„Az időjárási szélsőségek klímaváltozáshoz köthető intenzitásának és gyakoriságának növekedése, valamint következményei globálisan és hazánkban is egyre inkább a közpolitikai viták tárgyát képezik. A nemzetállami, regionális és helyi szintű alkalmazkodás fontosságát – többek között – az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UN Framework Convention on Climate Change – UNFCCC) és az Európai Unió (EU) 2021-ben felülvizsgált, valamint megújított Alkalmazkodási Stratégiája is rögzíti. Az utóbbi évek árvizei és villámárvizei, szélsőséges aszályai hazánkban is ráirányították a figyelmet a területi, települési válaszlépések szükségességére. A vonatkozó jogszabály szerint a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) első felülvizsgálata legkésőbb 5 évvel követi annak elfogadását. A Hungaro-Met Nemzeti Alkalmazkodási Központ (NAK) ezt az értékelő felülvizsgálatot végezte el 2022–2023 során, a NÉS-2 és cselekvési tervei eddigi megvalósításának értékelése céljából széles körű dokumentumelemzés alapján, valamint kormányzati szervek és szakemberek klímapolitikával kapcsolatos interjúk formájában történő bevonásával. A tanulmány fő célja e felülvizsgálati folyamat bemtatása, kitérve az értékelés főbb következtetéseire és a megújítás lehetséges irányaira, valamint a klímapolitika és az érintett ágazati alkalmazkodási irányok területi bemutatására, a folyamatban lévő felülvizsgálat egyik első (részben területi) elemzésével.”
Forrás:
A hazai klímaalkalmazkodási politika 2022–2023. évi felülvizsgálatának szempontjai és területi jellemzői; Sütő Attila; Területi Statisztika; 65/1.; DOI: 10.15196/TS650101; 2025. január 31. (PDF)
