„A dolgozat a Mesterséges Intelligencia és a Generatív Mesterséges Intelligencia technológiák közelmúltban tapasztalt látványos fejlődésének és széleskörű elterjedésének társadalmi következményeit, valamint az azokra adott Uniós jogalkotási stratégiákat vizsgálja…
A dolgozat első részének középpontjában az EU MI jogszabályalkotási folyamatának feltérképezése áll. A dolgozat különböző esettanulmányokon keresztül mutatja be a már napjainkban előszeretettel is alkalmazott MI rendszerek legfőbb felhasználási területeit, valamint az alkalmazásokból adódó lehetséges veszélyeket és kockázatokat. Ezt követően részletesen elemzi az Unió szabályozási törekvéseinek kezdeti irányvonalát, különös figyelmet fordítva a nagy és elfogadhatatlan kockázatot jelentő MI-re vonatkozó rendelkezések módosításaira.
A dolgozat második része a GenMI technológiák elterjedéséből eredő kihívásokat veszi górcső alá. Többek között kitér ChatGPT-hez hasonló Nagy Nyelvi Modellek működési sajátosságaiból eredő olyan releváns kockázatokra, mint a gépi hallucináció, a szándékos megtévesztés, a szintetikus adatokon történő modellképzés, az információs homogenizálódás és a modell összeomlás kérdéskörei. Vizsgálódásának fókuszát a 21. századi információs környezet fokozatos eltorzulásához vezető több évtizede tartó folyamat feltérképezésére helyezi. A dolgozat feltételezése szerint az emberi információfeldolgozást és valóságérzékelést jelenleg is torzító hatások jelentős megerősödéséhez vezet majd a szöveges és audiovizuális szintetikus tartalmakat megközelítőleg korlátlan mennyiségben előállítani képes GenMI modellek robbanásszerű elterjedése. ”
Forrás:
Mesterséges intelligencia, szintetikus valóság – Az MI és GenMI rendszerekkel kapcsolatos globális kihívások és európai szabályozási stratégiák; Diósi Szabolcs; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2025-III-10 11:00, helye: 7622 Pécs, Vasvári Pál utca 4., Dr. Halasy-Nagy József Aula
A doktori értekezés PDF-ben
