„A Tanács a mai napon megállapodásra jutott azokról az új intézkedésekről, amelyek célja, hogy a digitális korhoz igazítsák a hozzáadottérték-adóra (héa) vonatkozó uniós szabályokat. Az új jogszabálycsomag célja – az elektronikus számlákra és a valós idejű digitális adatszolgáltatásra, valamint a digitális platformokon keresztül lebonyolított ügyletekre vonatkozó új szabályok révén – az adócsalás elleni küzdelem, a vállalkozások támogatása és a digitalizáció előmozdítása.
„A Tanács – csaknem két évig tartó tárgyalási folyamat eredményeként – megállapodásra jutott a héacsomagról. Az új jogszabálycsomag a digitális átállás sarokkövét jelenti, és fontos lépés az EU versenyképességének javítása terén. Az új szabályok naprakésszé teszik a héarendszereinket annak érdekében, hogy azok tükrözzék gazdaságaink digitalizációját, segítsék a héacsalás elleni küzdelmet, és enyhítsék a kisvállalkozásokra és az egyéni szolgáltatókra háruló adminisztratív kötelezettségeket. A mai döntéshozatalra a magyar elnökség által vezetett intenzív megbeszéléseket követően került sor. Köszönetünket fejezzük ki minden delegációnak a konstruktív megközelítésükért és kemény munkájukért.” – Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere
A megállapodás három jogi aktust – egy irányelvet, egy rendeletet és egy végrehajtási rendeletet – foglal magában; e három jogszabály együtt a héarendszer három különböző aspektusát módosítja. Az új szabályoknak köszönhetően:
- a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó héabevallás 2030-ra teljes mértékben digitálissá válik
- az online platformoknak hozzáadottérték-adót kell fizetniük a rövid távú szálláshely-szolgáltatások és a személyszállítási szolgáltatások után a legtöbb olyan esetben, amikor az egyéni szolgáltatók nem számítanak fel héát
- javul és bővül az online egyablakos héaügyintézési rendszer annak érdekében, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen héaalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat – és viselniük ennek költségeit – minden olyan tagállamban, ahol üzleti tevékenységet folytatnak
Digitális héabevallás
A vállalkozásoknak a jelenlegi szabályok szerint néhány hónaponként úgynevezett „összesítő nyilatkozatot” kell benyújtaniuk a nemzeti adóhatóságuknak azokról a más uniós tagállamokban működő vállalkozások számára értékesített árukról és szolgáltatásokról, amelyek adókötelesek az említett tagállamokban.
Ezek az adatok azonban nem teljes körűek, és nem állnak rendelkezésre valós időben, ezért a hatóságok számára nehézséget okoz, hogy gyorsan felderítsék a gyanús vagy csalárd ügyleteket. Ez pedig olyan lehetőség, amelyet a csalók könnyedén kihasználhatnak.
A Tanács most megállapodott a héára vonatkozó valós idejű digitális adatszolgáltatási rendszer létrehozásáról, amely az elektronikus számlákon keresztül valósul meg.
A vállalkozások a határokon átnyúló, vállalkozások közötti ügyletek esetében elektronikus számlát fognak kiállítani, és az adatokat automatikusan továbbítják az adóhatóságnak. Ez a rendszer az elektronikus számlázásra vonatkozó, a közbeszerzés területén már alkalmazandó európai szabványon alapul majd. A nemzeti adóhatóságok ezt követően megosztják az adatokat egy olyan új informatikai rendszeren keresztül, amely képes lesz a gyanús tevékenységek elemzésére.
Az elektronikus számlákon szereplő adatok minőségének biztosítását tagállami szintű keret írja majd elő; ez rugalmasságot biztosít a tagállamoknak a keret operatívvá tétele vonatkozásában.
Így a tagállamok gyorsan teljes körű információkhoz jutnak a határokon átnyúló ügyletekről, és ezeket az információkat fel tudják használni a héacsalás elleni küzdelemben.
A Tanács megállapodott abban, hogy az uniós rendszernek 2030-ra készen kell állnia, 2035-re pedig biztosítani kell valamennyi meglévő tagállami rendszernek az uniós rendszerrel való interoperabilitását.
A platformgazdaságra vonatkozó héaszabályok
Jelenleg számos online szálláshely-szolgáltató és személyszállítási szolgáltató nem fizet hozzáadottérték-adót. Ennek főként az az oka, hogy gyakran egyéni szolgáltatókról (például gépjárművezetőkről vagy lakásukat bérbe adó személyekről), illetve kisvállalkozásokról van szó, amelyeknek általában nem kell héaalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat, illetve sokszor egyszerűen nincsenek tudatában a kötelezettségeiknek, vagy nem ismerik más tagállamok adómegfelelési szabályait.
Ez jelentős összegű héabevétel-kiesést okoz, néha pedig tisztességtelen versenyhez vezet a hagyományos szálláshely-szolgáltatások és személyszállítási szolgáltatások, illetve a platformokon keresztül működő szolgáltatók között.
