbe, ahol az adatok, az információk és a számítási kapacitások játsszák a főszerepet. Ez radikálisan megváltoztatja a hadviselés hagyományos szabályait, valamint új kihívások elé állítja a modern hadseregeket.
A jövő háborúja békeidőben folyik, a Hold felszínétől az atmoszférán át, a tengereken, a szárazföldön, a tenger mélyén, a számítógépekben és az agyakban – világított rá Németh, megjegyezve, hogy a hatások és célok nem változnak ahhoz képest, amit a fizikai csapásokkal akartak elérni: az ellenség kohéziójának szétverése, az ellenség harcolni akarásának letörése, a háború megnyerése.
Hatalmas a verseny, ki zabolázza meg hamarabb az AI-t?
Németh előadása végén felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia adaptációs küzdelme már megkezdődött, tehát a kérdés az, hogy ki lesz képes elsőként alkalmazni ezeket az új technológiákat a hadviselésben. Ez alapvetően meghatározza majd a jövő konfliktusait.
Az adaptációs küzdelem elsődleges célja, hogy ki lesz az első alkalmazója ezeknek a képességeknek, és ez egy stratégiai kockázat – figyelmeztet. Németh Gergely világos üzenetet közvetített: a mesterséges intelligencia forradalmasítja a hadviselést. A hagyományos hadviselési elvek fokozatosan átalakulnak, és a jövő háborúi egyre inkább a virtuális és információs térben zajlanak majd.”
Forrás:
A frontvonal már nem ott húzódik, ahol eddig hittük; Rádi Balázs; Index.hu; 2024. szeptember 13.
