„A kormány elkötelezett a magyar családok egészségének védelme, valamint a természeti értékek és erőforrások megóvása érdekében. Ezért az európai uniós irányelvnek megfelelően, az utóbbi években jelentős javulást mutató levegőszennyezettségi adatokra figyelemmel megújítja az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatot (OLM).
Az állami meteorológiai szolgálat átalakításával a levegőtisztaság-védelem idén júliustól egységes szakmai irányítást kapott és a kormányhivatalok helyett a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. látja el az OLM működtetésével kapcsolatos feladatokat. Az új mintavételi pontok helyére a társaság a környezeti levegőminőségének vizsgálatáért felelős szervezeti egysége, a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont tett javaslatot. A jogszabályi előírások értelmében hiteles mérési adatnak kizárólag az fogadható el, ami ezekről a kijelölt mérőállomásokról vagy mintavételi pontokról származik.
A nemzeti mérőhálózatok működésének célja, hogy a szennyezett vagy kockázatos levegőminőségű területeket monitorozzák és ahol levegőminőségi kockázat áll fenn, megalapozzák a levegő minőségének javításához szükséges intézkedések meghozását. A vonatkozó európai uniós irányelv követelményei szerint a szennyező anyagok kibocsátása elleni küzdelemnek a szennyezés forrásánál kell megvalósulnia. Ezért mérőpontok megszűnésére kizárólag azokon a helyeken kerül sor, ahol nem áll fenn levegőminőségi kockázat, így nem indokolt a további mérés. Az irányelv azt is szabályozza, hogy amennyiben a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények változnak, legalább öt évente felül kell vizsgálni a légszennyezettségi zónák és agglomerációk kijelölését, ezen belül pedig a mérőállomások számát, helyét, a mérendő komponenseket. Hazánk jelentős lépéseket tett az elmúlt években a levegőminőségi határértékek betartása érdekében, így jelentősen csökkent a levegőben az NO2 és a szálló por (PM10) mennyisége, az utóbbi években az értékek már az egész országban megfeleltek a vonatkozó uniós követelményeknek, beleértve a leginkább érintett területeket is (Pécs környéke zóna, Budapest és környéke agglomeráció, Sajó-völgye zóna).
A felülvizsgálat indokolta az OLM új alapokra való helyezését, melyet követően 56 automata mérőállomás fog üzemelni az országban, ahol a legfontosabb légszennyező anyagok – a nitrogén-dioxid, a nitrogénoxidok, kén-dioxid, szén-monoxid, ózon, szállópor (PM10, PM2,5), illékony szerves vegyületek (VOC) és BTEX vegyületek – mérése történik. A nitrogén-dioxid manuális mintavételek elvégzése a jövőben az eddig alkalmazott módszer helyett úgynevezett passzív mintavétellel zajlik, ami nem igényel áramforrást és állandó felügyeletet. Ennek érdekében 66 korszerű és gazdaságosan üzemeltethető pont kerül kialakításra. A PM10 manuális mintavételi pontok száma és helyszíne nem változik, ezekből a továbbiakban is 29 szolgáltat adatot.
Az átalakítást követően további fejlesztési tervek megvalósítására is sor kerül, mivel új PM mérőműszerek (pormonitorok) telepítése történik meg a „Telepített adatgyűjtő rendszereket alkalmazó környezeti monitoring rendszer, valamint klímavédelmi adattár és ráépülő szolgáltatási környezet kialakítása” elnevezésű, DIMOP Plusz 2.3.1-23 projekt megvalósításával. A bővülő hálózatnak köszönhetően a nagyvárosok mellett monitorozhatóvá válik a kisebb városok, községek levegőminősége is, ami különösen a téli hónapokban indokolt. A légszennyezettségmérő-hálózat megújítása és az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programban foglalt további intézkedések megvalósításával több mint 50%-kal mérséklődhetnek a környezeti és egészségügyi terhek az évtized végére.”
Forrás:
Megújul az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat; Energiaügyi Minisztérium; 2024. október 29.
