Skip to main content
Európai Uniófenntartható fejlődésgazdaságpolitikazöld átállás

Az Európai Bizottság bemutatta a mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari stratégiai jövőképét

Szerző: 2025. február 23.No Comments

„Az Európai Bizottság ma bemutatta a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképét, amely voltaképp az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar jövőjére vonatkozó ambiciózus ütemterv. Az ütemterv a mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari szereplők több generációja számára teremti meg az alapokat ahhoz, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszer vonzó, versenyképes, ellenállóképes, jövőorientált és méltányos legyen.

A stratégiai jövőképben felvázolt valamennyi intézkedés előfeltétele, hogy tovább egyszerűsítsük a szabályozást, és segítsük az innovatív megoldások és a digitalizáció elterjedését. A Bizottság még idén elő fog terjeszteni egy átfogó egyszerűsítési csomagot a mezőgazdaság jelenlegi jogszabályi keretére vonatkozóan, és elő fogja terjeszteni a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó európai digitális stratégiát is, hogy ezáltal is támogassa a digitális technológiára nyitott gazdálkodásra való átállást.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Mezőgazdasági termelőink központi szerepet töltenek be az EU élelmiszer-termelési rendszerében. Mindennapi kemény munkájuknak köszönhető, hogy biztonságos és jó minőségű élelmiszer kerül az asztalunkra. A gazdáknak azonban egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük a globális verseny és az éghajlatváltozás miatt. Ezért ma egy olyan átfogó stratégiát kínálunk, amely vonzóbbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszi a gazdálkodást.

A stratégiai jövőkép négy kiemelt területet határoz meg:

  • Vonzó ágazat: A gazdálkodásnak kellően stabil pályának kell lennie ahhoz, hogy a fiatalok szívesen válasszák ezt a hivatást. Ebben szerepet játszik a tisztességes jövedelem és a célzottabb költségvetési támogatás is. Aktívan támogatni kell a gazdákat abban is, hogy hasznot húzhassanak az innovációból és az új üzleti modellekből, beleértve a szén-dioxid-kibocsátási és biodiverzitási krediteket mint kiegészítő bevételi forrásokat. A Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a mezőgazdasági termelők ne kényszerüljenek arra, hogy termékeiket rendszeresen a termelési költségek alatti áron értékesítsék, és e célból konkrét intézkedéseket fog hozni, többek között a tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló irányelv felülvizsgálatával. A Bizottság 2025-ben elő fogja terjeszteni a nemzedékek megújulását elősegítő stratégiáját, amely ajánlásokat tartalmaz olyan intézkedésekre, amelyek segítségével mind uniós, mind nemzeti/regionális szinten felszámolhatók a fiatalok és az új belépők mezőgazdasági termelővé válásának akadályai.
  • Versenyképes és ellenállóképes ágazat: Az EU – különféle módszereket alkalmazva – a továbbiakban is prioritásként kezeli a biztonságot és a szuverenitást az élelmezés terén. Teljeskörűen ki fogjuk használni a kereskedelmi tárgyalások és megállapodások adta lehetőségeket, megvédve az európai mezőgazdasági termelők érdekeit. A stratégiai jövőkép reagál a gazdák, a polgárok és általában az egész társadalom azzal kapcsolatos igényére is, hogy az importált termékekre vonatkozó termelési előírások összehangoltabbak legyenek annak érdekében, hogy az ambiciózus uniós szabványok ne okozzanak versenyhátrányt, és összhangban legyenek a nemzetközi szabályokkal. Ezért a Bizottság 2025-ben lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy felmérje a szabványok nagyobb mértékű harmonizációjának hatását, például az EU-ban betiltott veszélyes növényvédő szerek és az állatjólét tekintetében. Emellett az élelmiszer-biztonsági előírások szigorú érvényesítése és ellenőrzése továbbra is olyan prioritás, amely nem képezheti alku tárgyát. Az ágazat hosszú távú jövőjének biztosítása érdekében a Bizottság nagyobb hangsúlyt fog fektetni az állatállománnyal összefüggő kérdésekre.
  • Időtálló ágazat: Európa mezőgazdaságának fontos szerep jut az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásban. A stratégiai jövőkép elismeri, hogy az éghajlat-politikai fellépést össze kell egyeztetni az élelmezésbiztonsággal és az ágazat előtt álló sajátos kihívásokkal.  A mezőgazdasági termelőket jutalmazni kell a természetbarát módszerek alkalmazásáért. Ezzel összefüggésben a Bizottság alaposan mérlegelni fogja, szükséges-e további tilalmat bevezetni a növényvédő szerek használatára vonatkozóan, ha észszerű időn belül nem állnak rendelkezésre alternatívák, és harmonizálni fogja a biopeszticidek uniós piacra jutását. A Bizottság emellett ki fog dolgozni egy önkéntes teljesítményértékelési rendszert, az úgynevezett „fenntarthatósági iránytűt mezőgazdasági üzemek számára”, hogy segítse a gazdákat az üzemek szintjén nyújtott teljesítményük mérésében és javításában. Vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégia is készül majd a hatékonyabb vízfelhasználás iránti sürgető igény kielégítésére.
  • Méltányos élet- és munkakörülmények a vidéki térségekben: A Bizottság frissíteni fogja a vidékfejlesztési cselekvési tervet, hogy a vidéki területek életteliek és működőképesek maradjanak, és továbbra is szorosan kapcsolódjanak az EU kulturális és természeti örökségéhez.  Az érdekeltek széles körének bevonásával (idetartoznak többek között a fogyasztók, a mezőgazdasági termelők, az ipar és a hatóságok) éves élelmiszerügyi párbeszéd is indul majd, melynek célja megoldásokat találni olyan kérdésekre, mint az élelmiszerek megfizethetősége és az innováció. A továbbiakban a Bizottság foglalkozni kíván az élelmiszer-pazarlás csökkentésével és az állatjóléttel kapcsolatos társadalmi aggályok kezelésével is.