Az új szabályok értelmében a platformgazdaság szereplői lesznek felelősek a héa beszedéséért és megfizetéséért azokban az esetekben, amikor a szolgáltatóik maguk nem fizetnek héát (az úgynevezett „vélelmezett értékesítői, illetve szolgáltatói” modell szerint). A platform közvetlenül a vevőtől fogja beszedni a héát, majd befizeti azt az adóhatóságoknak.
A Tanács nagyobb rugalmasságot biztosított a tagállamoknak azáltal, hogy kibővítette a rövid távú szálláshely-szolgáltatás adózási célú fogalommeghatározását, és lehetővé tette a tagállamok számára, hogy mentesítsék a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) a vélelmezett értékesítőkre, illetve szolgáltatókra vonatkozó szabályok alól. A Tanács emellett egy rövid átmeneti időszakot is jóváhagyott a vélelmezett értékesítőkre, illetve szolgáltatókra vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében.
Egyablakos ügyintézés a héaalanyként történő nyilvántartásba vételhez
Jelenleg egy egyablakos ügyintézési rendszer lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy az egyik uniós tagállamban lévő fogyasztóknak egy másik uniós tagállamból értékesített áruk és szolgáltatások után csak egyetlen tagállam adóigazgatásán keresztül és egy nyelven vallják be és fizessék meg a héát. Azoknak a vállalatoknak azonban, amelyek a saját tagállamuktól eltérő tagállamon belül (például egy másik tagállamban levő raktárból vagy ott tartott heti piacon) kívánnak árukat értékesíteni a fogyasztóknak, továbbra is kétszer kell héaalanyként nyilvántartásba vetetniük magukat.
Ezért az új szabályok a meglévő egyablakos ügyintézési rendszer hatályát – a határokon átnyúló értékesítéseken túlmenően – kiterjesztik bizonyos termékek, például a villamos energia vagy a gáz fogyasztóknak történő, a vállalat saját tagállamától eltérő tagállamon belül történő értékesítésére is. Ebbe beletartoznak azok a helyzetek is, amikor a vállalatok egyszerűen át kívánják helyezni a készletet egy másik tagállamba annak érdekében, hogy azt később ott közvetlenül értékesítsék a fogyasztóknak.
Ily módon a kibővített egyablakos ügyintézési rendszer még több vállalkozás számára teszi majd lehetővé, hogy egyetlen online portálon keresztül és egy nyelven teljesítse a héakötelezettségeit.
A Tanács arról is megállapodott, hogy a vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó héafizetési kötelezettség az áruértékesítő vagy a szolgáltatásnyújtó helyett a vevőt terhelje, amennyiben az előbbi nem abban a tagállamban telepedett le, ahol a héát meg kell fizetni (ún. fordított adózási mechanizmus). Ez bizonyos helyzetekben már korábban is lehetséges volt, de a jövőben kötelezővé válik.
A Bizottság javaslatával ellentétben a Tanács úgy határozott, hogy nem terjeszti ki a vélelmezett értékesítőre, illetve szolgáltatóra vonatkozó jelenlegi rendelkezést – amely a héa beszedésének felelősségét az elsődleges értékesítők helyett az ügyleteknek helyet adó platformokra hárítja – az online platformok által értékesített összes termékre és a saját termékek továbbítására. Arról is megállapodott, hogy nem változtatja meg a műalkotásokra és a régiségekre vonatkozó szabályokat.
A Tanács továbbá úgy határozott, hogy az Uniós Vámkódex reformjáról szóló javaslat héavonatkozásairól jelenleg folyó tárgyalások keretében megvitatja az egyablakos importügyintézési rendszer kötelezővé tételéről szóló javaslatot is.
Háttér és a következő lépések
A Bizottság 2022. december 8-án terjesztette elő a „Héa a digitális korban” csomagot, amely három javaslatból áll:
- a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat
- a 904/2010/EU rendeletnek a digitális korban szükséges, héával kapcsolatos közigazgatási együttműködési rendszer tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat
- a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek az egyes héaszabályozásokhoz kapcsolódó tájékoztatási követelmények tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi végrehajtási rendeletre irányuló javaslat
Az irányelv és a rendelet különleges jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik. A Tanácsban mindhárom jogi aktus esetében egyhangúságra van szükség. Az Európai Parlament a vele folytatott konzultációt követően 2023. november 22-én nyilvánított véleményt. Mivel azonban a Tanács lényegesen módosította az irányelvet, az Európai Parlamenttel ismét konzultálni fog a jóváhagyott szövegről.
A Tanácsnak ezután hivatalosan el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában és hatályba léphessen.
- Tervezet – A Tanács irányelve a digitális korhoz igazodó héaszabályokról – Általános megközelítés
- Tervezet – A Tanács rendelete a digitális korban szükséges, héával kapcsolatos közigazgatási együttműködési rendszerről – Politikai megállapodás
- Tervezet – A Tanács végrehajtási rendelete az egyes héaszabályozásokhoz kapcsolódó tájékoztatási követelményekről – Politikai megállapodás
- Nyilatkozatok
- Ülések
”
Forrás:
Adózás: a Tanács megállapodásra jutott a „Héa a digitális korban” csomagról; EU Tanácsa; 2024. november 5.
