„
- 14 év alatt legalább 16 milliárd euró összegű uniós forrást irányoztak elő az egészségügy digitalizálására.
- Az uniós támogatás a tagállamok igényeire reagált, de az eltérő szabályok miatt nehéz volt felhasználni az uniós forrásokat.
- Nincs átfogó áttekintés a felhasznált uniós forrásokról.
Nehéz megállapítani, hogy mennyi uniós pénzt használtak fel arra, hogy a tagállamokat segítsék egészségügyi rendszereik digitalizálásában, derül ki az Európai Számvevőszék új jelentéséből. A 2014–2020-as és a 2021–2027-es programozási időszakban a kohéziós politika keretében 2,4 milliárd eurót, a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (RRF) keresztül pedig további 13,6 milliárd eurót irányoztak elő, amelyhez más programok keretében további finanszírozás is rendelkezésre állt. Egyes tagállamok azonban a különböző finanszírozási programokhoz való hozzáférés összetettsége miatt nehézségekbe ütköztek az uniós támogatás kérelmezése és felhasználása terén.
A Covid19-világjárvány jelentősen fokozta a digitális technológiák iránti igényt az egészségügyi ellátás (e-egészségügy) egész Unióban történő biztosításához. A világjárvány miatt nagyobb igény mutatkozott az egészségügyi adatok Unión belüli összehangolására és jobb áramoltatására is. Bár az egészségügyi politikák és az egészségügyi szolgáltatások, valamint az orvosi ellátás megszervezése és biztosítása a tagállamok felelőssége, az Európai Unió feladata, hogy támogassa e fellépéseket.
„Az egészségügyi ellátás digitalizálására szánt uniós forrásokat az Európai Bizottság különböző szervezeti egységei által irányított különböző programokon keresztül biztosították, egyedi szabályok és eltérő irányítási keretek szerint” – jelentette ki Joëlle Elvinger, a Számvevőszék ellenőrzésért felelős tagja. – „Emiatt egyes tagállamok nehezen tudták azonosítani a hozzáférhető uniós forrásokat, és a támogatásigénylés sem ment számukra gördülékenyen”.
A számvevők megállapították, hogy a Bizottság támogatása és iránymutatása összességében eredményes volt, és hogy a kiválasztott országokban (Spanyolország, Málta és Lengyelország) ellenőrzött projektek elősegítették az egészségügyi ellátás digitalizálását. Az egyik projekt például a krónikus betegségek távolból történő figyelemmel kísérésének javítására összpontosított, míg egy másik hozzájárult egy nemzeti elektronikus egészségügyi platform létrehozásához, valamint a kórházak digitalizálásához és a nemzeti platformmal való összekapcsolásához.
Az ellenőrzési jelentés azonban több problémát is kiemel. A tagállamok akadályokba ütköztek az uniós források felhasználása során, például a finanszírozási lehetőségek összetettsége, az elégtelen adminisztratív kapacitás és a nemzeti társfinanszírozás biztosításának nehézségei miatt. A számvevők azt is megállapították, hogy sem a Bizottságnak, sem a tagállamok többségének nincs teljes rálátása az egészségügy digitalizálásához felhasznált uniós forrásokra.
A Bizottság az egészségügy digitalizációja terén elért eredményeket a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó Digitális évtized szakpolitikai program keretében az e-kormányzati teljesítményértékelés (2022 óta), valamint a digitális évtized e-egészségügyi mutatója (2023 óta) révén követi nyomon. Ezek a mutatók különböző módszerekkel készülnek és eltérő célokat szolgálnak, bár az elektronikus egészségügyi dokumentációhoz való hozzáférés hasonló szempontjaira terjednek ki. Az ellenőrzés feltárt néhány hiányosságot e tekintetben, például az információk pontosságát és a pontozáshoz használt módszertant illetően.
A számvevők a 2026-ig tartó időszakra azt javasolják, hogy a Bizottság ne csak az érdekelt feleknek nyújtott információk pontosságát javítsa, hanem a különböző finanszírozási programok keretében az egészségügyi ellátás digitalizálására szánt uniós források felhasználásáról szóló beszámolást is.
Háttér-információ
Az Európai Unió az egészségügy digitalizálását már több mint 20 éve szorgalmazza, főként olyan „puha” eszközök révén, mint bizonyos intézkedések ajánlása vagy nem kötelező erejű célkitűzések meghatározása. A Covid19-válság kötelező erejű határozatok és rendeletek elfogadásához, és ezáltal ezen a téren az uniós szakpolitikai keret megerősítéséhez vezetett.
2021-ben az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az európai egészségügyi adattérre irányuló uniós kezdeményezésről. A válaszadók 88%-a tartotta fontosnak az egészségügyi adatokhoz való elektronikus hozzáférés jogát. A 2023-ban közzétett, a digitális évtizedről szóló Eurobarométer nevű felmérés szerint a válaszadók jelentős többsége (76%) arra számít, hogy a digitális technológiáknak már 2030-ban döntő befolyása lesz arra, hogy a páciensek – akár a lakóhelyüktől eltérő uniós országokban is – hozzá tudjanak férni az egészségügyi szolgáltatásokhoz és igénybe tudják venni azokat (pl. a távorvoslást vagy a betegségek mesterséges intelligenciával történő diagnosztizálását).
„Az egészségügy digitalizálása: A tagállamoknak nyújtott uniós támogatás összességében eredményes, de nehézségek vannak az uniós források felhasználása terén” című, 25/2024. sz. különjelentés már elérhető a Számvevőszék honlapján. A jelentés a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra irányuló uniós intézkedésekről szóló 2019. évi számvevőszéki különjelentés megállapításait követi nyomon, amelyek szerint ugyan javult az uniós polgároknak a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról való tájékoztatása, egyes területeken ezek az információk továbbra is nehezen hozzáférhetők.
Kapcsolódó hivatkozások
”
Forrás:
Az egészségügy digitalizálása: Nehéz megállapítani, hogyan használták fel az uniós pénzügyi támogatást; Európai Számvevőszék; 2024. november 20.