Ami a távlati terveket illeti: a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat részét képező jövőbeli közös agrárpolitika (KAP) egyszerűbb és célzottabb lesz. A támogatás elsősorban az élelmiszer-termelésben aktívan részt vevő mezőgazdasági termelőkre irányul majd, különös tekintettel a fiatal gazdákra és azokra, akik hátrányos természeti adottságú területeken gazdálkodnak. A hangsúly az ösztönzésen lesz, nem a feltételekhez kötésen.

Előzmények

A mezőgazdasággal és az élelmiszerekkel kapcsolatos stratégiai jövőkép a jelenlegi Bizottság első 100 napjának egyik kiemelt kezdeményezése, amelyet Raffaele Fitto ügyvezető alelnök és Christophe Hansen biztos dolgoztak ki Ursula von der Leyen bizottsági elnök irányításával. E jövőkép célja – az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszédről szóló jelentésre építve, valamint az Európai Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Testülettel egyetértésben – az uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat hosszú távú versenyképességének és fenntarthatóságának biztosításában került meghatározásra. A legfrisseb Eurobarométer felmérés alapján az uniós polgárok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a stabil élelmiszerellátás biztosítása mindenkor alapvető fontosságú az EU-ban.

További információk

Kérdések és válaszok a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképről

Közlemény: A mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőkép

Tájékoztató

A mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőkép honlapja

Audiovizuális szolgáltatás

Idézet(ek)

„Mezőgazdasági termelőink központi szerepet töltenek be az EU élelmiszer-termelési rendszerében. Mindennapi kemény munkájuknak köszönhető, hogy biztonságos és jó minőségű élelmiszer kerül az asztalunkra. A gazdáknak azonban egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük a globális verseny és az éghajlatváltozás miatt. Ezért ma egy olyan átfogó stratégiát kínálunk, amely vonzóbbá, ellenállóbbá és fenntarthatóbbá teszi a gazdálkodást.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„A stratégiai jövőkép határozott választ jelent az agrár-élelmiszeripari szektor azzal kapcsolatos igényére, hogy versenyképes, reziliens, méltányos és vonzó ágazatot hagyjunk örökül az elkövetkező generációknak. Stratégiai víziónk egy virágzó Európa, melynek élettől duzzadó vidéki térségei a hagyományok és az innováció találkozási pontjai. A Bizottság szorosan együtt fog működni az agrár-élelmiszeripari ágazattal annak érdekében, hogy az versenyképesebbé és rugalmasabbá váljon, nagyobb hangsúlyt kapjanak a helyi adottságok, és újra szorosan összekapcsolódjanak az élelmiszerek, a termőterületek, a szezonalitás, a kultúrák és a hagyományok. A szinergiák és a kiegészítő jelleg erősítésével, valamint a pénzügyi eszközök és az ágazati politikák összehangolásával hatékonyan támogatjuk a vidéki közösségeket a kézzelfogható eredmények érdekében.” – Raffaele Fitto, a kohézióért és a reformokért felelős ügyvezető alelnök

„Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság létfontosságú ágazatok Európa polgárai, gazdasága és társadalma számára. Virágzó agrár-élelmiszeriparra van szükségünk, amely lépést tart a versenytársakkal a tisztességes globális piacon, és elég ellenálló a válságokkal és sokkhatásokkal szemben. Biztosítanunk kell saját élelmiszer-önrendelkezésünket is, hisz körülöttünk a gyors ütemben változó világ tele van kockázatokkal, fenyegetésekkel. A ma bemutatott ütemterv kijelöli azt az utat, amelyen járva mérsékelhetjük az uniós gazdákra nehezedő sokfajta nyomást. Nemcsak az ágazat fenntarthatóbbá tételét várjuk ettől a tervtől, de azt is, hogy a gazdálkodás vonzó és jövedelmező hivatás maradhasson, elősegítve, hogy elegendő számú fiatal válassza ezt a szakmát. Az ütemterv lehetővé teszi továbbá, hogy a mezőgazdaság továbbra is maximálisan kivegye a részét az éghajlatváltozás hatásait mérséklő uniós erőfeszítésekből. Különbözőségeinket figyelembe vevő, személyre szabott megközelítéssel és az összes érdekelt fél bevonásával ígéretes mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatot hozhatunk létre a jövendő nemzedékek számára.” – Christophe Hansen, a mezőgazdaságért és az élelmiszerügyért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság ismertette a virágzó uniós mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari ágazatra vonatkozó ütemtervét; Európai Bizottság; 2025. február 19.