„Az Energiaügyi Minisztérium széles körű egyeztetéseket követően dolgozta át, frissítette a 2030-ig tartó időszakra szóló magyar energia- és klímatervet. Az aktualizált szakpolitikai dokumentum legfontosabb célkitűzései az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, a zöld átállás sikeres végrehajtása, a zöldgazdaság élénkítése. A felülvizsgált változat egyebek mellett a kibocsátás-csökkentési és a zöldenergia termelési célszámok megemelésével segíti elő a klímasemlegességi, fenntarthatósági vállalások teljesítését is.
A Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezete 2023 nyarán készült el. Az Európai Bizottság visszajelzését követően a végleges magyar dokumentumot az uniós Energia Tanács héten lezajlott üléséhez időzítve adta le az energiaügyi tárca.
Az átdolgozott NEKT szerint Magyarország az eddigi 40 helyett 1990-hez képest legalább 50 százalékkal szándékszik csökkenteni az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását 2030-ig. A hazai végsőenergia-felhasználás a korábban kitűzött 785 PJ felső határnál alacsonyabb, legfeljebb 740 PJ lehet a következő évtized elején. A megújuló energiaforrások arányát a hatályos 21 helyett 30 százalékra emeli a felülvizsgált energia- és klímaterv. Az alapvető jelentőségű célszámok módosítását az elért eredmények teszik lehetővé, nagyarányú növelésük a klímasemlegesség elérése, az energiahatékonyság javítása irányába mutat.
Az energiaválság tapasztalata, hogy az ellátásbiztonság nem építhető kizárólag egyetlen domináns energiaforrásra vagy technológiára. Magyarország így a következő időszakban sokszínű eszközrendszert mozgósítva igyekszik fedezni a hazai szükségleteket. A diverzifikált technológiai mix megvalósításával és a hazai alternatív energiaforrások hatékonyabb kiaknázásával lehet érdemben előrehaladni az energiaszuverenitás és a zöld átmenet felé.
Kiemelt szándék az elektrifikáció ösztönzése, a lakossági, közintézményi, ipari és közlekedési energiafelhasználás csökkentése. A saját célú zöldenergia-termelés hasznos térnyeréséhez a különböző energiatárolási megoldások tömeges alkalmazásával kell alkalmazkodni. Az elektromotorok magas hatásfokuk miatt egyértelmű energiamegtakarítást eredményeznek, ezért változatlanul bátorítani érdemes az elektromobilitás elterjedését. Az ország dekarbonizációja mellett a gazdasági növekedésben is komoly előrelépést hozhat a hazai zöld gyártókapacitások és a szükséges szaktudás fejlesztése, az iparági innováció támogatása.
Idén elkészült a NEKT-hez kapcsolódó, a környezeti és fenntarthatósági szempontok beépítését, megjelenítését szolgáló stratégiai környezeti vizsgálat is. E dokumentum legfontosabb állítása szerint a vizsgált tizenöt intézkedéscsoport túlnyomó többsége, mintegy négyötöde kedvező hatást gyakorol a környezetre. A további lépések pedig a magyar családok és vállalkozások ellátásbiztonságának fokozása érdekében szükségesek.
A Nemzeti Energia- és Klímatervben foglalt új intézkedések éves szinten nagyságrendileg 600 milliárd forint, a megtakarításokban döntő részben már rövid távon megtérülő fejlesztést jelentenek a magyar energetika és a lakossági energiahatékonysági piac javára. ”
Forrás:
Magyarország benyújtotta felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervét; Energiaügyi Minisztérium; 2024. október 17.
