„A digitális gazdaság a magyar bruttó hozzáadott érték (GVA) 18%-át adja, a szektor foglalkoztatási súlya pedig az előző kutatás óta több mint negyedével nőtt, így a digitális gazdaság összesen mintegy 935 ezer munkavállalónak biztosított közvetlen vagy közvetett megélhetést 2022-ben, ami a magyar foglalkoztatottak 19,9%-át jelenti – derül ki abból a kutatásból, amely az IVSZ és a Századvég együttműködésében a Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült 2024 nyarán. A kutatás kiemelte továbbá, hogy egy technológiavezérelt fejlődési pálya megvalósulása további erőteljes lökést adhat a digitális gazdaságnak, 2030-ig közel 1500 milliárd forinttal növelve annak GVA-termelő képességét, amivel hazánk az Európai Unió technológiai értelemben legfejlettebb országai közé kerülne.
2015 után immár harmadik alkalommal készült átfogó elemzés a hazai digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyáról ezúttal az IVSZ és a Századvég együttműködésében. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a szektor közel egyötödét adja a hazai gazdasági teljesítménynek, foglalkoztatási hatása ugyanakkor az elmúlt időszakban még dinamikusabban emelkedett, valamint hogy a digitális technológiák mainál is robusztusabb térnyerése esetén a digitális gazdaság lehet a hazai gazdasági növekedés egyik hajtóereje.
A tanulmány számos ponton igazolta, hogy a kormány és az iparág szoros együttműködésének nincs alternatívája, minden a szektorba fektetett forint sokszorosan térül meg mind a beruházásokat, mind a foglalkoztatást illetően – kommentálta az eredményeket Szabados Richárd, az NGM államtitkára.
Az IKT szektor és a digitális gazdaság Magyarországon
A digitális gazdaság mind hazánkban, mind az EU-ban folyamatosan bővül, hiszen a digitális transzformáció az egyes nemzetgazdasági ágazatok belső folyamatait, működését, esetenként üzleti modelljeit is jelentős mértékben átalakítja, egyre több ágazatot és vállalkozást késztetve saját belső digitális képességek kialakítására.
Magyarországon a hazai IKT szektor számottevő fejlődést mutatott a 2001-2023 időszakban: az IKT feldolgozóipar 6,2%-os, az IKT szolgáltatás pedig 6,4%-os éves átlagos növekedést ért el. A hazai IKT szektor dinamizmusát és jövőállóságát jól mutatja, hogy 2022-re a szektor GVA-ja 25%-kal haladta meg a korábbi, 2019-ben készült kutatás organikus pályára vonatkozó becslését, és alig 5%-kal maradt el a technológia-vezérelt pályát érintő akkori előrejelzéstől.
A makrogazdasági módszertan segítségével számszerűsített tovagyűrűző hatások további 6,32 ezer milliárd forinttal növelték a szektor közvetlen GVA hozzájárulását 2022-ben, így a digitális gazdaság 2022-ben összesen 10,1 ezer milliárd forint GVA létrejöttéhez járult hozzá a magyar gazdaságban, ami a teljes nemzetgazdasági GVA 18%-át jelentette abban az évben.
A szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma 2009 és 2023 között másfélszeresére, 170 ezerről 253 ezer főre nőtt. A foglalkoztatási multiplikátorral számolva 2022-ben a digitális gazdaság további 682 ezer (összesen mintegy 935 ezer) munkavállalónak biztosított közvetlen vagy közvetett megélhetést, ami a hazai foglalkoztatottak 19,9%-át jelentette abban az évben.
„Az adatokból látszik, hogy a digitális gazdaság Magyarország gazdasági növekedésének egyik legfontosabb motorja lehet, de ehhez szükség van a megfelelő szakpolitikai intézkedésekre, és arra, hogy a technológiai fejlődés kiemelt helyen szerepeljen a kormányzati prioritások között. Ennek már vannak is jelei, többek között a Versenyképességi stratégia formájában, amelyben kiemelt szerepet kap az IKT szektor fejlesztése. Ha elérjük az abban megfogalmazott célokat, máris sokat tettünk azért, hogy Magyarország csatlakozhasson Európa vezető digitális gazdaságai körébe” – kommentálta a kutatás eredményeit dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
Prognózis: stagnálás vagy ezermilliárdos növekedés
A kutatásban egy, a hazai digitális gazdaság fejlődését 2030-ig előrevetítő is szerepel, amelyben az organikus fejlődési pálya mellett egy, az IKT-alapú technológiák eddiginél is lendületesebb térnyerésével számoló technológiavezérelt növekedési pályát, illetve egy, az ágazat súlyának visszaesésével számoló pesszimista szcenáriót is felvázolt.
Az organikus növekedési pálya mentén az időszak végére az IKT szektor által közvetlenül megtermelt GVA csaknem 8 ezer milliárd forintra emelkedhet, ami a várható nemzetgazdasági GVA 8,2%-át tenné ki 2030-ban, a digitális gazdaság által előállított GVA pedig a 2022-es érték több mint kétszeresére, 21 ezer milliárd forintra bővülne ugyanennek az időszaknak a végére, amivel a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlya a 2022-es 18%-ról 21,8%-ra emelkedne.
Egy következetes, technológiavezérelt fejlődési pálya megvalósulása esetén 2030-ra az IKT szektor által megtermelt GVA 8470 milliárd forintra emelkedhet, ami az ágazat közvetlen (GVA-részesedésben kifejezett) nemzetgazdasági súlyát 8,8%-ra emelné, míg a technológiavezérelt pálya mentén a digitális gazdaságban megtermelt GVA nemzetgazdasági hozzájárulása a 2022-es 18%-ról 23,3%-ra nőne, amivel hazánk az Európai Unió technológiai értelemben legfejlettebb országai közé kerülne.
Egy pesszimista növekedési pálya mentén az IKT-szektor által megtermelt GVA nominálisan a jelenlegi 4 ezer milliárd forintos érték körül stagnálna, amivel a szektor nemzetgazdasági súlya 6,7%-ról 2030-ra 4,1%-ra esne vissza. A pesszimista növekedési pálya megvalósulásával a hazai digitális gazdaságban megtermelt GVA 10 ezer milliárd forint körül stagnálna – 2010-es ÁKM értékekkel számolva – az előrejelzési horizonton, amivel jelentősen, a 2022-es 18%-ról 11% alá csökkenne a terület nemzetgazdasági GVA-hoz való hozzájárulási aránya.”
Forrás:
A digitális gazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban 2024; IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége; 2024. szeptember 19.
Lásd még:
Továbbra is növekedési pályán a hazai digitális gazdaság; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. szeptember 19.
